Back to top

Egyesíti az előnyöket

Az amerikai pot in pot (konténer a konténerben) faiskolai termesztési rendszer egyesíti a szabadföldi és a konténeres termesztés előnyeit. A módszer lényege, hogy két konténer süllyesztenek a talajba, az egyik az úgynevezett állandó, a másik pedig a növényt tartalmazó termesztőcserép.

A technológiát már a hazai faiskolai termesztésben is alkalmazzák, és a tapasztalatok szerint különösen a pikkelylevelű örökzöldek nevelésének kedvez, mindenekelőtt a szabályozott térállás előnyös a szebb növényhabitus kialakításához.

Az új rendszer hasznosságát illetően jellemzően a földlabdás termesztéssel szembeni előnyeit hangsúlyozzák: a növény egész évben értékesíthető, a termesztőcseréppel együtt szállítható, illetve a gyökérzet nem sérül az átültetéskor.

Pot in pot termesztéstechnológia Jaroslaw Chabin díszfaiskolájában (2016)
Fotó: A fotók Jaroslaw Chabin díszfaiskolájában készültek a saját kísérletről
A hagyományos, talajfelszín feletti konténeres termesztéshez képest pedig a környező talaj szigetelő hatása, illetve az így nyújtott támaszték a pot in pot technológia legnagyobb előnye.

Kisebb hőingadozás

A faiskolai növények fejlődésének a 26-29 °C-os gyökérzóna-hőmérséklet kedvez, 38 °C fölött a növekedés megáll, hatására vízstressz és számos fiziológiai változás következik be a növényben. A kutatások azt mutatják, hogy amennyiben a gyökérzóna hőmérséklete napi 6 órán át 38-40 °C között alakul, az a növény fiziológiai folyamatainak közvetett (indirekt) sérüléséhez vezet.

A hagyományos konténeres termesztésben a Napból érkező elektromágneses sugarak egy részét a konténer felszíne és oldalfala elnyeli, egy részét visszaveri. A konténerfelületek által elnyelt hőenergia hővezetéssel jut el a ter­mesz­tőközeg belsejébe, a gyökérzónához.

A faiskolai termesztésben gyakori a 1,5-3 literes konténerek használata, így a gyökérzóna hőmérséklete a téli és nyári időszakban is gyorsan változhat az időjárási szélsőségek hatására.

A konténerek talajba süllyesztésével viszont a hőenergia áramlási törvényszerűsége (termodinamikai főtétel) következtében a magasabb hőmérsékletű felől az alacsonyabb hőmérsékletű hely felé áramlik a hőenergia. Így a pot in pot rendszerben télen az altalaj felől érkező magasabb hőmérséklet mérsékli a konténer áthűlését. Nyáron viszont a konténer hőmérséklete magasabb, mint az alsóbb talajrétegeké, így akkor a konténertől áramlik a hőenergia az alsóbb rétegekbe.

Lombhullató fák gyökérzóna-hőmérsékletének mérésekor azt tapasztalták, hogy a pot in pot rendszerben április és október között 19 °C volt az átlagos maximumhőmérséklet, míg a hagyományos konténeres termesztésben ennél magasabb. A lesüllyesztett konténerek esetében a havi hőingadozás is mérsékeltebb; egy esetben 2-5 °C-kal magasabb havi minimumot mértek a pot in pot termesztésben, mint a hagyományos konténeres rendszerben.

A konténerek földbe süllyesztése tehát csökkenti a gyökérzet hőterhelését nyáron.

A sorközök geotextiles takarása megakadályozza a gyomosodást
Fotó: A fotók Jaroslaw Chabin díszfaiskolájában készültek a saját kísérletről
Ez azért is kedvező, mert az optimális gyökérzóna-hőmérséklet nemcsak a gyökérzet fejlődésére, hanem a teljes növény egészségi állapotára hatással van.

Lazább talajon könnyebb

Az USA-ban évek óta hektárszám növelik a faiskolák a pot in pot termesztési területeiket. A termesztéstechnológia telepítésének fontosabb lépései, követelményei így elsősorban az amerikai faiskolai szakemberektől származnak, de már lengyel és magyar tapasztalatok is vannak.

A terület kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a talajadottság. A talaj legyen mélyrétegű, jó vízáteresztő képességű. Célszerű olyan területet választani, ahol legalább 60 centiméter mély a talaj az alapkőzetig. A homoktalajok gyorsan elvezetik a vizet, de nem tartják elég szilárdan az állandó cserepet. A kötött talajok ebből a szempontból jobb választásnak tűnnek, de azokban a vízelvezetést dréncsövek lefektetésével kell megoldani.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a lazább szerkezetű talajokon célszerűbb a pot in pot rendszer telepítése.

A terület kiválasztásánál érdemes még figyelembe venni, hogy annak nagyobb fokú lejtése (>3%) a víz felgyülemlését eredményezheti a lejtő alján, és az károsítja az ottani növények gyökérzetét.

A telepítés következő lépése az állandó cserepek helyének kijelölése. A sorok, illetve a gödrök távolsága, mérete a telepíteni kívánt növénytől is függ. Ezt követi a gödrök ásása, mely történhet kézi ásóval vagy gödörfúró géppel is. A talaj vízelvezető képességét előzetesen próbagödrök ásásával ellenőrizhetjük. A konténereket úgy telepítsük, hogy a felső 3-10 centiméter a felszín fölé essen, így megelőzhetjük a környező talaj bemosódását.

