A technológiát már a hazai faiskolai termesztésben is alkalmazzák, és a tapasztalatok szerint különösen a pikkelylevelű örökzöldek nevelésének kedvez, mindenekelőtt a szabályozott térállás előnyös a szebb növényhabitus kialakításához.
A hagyományos, talajfelszín feletti konténeres termesztéshez képest pedig a környező talaj szigetelő hatása, illetve az így nyújtott támaszték a pot in pot technológia legnagyobb előnye.
Kisebb hőingadozás
A faiskolai növények fejlődésének a 26-29 °C-os gyökérzóna-hőmérséklet kedvez, 38 °C fölött a növekedés megáll, hatására vízstressz és számos fiziológiai változás következik be a növényben. A kutatások azt mutatják, hogy amennyiben a gyökérzóna hőmérséklete napi 6 órán át 38-40 °C között alakul, az a növény fiziológiai folyamatainak közvetett (indirekt) sérüléséhez vezet.
A hagyományos konténeres termesztésben a Napból érkező elektromágneses sugarak egy részét a konténer felszíne és oldalfala elnyeli, egy részét visszaveri. A konténerfelületek által elnyelt hőenergia hővezetéssel jut el a termesztőközeg belsejébe, a gyökérzónához.
A konténerek talajba süllyesztésével viszont a hőenergia áramlási törvényszerűsége (termodinamikai főtétel) következtében a magasabb hőmérsékletű felől az alacsonyabb hőmérsékletű hely felé áramlik a hőenergia. Így a pot in pot rendszerben télen az altalaj felől érkező magasabb hőmérséklet mérsékli a konténer áthűlését. Nyáron viszont a konténer hőmérséklete magasabb, mint az alsóbb talajrétegeké, így akkor a konténertől áramlik a hőenergia az alsóbb rétegekbe.
Lombhullató fák gyökérzóna-hőmérsékletének mérésekor azt tapasztalták, hogy a pot in pot rendszerben április és október között 19 °C volt az átlagos maximumhőmérséklet, míg a hagyományos konténeres termesztésben ennél magasabb. A lesüllyesztett konténerek esetében a havi hőingadozás is mérsékeltebb; egy esetben 2-5 °C-kal magasabb havi minimumot mértek a pot in pot termesztésben, mint a hagyományos konténeres rendszerben.
Ez azért is kedvező, mert az optimális gyökérzóna-hőmérséklet nemcsak a gyökérzet fejlődésére, hanem a teljes növény egészségi állapotára hatással van.
Lazább talajon könnyebb
Az USA-ban évek óta hektárszám növelik a faiskolák a pot in pot termesztési területeiket. A termesztéstechnológia telepítésének fontosabb lépései, követelményei így elsősorban az amerikai faiskolai szakemberektől származnak, de már lengyel és magyar tapasztalatok is vannak.
A terület kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont a talajadottság. A talaj legyen mélyrétegű, jó vízáteresztő képességű. Célszerű olyan területet választani, ahol legalább 60 centiméter mély a talaj az alapkőzetig. A homoktalajok gyorsan elvezetik a vizet, de nem tartják elég szilárdan az állandó cserepet. A kötött talajok ebből a szempontból jobb választásnak tűnnek, de azokban a vízelvezetést dréncsövek lefektetésével kell megoldani.
A terület kiválasztásánál érdemes még figyelembe venni, hogy annak nagyobb fokú lejtése (>3%) a víz felgyülemlését eredményezheti a lejtő alján, és az károsítja az ottani növények gyökérzetét.
A telepítés következő lépése az állandó cserepek helyének kijelölése. A sorok, illetve a gödrök távolsága, mérete a telepíteni kívánt növénytől is függ. Ezt követi a gödrök ásása, mely történhet kézi ásóval vagy gödörfúró géppel is. A talaj vízelvezető képességét előzetesen próbagödrök ásásával ellenőrizhetjük. A konténereket úgy telepítsük, hogy a felső 3-10 centiméter a felszín fölé essen, így megelőzhetjük a környező talaj bemosódását.
