Back to top

A szegedi őszi búzák Hódmezővásárhelyen

Jó ideje Hódmezővásárhely–Batidán, a Hódagro Zrt.-nél tartja kalászosfajta-bemutatóit a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Ennek közvetlen oka, hogy a két cég közösen vett részt egy GINOP-pályázaton, valamint hogy a kísérletbe vont fajták rendre szegediek voltak.

A korai érésű GK Bagó A1-A2-es minőséget ad, és jó ellenállóságot mutat a lisztharmattal és a kalászfuzáriummal szemben
Igaz, az első évben az is közrejátszott, hogy a szokásos Kecskés-telepi bemutatót tönkretette az időjárás, a Hódagro Zrt.-nél viszont tökéletes fajtasort tudtak bemutatni. 

Minden évben az elsők között tartják a szegediek a kalászosgabona-bemutatójukat. Így történt idén is, június 2-án került rá sor. 

Csakhogy míg a korábbi években ekkor már javában szőkült az őszi búzák, az árpák és tritikálék zöme, addig idén a zöld szín dominált. A mostani tavasz miatt mintegy 2,5-3 hetes fenológiai lemaradás tapasztalható a kalászos gabonáknál, a kukoricánál pedig még több.

A Hódagro Zrt. – mint mindig – kitűnő házigazdának bizonyult. Nemcsak a kísérlet volt szemet gyönyörködtető, hanem a környezete is. A gazdaság rendezett állapotát látva azt a következtetést vonhatták le a látogatók, hogy itt bármi mást is be lehetne mutatni, olyanok a gazdálkodás feltételei és olyan a környezet.

Szabó Lajos vezérigazgató egy régi tanulsággal üdvözölte az érdeklődők szoká­sosnál is nagyobb seregletét: „Amit a természet elront, azt jóváteszi – viszont amit az ember ront el, azt a természet sem tudja helyrehozni.”

Ezzel arra utalt, hogy milyen kedvezőtlen volt az időjárás az ősziek vetésekor. Ők 99 milliméter csapadékot kaptak októberben, emiatt nagyon nehézkesen ment a vetés. Csak rossz magágyat bírtak készíteni, és a legtöbb helyen csak megkésve tudták befejezni a vetést. A most bemutatott fajtasort november 11-én vetették el. Ehhez képest nagyon szépet és ígéreteset mutattak a gabonák. A bemutatókon általában magyarázkodni kell, de most ezt feleslegessé tette a látvány.

A vezérigazgató megkockáztatott egy előrejelzést is: idén akár rekord is születhet kalászos gabonában.

Az említett GINOP-pályázatot 2020. augusztus 31-én lezárták, most a bizonyítás
2 éve következik. A pályázat keretén belül minden évben fajtaajánlatot tettek intenzív és félintenzív kalászos gabonákra, búzát és tritikálét vizsgáltak, emellett gombaölő szeres kísérleteket végeztek. Végeredményben első és második szaporulati fokú szegedi vetőmagot állítottak elő.

Az etetési kísérletben brojler csirkék tápjába szója helyett tritikálét tettek, a szarvasmarháknak pedig őszi takarmánykeveréket termeltek szenázsnak, valamint tritikálét abraknak.

Az eredmények hatására most a tritikáléra alapozták az őszi takarmánykeveréket, benne őszi borsóval és pannon bükkönnyel. Figyelemre méltó módon átlagosan 23,5 ton­na termést takarítottak be 264 hektárról, és utána még rövid tenyészidejű silókukoricát is eredményesen tudnak termeszteni. A
GINOP-pályázaton elért eredményeiket több hazai és nemzetközi díjjal is elismerték.

Wágner József, a Gabonakutató igazgatója az elmúlt 1,5 év megpróbáltatásait elemezte. Elmondta, hogy ezalatt felértékelődtek a személyes találkozók és az azokon elhangzó eszmecserék, és természetesen a legújabb piaci információkról is hallhattak tőle a résztvevők, akik eközben, természetesen, megtekinthették a legígéretesebb szegedi fajtákat. Mint elhangzott, a 97 esztendős Gabonakutató fennállásának legnagyobb változására került sor a tél végén, hiszen 2021-ben a gödöllői MATE tulajdonába került a nonprofit vállalkozás.

A szervezők felkérésére előadást tartott Vancsura József, a GOSZ tiszteletbeli elnöke. Mindenekelőtt kifejezte örömét, hogy végre összegyűlhettünk, és hogy eszerint a pandémiának nem sikerült kioltania az emberekből a szakmai kíváncsiságot.

