Back to top

Vegán pókselyemmel az egyszer használatos műanyagok ellen

A kutatók előállítottak egy növényi alapú anyagot, amely a pókselyemhez hasonlít erősségében és sűrűségében, így akár számos fogyasztói termékben helyettesítheti az egyszer használatos műanyagokat.

A Cambridge-i Egyetem kutatása során kifejlesztettek egy új anyagot, mely létrehozása közben energia hatékony megközelítést alkalmaztak a növényi fehérjék molekuláris szinten selymet utánzó anyagokká történő összeállításához. Ehhez a pókselyemben – a természet egyik legerősebb anyagában – található struktúrákat replikálták szójafehérje-izolátummal, és egy teljesen más összetételű fehérjével.

„Mivel minden fehérje polipeptidláncokból épül fel, megfelelő körülmények között a növényi fehérjéket a pókselyemhez hasonló önösszetételre tudjuk késztetni” – mondta Tuomas Knowles professzor. Hozzátette, hogy amikor a pókok hálót szőnek, a selyemfehérjék vizes oldatban oldódnak fel, amelyek a minimális energiát igénylő fonási folyamat során erős szálakká állnak össze.

A pókhoz hasonlóan a kutatóknak meg kellett találniuk a növényi fehérjék feloldódásának módját, hogy azok újra összeállhassanak és utánozhassák a pókselyem tulajdonságait.

Sajnos a növényi fehérjék rosszul oldódnak vízben, de a kutatók kifejlesztettek egy környezetbarát és energiatakarékos módszert a szójafehérje-izolátum víz és ecetsav keverékében történő feloldására. Miután a folyamat befejeződött, és az oldószert eltávolították, a szójafehérje-izolátum vízben nem oldódó, műanyagszerű fólia formájában újra összeállt.

Ayaka Kamada, a tanulmány szerzője elmondta: „nagyon keveset tudunk a fehérjék önszerveződéséről, és izgalmas, hogy ezt a tudáshiányt kitöltve alternatívákat találhatunk az egyszer használatos műanyagok helyett.”

A vizsgálat kimutatta, hogy az anyag szilárdsága megegyezik a nagy teljesítményű műszaki műanyagokéval, például az alacsony sűrűségű polietilénével.

Azonban a legtöbb műanyag fóliával ellentétben az új anyagot otthon is össze lehet állítani, mivel természetes építőkövein nem végeztek kémiai módosításokat, és nem adtak hozzá mérgező elemeket.

Az új terméket a Xampla, a Cambrige-i Egyetem vállalkozása fogja forgalmazni, amely az egyszer használatos műanyagok és a mikroműanyagok helyettesítésének fejlesztésével foglalkozik. A vállalat még ebben az évben számos egyszer használatos terméket vezet be, amelyekkel a mosószer-kapszulákban és a mosogatógép-tablettákban használt műanyagokat kívánja helyettesíteni.

Dr. Marc Rodrigues Garcia, a tanulmány társszerzője és a Xampla vállalat kutatási és fejlesztési vezetője elmondta: „más kutatók olyan műanyag helyettesítő anyagokkal dolgoztak, mint a selymek, ám ezek mindig állati eredetű termékek voltak.

Bizonyos értelemen mi a vegán pókselymet találtuk ki, azaz ugyanazt az anyagot hoztuk létre csak pók nélkül.”

Marc Rodrigues Garcia hozzátette: „izgalmas, hogy részese lehetek ennek az útnak. A műanyagszennyezés óriási probléma a világon, és mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy tehetünk valamit ellene.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

A Solymár Gyöngye az év kenyere

A Hel Pékség Solymár Gyöngye elnevezésű kenyere nyerte meg az idén tizedik alkalommal meghirdetett Szent István Napi Kenyérversenyt. A hírt az augusztus 20-i rendezvényeket beharangozó országos sajtótájékoztatón jelentették be a Parlamentben.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.