0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 19.

Gasztroélmények Huszárokelőpusztán

A Gerence-patak völgyében, a hajdani egyetlen Magas-Bakonyt átszelő útvonal nyugati bejáratánál fekszik Huszárokelőpuszta. A Bakonyerdő Zrt. vendégháza történelmi hely, az Esterházyak birtoka, nagyúri vadászatok helyszíne. Esterházy Tamás gróf építtette a Hubertlakon található vadászkastélyt, és itt található Rókapuszta is, ahol valaha a cselédek laktak.

De miért éppen Huszárokelőpuszta, vagy inkább Húsz árokelőpuszta? A kérdésre kétféle válasz ismeretes. Az egyik elképzelés szerint onnan kapta nevét, hogy a Bakonybéltől idáig vezető úton a Gerence-völgyet húsz árok szeli át. Ugyanakkor mások úgy tudják, hogy amikor errefelé jártak az urak, elöl mentek a hintók, az út porát felverő huszárok pedig csak mögöttük lovagolhattak; ideérve viszont, tartva a bakonyi betyároktól, a menet élére álltak. Hogy mi az igazság, döntse el ki-ki maga.

Otthonos légkör

Egy biztos, a Magas-Bakony lábánál – már-már a Kisalföld határán –, a hajdani zsiványok búvóhelyeként elhíresült Gerence-patak völgyében a közeli Sobri Jóska-barlang ma is emlékeztet a nosztalgikus időkre.

Ahogyan Supán Gyuláné Erika is emlegeti, errefelé a sűrű erdő nevelte a betyárokat.

Gazdaasszonyunk „egyszemélyes intézmény”, aki 26 éve dolgozik a mára alaposan kibővült létesítményben.

Minden a keze alatt formálódott a vadász- vagy inkább vendégházban, az ő munkáját is dicséri az itt működő Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola és a közeli Hubertlaki Kulcsosház is, mely sokakat magával ragad szeszélyes hangulatával, és az Erdei Vándortábor fontos helyszíne. „Maradjunk a vendégház megnevezésnél, mert már több a turista, mint a vadász” – meséli. Sokféle ember érkezik Huszárokelőpusztára, de mindenkivel megtalálja a hangot. Ez amolyan személyes adottság. Ha olyan a társaság, részt vesz a beszélgetésekben, de megérti azokat is, akik magányra vágynak.

Mindig ilyennek képzeltem az igazi vendéglátót, aki barátsággal, de nem tolakodóan fogadja az érkezőket. Talán ennek is köszönhető, hogy átlépve a kaput az otthonosság légköre vesz körül, mindez pedig belülről fakad.

Erika az első benyomást tartja a legfontosabbnak, így a közvetlenség inkább a befogadás, mintsem a bizalmaskodás jele.

Az erdei iskolások viszont más hozzáállást kívánnak. Vannak, akik megelégszenek egy mosollyal, mások szívesen kitárulkoznak. Hamar észreveszi, ki mire vágyik – visszahúzódók, vagy szeretnének többet megtudni erről a tájról. És valljuk be, Erikán kívül kevesen tudnának színesebben mesélni a környék látnivalóiról.

Végtelen látnivaló

A legfőbb értéket a csend, a természetes környezet jelenti. Ugyanakkor némelyek inkább az aktív pihenés szerelmesei. A természet kedvelőinek ajánlja a Hubertlaki tavat, népies nevén a Bakonyi gyilkos-tavat, amit az erdei iskolától induló, és 8 km hosszú Hubertlaki tanösvényen keresztül is megközelíthetünk, aminek a tó az egyik állomása a Hubertlaki kulcsosház után.

Almás palacsintatorta karamellás öntettel

A karamellöntethez 12,5 dkg kristálycukrot először kevés vízzel, alacsony lángon felolvasztunk, majd addig pirítjuk, amíg karamellszínű lesz. Akkor lehúzzuk a tűzről, adunk hozzá 2,5 dkg teavajat, 75 ml habtejszínt, egy csipet sót, elkeverjük, majd visszatesszük a tűzhelyre és átforraljuk.

3 tojásból, 20 dkg lisztből, 3 dl tejjel, 2 dl szódavízzel és csipet sóval, 2 tk cukorral palacsintatésztát készítünk, majd belemorzsolunk 2 dkg élesztőt. Amíg
megkel a tészta, a két felszeletelt almát fahéjas cukorba forgatjuk, majd vajon megpároljuk. Akkora palacsintákat sütünk, mint amekkorák az almakarikák.

Rétegezve feltornyozunk néhány darabot, és leöntjük a karamellöntettel.

Egynapos túrát lehet tervezni a Bakony legmagasabb pontjára, a Kőris-hegyre, amelynek csúcsáról elénk tárul a betyárok járta rengeteg.

