Back to top

A kölyökkutyák örömmel kommunikálnának az emberekkel

Egy kutatás keretein belül 375 nyolchetes kölyökkutya kommunikációs képességeit vizsgálták egy évtizeden keresztül, mely során megállapították, hogy a kutyák már röviddel a születésük után az emberekéhez hasonló szociális képességekkel rendelkeznek.

A kölyökkutyák az emberéhez hasonló szociális készségekkel születnek, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy kommunikáljanak az emberekkel – derült ki egy tanulmányból.

A kutyák olyan genetikai összetevővel rendelkeznek, mely segít nekik abban, hogy megértsék és kövessék az emberek utasításait, kevés vagy éppen semmilyen előzetes képzés nélkül.

A tanulmányba 117 alomból összesen 375 nyolchetes kölyökkutyát (98 Labrador Retrievert, 23 Golden Retrievert és 254 Labrador-Golden keresztezést) vontak be, akikből szolgálati kutyák lettek volna. A vizsgálatot megelőzően egyik kölyöknek sem volt része sok személyes interakcióban az emberekkel, így a kutatók megvizsgálhatták, hogy az örökölt gének magyarázzák-e a kutyák viselkedésében és képességeiben mutatkozó különbségeket. A kölykök mindegyike sikeresen teljesítette a négy feladat közül legalább az egyiket, amikor egy ember által mutatott tárgyat kellett visszaszerezniük, még akkor is, ha a szagot elfedték a teszt során.

A kísérlet során a kutyák bebizonyították, hogy képesek megérteni az emberi gesztusokra és szemkontaktusra épülő kommunikációt.

A tanulmány vezetőszerzője, Dr. Emily Bray, az Arizonai Egyetem Antropológiai tanszékének posztdoktori munkatársa szerint a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a kutyák biológiailag felkészültek az emberekkel való kommunikációra. A teszt azonban csak akkor működött, ha az emberek magas hangon beszélve kezdeményezték az interakciót, ellenben a kontrolltesztek során, ahol nem volt irányítás, a kutyák nem néztek az emberekre válaszért, amikor egy ételt dobozba zártak.

A Current Biology című folyóiratban közzétett tanulmány szerint a kölyökkutyák genetikája több mint 40 százalékban felel a kutyák szociális képességei közötti eltérésekért.

„Kimutattuk, hogy a kölyökkutyák nagyon fiatal koruktól kezdve már az emberrel való kiterjedt tapasztalatszerzést megelőzően viszonozzák a tekintetet, és sikeresen használják az emberek által adott információkat. Például még azelőtt, hogy a kölykök elhagynák alomtestvéreiket, hogy újdonsült gazdáikkal éljenek, a legtöbbjük képes megtalálni az elrejtett táplálékot, ha követik az emberek irányító mozdulatait az adott hely felé” - mondta Dr. Bray. Hozzátette, hogy

a kutyák már fiatal koruktól kezdve az emberéhez hasonló szociális készségeket mutatnak, amelyeknek erős genetikai összetevője van,

ami azt jelenti, hogy ezek a képességek nagy szelekciós potenciállal rendelkeznek.

„Eredményeink tehát a háziasítás történetének egyik fontos részletére mutathatnak rá, miszerint a saját fajunkkal való kommunikációra hajlamos állatokat szelektálhatták a kutyák elődeiként számon tartott farkas populációkból.”

A tanulmány társszerzője, Evan MacLean, az Arizonai Egyetem munkatársa elmondta: „az emberek már régóta érdeklődnek a kutyák kommunikációs képességei iránt, de mindig is vita tárgya volt, hogy ez inkább a kutyák biológiájához vagy az emberekkel való együttélés során kialakult, egyfajta tanult képesség. A kutatás során arra a következtetésre jutottunk, hogy létezik egy genetikai összetevő, ami ezért a viselkedésért felel.”

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Fazékba szánták, finom a húsa, de mégse esszük

Redkívül népszerű díszbaromfi a brahma, amelynek egy-egy tetszetős kakasáért akár 500 eurót is elkérnek. A nagy vágósúlyú fajtát a háziasszonyok kedvére tenyésztették ki, ám napjainkban alig akad, aki serpenyőbe szánva tartja. Tetszetős megjelenése, változatos színei, dús tollazata miatt, inkább a baromfiudvar éke.

Brit férfi a birkanyírás új világrekordere

Új világrekordot állított fel egy brit férfi, aki kilenc óra alatt 872 bárányt nyírt meg a cornwalli Trefrank farmon.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Kedvezőbb kereskedelmi feltételeket hozhat a madárinfluenza-mentes státusz visszanyerése

Az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását. A teljes országra vonatkozó kedvező státusz lehetővé teszi az élő baromfi és baromfitermékek akadálymentes kereskedelmét az egyes harmadik országokkal.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.