A pot in pot termesztésben alkalmazott konténerekkel szemben támasztott első és legfontosabb követelmény az ellenállóság. Az állandó cserepeknek elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy a körülöttük lévő föld ne tudja összenyomni őket.
Az állandó és a termesztőcserepek méretét úgy válasszuk meg, hogy ne ragadjanak egymásba, könnyű legyen eltávolítani a termesztőcserepet, de ne is legyen túl nagy az átmérőjük közti különbség. A kitermelés megkönnyítése céljából telepítés során érdemes ún. szervizutat kialakítani. A sorközök gyommentesen tartása megoldható geotextil lefektetésével, illetve füvesítéssel is.
A hagyományos konténeres termesztéshez hasonlóan a pot is pot technológia alkalmazásakor is vízigényük szerint csoportosítsuk a növényeket. A konténeres termesztésben a felső szórófejes öntözés terjedt el, míg a pot in pot rendszer esetében a csepegtető öntözés jellemző.
Lényeges különbség, hogy a pot in pot rendszerben akár két-három napig is elviselik a növények a vízhiányt, míg a hagyományos, föld feletti konténerekben a meleg napokon súlyos károkat szenvednének az öntözés kimaradásakor.
Költségek, fenntarthatóság
A pot in pot rendszer létesítésének költségeit növeli, hogy eleve csepegtető öntözőrendszerrel együtt telepítik. Azonban a piacképes növény teljes termelési költségét figyelembe véve ez a többletráfordítás eloszlik, és a pot in potban nevelt végterméknél már nem számottevő, összevetve a szabadföldi vagy a hagyományos konténeres termesztésben előállított növénnyel.
A gazdasági szempontokon túl elengedhetetlen a rendszer környezetterhelésének figyelembevétele is. Érdekes tény, hogy a faiskolai növény teljes életciklusát tekintve a termelési időszak szén-dioxid-kibocsátása pozitív, a kiültetést követően azonban ez az érték negatívba megy át, ugyanis a növény élete során több szén-dioxidot köt meg, mint amennyi a nevelése során keletkezik.
A műanyagokat leginkább a hőingadozás és az UV-sugárzás teszi tönkre, azonban a pot in pot termesztésben kevésbé érvényesülnek ezeket a hatások, különösen UV-sugárzásból éri kevesebb a talajba süllyesztett konténereket. Szintén kiemelt fenntarthatósági szempont a termesztésmódok vízfelhasználása. A pot in pot rendszer korábban már említett előnyeként tartják számon, hogy csepegtető öntözőrendszerrel együtt telepítik, melynek hatékonysága többszöröse a konténeres termesztésben hagyományosan alkalmazott felső szórófejes öntözésnek.
Új kutatási eredmények
A konténeres díszfaiskolai termesztés gazdag fajtakínálata összetett ismereteket követel. A konténeres termesztésről a hazai szakemberek elsősorban saját gyakorlati tapasztalataikra hagyatkozhatnak, kevés kutatás ismeretes az így termeszthető fajokról, illetve fajtákról.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen a pot in pot rendszer hatását vizsgáltuk díszcserjéken. A nemzetközi eredményekkel összhangban a rendszer különösen kedvezett a gyökérzet fejlődésének. A pot in potban nagyobb gyökérlabda fejlődött, amely több hajszálgyökeret tartalmazott, mint a hagyományos konténerben fejlődött társai. A dúsabb hajszálgyökérzet a növény víz- és tápanyagfelvételére hat kedvezően. Vizsgálataink arra is rámutatnak, hogy a rendszer fajspecifikus, tehát egyes növények lényegesen kedvezőbb értékeket adnak a pot in potban, míg mások hasonlóan fejlődnek, mint a hagyományos konténeres termesztésben. A jobb fejlődés mellett további fontos eredménye volt a kísérletnek, hogy a pot in pot termesztéstechnológiával a termesztőközeg víztartalma magasabb volt a nap folyamán, mint a hagyományos konténeres termesztésnél.
Dr. Ónody Éva