A tetején álló Vajda Péter-kilátó talapzata 709 méterre emelkedik a tenger szintje fölé. A kilátóról szinte teljes körpanoráma nyílik: gyönyörködhetünk a Balatonban, sőt tiszta időben az ausztriai Schneeberg és Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsaiban is.

A Bakony legmagasabb hegyeivel ölelt gyönyörű völgykatlanban fekvő Bakonybél sokak számára ismerős.

Huszárokelőpusztától például alig 7 kilométernyi járásra megtaláljuk a Pannon Csillagdát, a Szentkutat, oda járt „indiánkodni” Cseh Tamás is. Egy korszak hangulatának legendás tolmácsolója így fogalmazott: „Bakonybél volt számunkra a csoda, mint egy mesebeli elzárt vidék. Patakok, források, sziklák, mindenhol erdő. Bakonybél az én egyik szerelmem.”

A hegységet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, mint az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik, a Pörgöl-barlang, a Likas-kő, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik, melyek közül több is a betyárok rejteke volt a szóbeszéd szerint.

Nagytevelen pedig hangulatos tó várja a fürdőzni vágyókat, sokan frissülnek fel benne a nyári melegben.

Könnyű beleszeretni

Bár a Bakony 12 hónapos élmény, gazdaasszonyunk kedvence mégis a tavasz és az ősz. Magával ragadják az éledező természet színei, ősszel viszont a vadászatra való készülődés tartja izgalomban. Szeptemberben a szarvasbika, októberben a dám csörtet, ezeknek a nászidőszakoknak pedig igazán különös hangulata van. Munkáját 24 órás szolgálat jellemzi, vadászidényben már hajnalban kel, utolsónak fekszik, s így van ez a táboroztatások idején is. Néhány éve még elsősorban külföldi vadászok jöttek, ma inkább a belföldi vendégek keresik fel a helyet.

Míg a 4 kilométerre fekvő Hubertlakon kulcsosház várja a hosszú túra után megfáradt kirándulókat, addig a huszárokelőpusztai vendégházat a teljes komfort, kényelem jellemzi.

Vállalati tréningek, esküvők, családi események kiváló helyszíne. „Egyedülálló parkunk festői hátteret nyújt a természetkedvelő párok nagy napja számára” – mutatott körbe, s valóban nem tudnék vitatkozni a ténnyel, hamisítatlanul vadromantikus a környezet.

Bár nagyon leköti az intézmény vezetése, mindig úgy osztja be az idejét, hogy egy kis kirándulásra is sort kerítsen. Ahogyan mondja, a természetben él, ezt azzal is kifejezi, hogy nagyokat sétál benne. Amikor a szabadidőről kérdezem, csak mosolyog, de bevallja, barátaival szívesen mennek kulturális programokra, koncertekre, kiállításokra.

Alapanyagok a szomszédból

Savanyú fácánleves házi raviolival

Egy kisebb megtisztított fácánt felrakunk főni, idővel leszedjük róla a habot, és ezután beletesszük a zöldségeket (30 dkg sárgarépa, 20 dkg petrezselyemgyökér, 15 dkg zeller, 1 fej vöröshagyma, 1 paradicsom, 1 paprika, 5 gerezd fokhagyma). Fűszerezzük sóval, borssal, majd 3-4 órán keresztül alacsony lángon főzzük tovább úgy, hogy ne forrjon, csak gyöngyözzön. Közben a raviolis levesbetéthez 1 tojásból, 10 dkg liszttel és csipet sóval gyúrt tésztát készítünk, és letakarva pihentetjük a hűtőben legalább fél órát. Utána kinyújtjuk jó vékonyra, korongokat szaggatunk belőle, és mindegyik közepére teszünk egy kis kupacot a levesben megfőtt, apróra összedarabolt mellehúsából. Ráhajtjuk a tésztát, egy villával megformázzuk a szélét, ezt követően forrásban lévő vízben 6-8 percig főzzük. A megfőtt levest leszűrjük, beleteszünk 1-2 babérlevelet, 1 evőkanál 10 százalékos ecetet, összeforraljuk, majd tejföllel behabarjuk. A megfőtt, csíkokra szeletelt sárgarépát belehelyezzük a tányér közepére, mellé tesszük a főtt raviolit, és körbeöntjük levessel.

A csend, a páratlan környezet mellett a konyha is komoly vonzereje a vendégháznak. „Szeretik a főztünket, van olyan vendég, aki egy-egy specialitásért tér vissza hozzánk” – jegyezte meg, hogy vadászház lévén az étlapon természetesen a vadételek dominálnak.

