A debreceni születésű fiú anyai nagyapjától tanulta a kertészet fogásait, aki Szatmárban vezette a családi gazdaságot. Madarassy Árpád még a debreceni mezőgazdasági akadémián tanult, ahol széleskörű gyakorlati képzés folyt. Szent-Miklóssy Ferenc még emlékszik rá, hogy édesanyja is részt vett annak idején egy tízholdas almaültetvény telepítésében. Mindezek hatására érettségi után Budapesten, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán tanult tovább. Diplomáját átvéve a főiskola tangazdaságában helyezkedett el, ahol közreműködött a termőkaros orsó koronaforma kialakításával, használhatóságával kapcsolatos kísérletekben. Az új koronaforma egyedül a cseresznyénél nem vált be, almában viszont széles körben bevezették az országban.
Következő munkahelye a Hungarofruct külkereskedelmi vállalat lett, ahol exportfelelősként az áruk átvételével foglalkozott. Már ott elkezdte járni az országot, munkájából adódóan egy nap akár 5-6 helyre is el kellett jutnia, hogy a gazdaságokban ellenőrizze a terményeket.
Bálint Györggyel együtt sokat utaztak szerte az országban, hogy bemutassák a nagyüzemi és a kisüzemi termesztést. Egyikük sem volt rest előkapni a metszőollót, és megmutatni az embereknek, hogyan kell szakszerűen megmetszeni a gyümölcsfákat vagy a szőlőt, és a mindig magukkal hordott szaklapokat is szívesen osztogatták.
A kistermelők munkájának megkönnyítése volt a cél a Kerti Kalendárium alapításával, amit Székely Józseffel vezetett. Olyan lapot kell csinálni, amit megértenek az emberek és rögtön alkalmazni tudják a leírtakat, mondták az alapítók. 1989 nyarán indult az új havilap. nagy sikerrel. Témát is könnyű volt találni, hiszen az országjárások során sokfelé bukkantak hasznos ötletekre. Arra figyeltek, hogy ne legyen belső verseny a két kertészeti szaklap között.
A kertbarát körökkel azok indulásától kapcsolatban állt, éppen az emlegetett országjárások során találkozott sok hobbikertésszel is. Rendszeresen tartott előadásokat a kertbarátoknál, évente akár 40-50-et is a legkülönbözőbb kertészeti témákban.
Három könyvét is azok alapján írta meg, amiket kérdeztek tőle előadásai során. A Kertészkedjünk okosan című után következett a hét kiadásban is megjelent Szép szőlőből finom bort!, majd a Növénybetegségek és megelőzésük.
1990-től a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének az alelnöke lett, 1995-től pedig az elnöke, a mai napig is, immár 26 éve.
Célja ma is ez: a családellátó és kisárutermelői kertek iránti érdeklődés fenntartása a fiatalabb generáció érdeklődésének pedig a felkeltése. Hatszoros nagyapaként fontosnak tartja a tapasztalatok átadását a gyerekeknek is, akik örömmel figyelik az elvetett magok csírázását, a növények fejlődését, végül nagy lelkesedéssel vesznek részt a szedésben. A kertészkedés minőségi együtt töltött időt jelent, aktív kikapcsolódást, testmozgást, és még értéket is teremt. Bízik benne, hogy a családok egyre inkább újra rájönnek, hogy a családi és baráti programoknak teret adó kertet nemcsak füvesítve, néhány dísznövénnyel lehet beültetni, hanem a konyhakert is lehet látványos, és amellett hasznos is.
Szent-Miklóssy Ferenc életműdíjat kapott a Nagy István agrárminiszter fővédnökségével rendezett Az Év Agrárembere díjazáson. Szívből gratulálunk!