Cornus alba Sibirica gyökérzete októberben, fél évvel az átültetést követően. A bal oldali növényt hagyományos konténerben, a jobb oldalit pot in pot rendszerben nevelték
A pot in pot termesztésben alkalmazott konténerekkel szemben támasztott első és legfontosabb követelmény az ellenállóság. Az állandó cserepeknek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy a körülöttük lévő föld ne tudja összenyomni őket.

Az állandó cserép több éven keresztül is a földben maradhat.

Az állandó és a termesztőcserepek méretét úgy válasszuk meg, hogy ne ragadjanak egymásba, könnyű legyen eltávolítani a termesztőcserepet, de ne is legyen túl nagy az átmérőjük közti különbség. A kitermelés megkönnyítése céljából telepítés során érdemes ún. szervizutat kialakítani. A sorközök gyommentesen tartása megoldható geotextil lefektetésével, illetve füvesítéssel is.

A hagyományos konténeres termesztéshez hasonlóan a pot is pot technológia alkalmazásakor is vízigényük szerint csoportosítsuk a növényeket. A konténeres termesztésben a felső szórófejes öntözés terjedt el, míg a pot in pot rendszer esetében a csepegtető öntözés jellemző.

A jó öntözési gyakorlat maximalizálja a növekedést és csökkenti a stresszt, utóbbi a napi többszöri kis vízadag kijuttatásával elérhető.

Lényeges különbség, hogy a pot in pot rendszerben akár két-három napig is elviselik a növények a vízhiányt, míg a hagyományos, föld feletti konténerekben a meleg napokon súlyos károkat szenvednének az öntözés kimaradásakor.

Költségek, fenntarthatóság

A pot in pot rendszer létesítésének költségeit növeli, hogy eleve csepegtető öntözőrendszerrel együtt telepítik. Azonban a piacképes növény teljes termelési költségét figyelembe véve ez a többletráfordítás eloszlik, és a pot in potban nevelt végterméknél már nem számottevő, összevetve a szabadföldi vagy a hagyományos konténeres termesztésben előállított növénnyel.

A gazdasági szempontokon túl elengedhetetlen a rendszer környezetterhelésének figyelembevétele is. Érdekes tény, hogy a faiskolai növény teljes életciklusát tekintve a termelési időszak szén-dioxid-kibocsátása pozitív, a kiültetést követően azonban ez az érték negatívba megy át, ugyanis a növény élete során több szén-dioxidot köt meg, mint amennyi a nevelése során keletkezik.

A műanyag konténerekben történő termesztés jelentősen megemeli a faiskolák szén-dioxid-kibocsátási mutatóit.

Az összehasonlító kísérletben a törzsátmérő változását is nyomon követtük
A műanyagokat leginkább a hőingadozás és az UV-sugárzás teszi tönkre, azonban a pot in pot termesztésben kevésbé érvényesülnek ezeket a hatások, különösen UV-sugárzásból éri kevesebb a talajba süllyesztett konténereket. Szintén kiemelt fenntarthatósági szempont a termesztésmódok vízfelhasználása. A pot in pot rendszer korábban már említett előnyeként tartják számon, hogy csepegtető öntözőrendszerrel együtt telepítik, melynek hatékonysága többszöröse a konténeres termesztésben hagyományosan alkalmazott felső szórófejes öntözésnek.

Új kutatási eredmények

A konténeres díszfaiskolai termesztés gazdag fajtakínálata összetett ismereteket követel. A konténeres termesztésről a hazai szakemberek elsősorban saját gyakorlati tapasztalataikra hagyatkozhatnak, kevés kutatás ismeretes az így termeszthető fajokról, illetve fajtákról.

A jellemzően amerikai eredmények rámutatnak, hogy a pot in pot termesztéstechnológia a legtöbb esetben kedvezően hat a hajtásrendszer fejlődésére és a beltartalmi értékekre (biomassza és szárazanyag-tömeg).

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a pot in pot rendszer hatását vizsgáltuk díszcserjéken. A nemzetközi eredményekkel összhangban a rendszer különösen kedvezett a gyökérzet fejlődésének. A pot in potban nagyobb gyökérlabda fejlődött, amely több hajszálgyökeret tartalmazott, mint a hagyományos konténerben fejlődött társai. A dúsabb hajszálgyökérzet a növény víz- és tápanyagfelvételére hat kedvezően. Vizsgálataink arra is rámutatnak, hogy a rendszer fajspecifikus, tehát egyes növények lényegesen kedvezőbb értékeket adnak a pot in potban, míg mások hasonlóan fejlődnek, mint a hagyományos konténeres termesztésben. A jobb fejlődés mellett további fontos eredménye volt a kísérletnek, hogy a pot in pot termesztéstechnológiával a termesztőközeg víztartalma magasabb volt a nap folyamán, mint a hagyományos konténeres termesztésnél.

Dr. Ónody Éva

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növények mindenekelőtt

A kertépítészet igazi misztérium, izgalom, melynek lényegét a növények adják, kezdte előadását Sarah Price a Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napon.

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Állami ösztöndíjas szakokra is lehet még jelentkezni

A normál felvételi eljárás lezárulta után pótfelvételi eljárás keretében is lehet állami ösztöndíjas szakokra jelentkezni a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre, augusztus 8-án éjfélig. Tavaly 616 hallgató került be pótfelvételivel a jogelőd intézményekbe.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

Szúrós segítőtársak

A gyógynövények között többnek is van tövise vagy tüskéje, ami arra hivatott, hogy megvédje a növényt, ha már helyváltoztatásra, menekülésre nem képes. Ezek a harcias növények is számos hasznos hatóanyagot rejtenek.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.