Népszerűségük fokmérője lehetne, hogy szinte egész évben kitehetnék a „megtelt” táblát az ajtóra.

Könnyen megközelíthető, a jól felszerelt, szépen karbantartott épületeknek, és az ápolt környezetnek pedig vonzó a kisugárzása. Míg a parkot szakemberek gondozzák, a virágosítást, a díszítést kolléganőjével vállalták magukra, nemcsak az évszakokhoz, hanem az ünnepekhez is igazodva.

Játszótér várja a kisgyerekes családokat, az erdei iskola vezetője pedig szívesen szervez foglalkozásokat számukra. A szauna, a fitneszterem viszont a felnőttek privilégiuma.

Szabó Martin Bence fiatal kora ellenére otthonosan mozog a konyhában. Öt éve kötelezte el magát Huszárokelőpusztával, ezt a nyugalmat nem cserélné le semmire. Bár a nyári vándortáborok hangos zsivajjal töltik meg a környéket, ezt természetesnek tartja.

A főztjüket pedig minden vendég igényli, s az asztal mellől érkező dicséret őszinte. Nem véletlen, hiszen a konyha egyedülálló.

A többség elvárja, hogy vad kerüljön a tányérra, ehhez a vadászok biztosítják a kiváló alapanyagot, a beszerzés „közvetlen”, vagyis szó szerint helyi.

Vaddisznó, szarvas, esetenként őz, muflon húsából készül leves vagy főétel, de a hal sem ritka a rendelésekben.

A konyhán felhasználják az erdő adta kincseket, de azt is csak ellenőrzött forrásból. A lényeg, hogy megbízható és friss legyen. Minden ételükben a helyi alapanyagok viszik a prímet. A közeli őstermelők szállítják a zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket, és a környékbeli pincékből érkeznek a borok is. A frissesség mellett ugyanis fontosnak tartják, hogy ételeik jellemezzék a környéket, megmutathassák a vendégeknek a helyi különlegességeket. A jó hangulat megteremtésében a „kerti konyhának” itt komoly szerepe van, igény szerint grillezést szerveznek.

„Nem kell félni a vadhús elkészítésétől – jegyezte meg Martin –, a sütés, a fűszerezés szinte megegyezik a többi húsfélével.”

Maga is húsevő, a pörkölt, a székelykáposzta áll legközelebb a szívéhez.

Megújul a konyhatechnológiájuk, s ez adja majd az alapot az új étlap elkészítéséhez. A hagyományos ételek megtartása mellett egyedi ízekkel gazdagítják a kínálatot. Az évszakok a tányéron is megjelennek, a szezonális étlap teszi színesebbé a választékot.

Baconbe göngyölt sertés szűzérme zöldségekkel, bulgur krokettel

Zöldségköretnek mi zellerpürét, marinált sárgarépát és sült céklát ajánlunk. A marinált sárgarépát már 1 nappal a főzés előtt el kell készítenünk. Ehhez összekeverünk 0,5 l vizet 2,5 dl fehér balzsamecettel, 1 dl olívaolajjal, 2 ek porcukorral, egy csipet sóval és borssal, majd ebbe a marináló lébe tesszük a vékony csíkokra vágott sárgarépát, és egy napig a hűtőben érleljük. A cékla alját levágjuk, a vágott felületen sózzuk, köményezzük, majd alufóliába csomagolva előmelegített sütőbe tesszük. 180 °C-on 25 percig sütjük, majd ha kihűlt, meghámozzuk, cikkekre vágjuk, és tálalás előtt olívaolajon megpirítjuk.

A zellerpüréhez vajon megdinsztelünk egy fél fej apróra vágott vöröshagymát , ha már üveges, rádobjuk a 30 dkg megtisztított és kockára vágott zellert, sózzuk, borsozzuk. Felengedjük annyi vízzel, hogy éppen elfedje, és addig főzzük, míg a zeller teljesen megpuhul. Beleöntünk 1 dl főzőtejszínt, összeforraljuk, majd leturmixoljuk és átpasszírozzuk. A 25 dkg bulgurt sós vízben megfőzzük, az egyik felét pépesre turmixoljuk, majd összekeverjük a többivel. Hozzáadunk apróra vágott vöröshagymát, 2 tojás sárgáját, borsozzuk , kroketteket formázunk belőle, és a fagyasztóba tesszük. Ha kellően megdermedt, akkor panírozzuk, és bő olajban kisütjük. A sertés szűzérmét sózzuk, borsozzuk, és baconba tekerve mindkét oldalát megpirítjuk. Ezt követően előmelegített sütőben 180 °C-on alufólia alatt sütjük 17 percig. 3-4 centiméteres érmékre szelve tálaljuk.

Forrás: A Mi Erdőnk