„Ez a bemutató arra tud választ adni, hogy az ország délkeleti térségében mely fajták tudnak a legtöbbet segíteni a gazdáknak a versenyképesség fenntartásában.” A szegediek az elmúlt években vették a lapot, ami annyit jelent, hogy generációváltást hajtottak végre az új kihívások jegyében. A termelők szerint, ha jó az ár, akkor ajánlatos befogni a szánkat, főleg az olyan esetekben, mint a mostani, amikor a jövő évi gabonaárakra a mostani feltételek mellett lehet szerződést kötni.

A növényvédelemmel kapcsolatban felvetett kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy a parasztember a saját termékét eszi, a családjával együtt, így senki ne gondoljon holmi felelőtlenségre, mérgezésre.

– A kedvező mostani árak mellett is további feladatunk, hogy a versenyképességre odafigyeljünk, azt fenntartsuk. Ehhez két előfeltételének kell megfelelnünk. A búzánk legyen nagyon jó minőségű és teremjen nagyon sokat, mondta Vancsura József.

A GK Magvető korai érésű, tar kalászú és A1-A2-es minőséget terem, a sárgarozsdával és a szárrozsdával szemben pedig rezisztens

A precíziós gazdálkodás támogatása kapcsán ő is arra figyelmeztetett, hogy ezt a lehetőséget ki kell használnia a magyar gazdáknak.

Bidló Gábor terménypiaci elemző az elmúlt 1 év történéseit vizsgálta, majd előretekintett a közvetlenül előttünk álló időszakra. Mint felidézte, tavaly augusztusról októberre 15 százalékkal emelkedtek az árak, aminek elsősorban nemzetközi okai voltak. A kínai sertéspestis elmúlása és az azt követő újratelepítések most világszinten több takarmányt igényelnek, ami fölfelé mozdítja az árakat. A kilátásokat gyengíti, hogy Dél-Amerikában, főként Brazíliában a kukorica termésmennyisége számottevően csökkent az előzetes várakozásokhoz képest, bár az északi féltekén eközben némileg enyhülhet a hiánypszichózis.

Tavaly nagy gondot jelentett a vevőknek, hogy a kezdetben 140-150 eurós tonnánkénti ár 260-270 euróra ugrott. A mostani tőzsdei jegyzések még mindig 200-210 eurós árat prognosztizálnak. A nyári betakarítás után a gabona ára várhatóan hatossal fog kezdődni, a határidős jegyzése legalábbis erre enged következtetni.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.

Sokfelé a hétvégén sem enyhül a szárazság

Múlt hét második felében még mérsékelten meleg, száraz időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal, majd hétfőtől egyre nagyobb területen tért vissza a forróság, sajnos jelentősebb csapadék nélkül. A talajok egyre többfelé kritikusan szárazak, és az időjárási frontok a következő egy hétben északi, északnyugati irányból érkeznek, ezért főként ott számíthatunk záporokra, zivatarokra.

Baktériumok bontják a mikotoxinokat

Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen termeszthetők az étkezési gombák a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével zárult kutatás-fejlesztési program eredményeinek alkalmazásával. A konzorcium vezetője a Bio-Fungi Kft. volt, partnerei pedig a MATE és az ELTE.

Marhajó párbaj – Aberdeen Angus vs. Murrey Grey

A hazánkban kevésbé ismert Murrey Grey alternatívája lehet a világ legnépszerűbb húsmarhafajtának, az Aberdeen Angusnak - ez derül ki egy friss kutatásból, amelyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói is részt vettek. Az eredmények alapján a két fajta között csak színben mutatkozott markáns eltérés. A Murray Grey ezüstös külseje miatt nagyobb hőtűrő képességgel rendelkezik, ez a fajta tehát válasz lehet a klímaváltozásra a korszerű húsmarhatenyésztésben.

Vegyes minőségű búza termett Tolnában

Meghaladja a hat tonnát az őszi búza termésátlaga Tolna megyében, ami a tavalyi átlagnál magasabb, de elmarad a korábbi évek mennyiségétől - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei elnöke az MTI-vel.

Drágulnak az élelmiszerek

A Takarékbank július 28-án megtartotta szokásos negyedéves AgrárTrend Index elemzői háttérbeszélgetését. A hitelintézet adatai alapján tovább javultak a magyar agrárium kilátásai, az indexértékek kismértékben megint emelkedtek a második negyedévben. A piaci szereplők helyzete főként a baromfi, a szőlő-bor és a szántóföldi növénytermesztés termékpályákon javult.

Változó klíma, változó vetőmagok

A változó éghajlati körülményekhez a haszonnövényeknek is alkalmazkodniuk kell – ez azonban nem megy egyik napról, a másikra. Egy új hibrid előállítása eltart egy évtizedig is. Kérdés tehát, hogy a magyar vetőmagtermesztés hogyan tud megfelelni az európai zöld megállapodás, illetve a klímaváltozás okozta kihívásoknak az elkövetkező hét-tíz évben.