Back to top

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Ezt a várakozást arra lehet alapozni, hogy a földmoratórium évtizede alatt hatalmas, két Krím félsziget nagyságú földterületet loptak el az ügyeskedők. Maga Zelenszkij elnök fogalmazott így egy termőföldekkel kapcsolatos fórumon.

A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek az utóbbi időben több felhívást is közzétettek, arról tájékoztatva a lakosságot, hogy mindenkinek alkotmányos joga van 2 hektárnyi termőföld birtoklásához.

A KMKSZ 2021 elején elindította a Bereg-Land nevű civil kezdeményezést, amelynek szakemberei különböző fórumokon ismertetik a földhöz jutás feltételeit.

Az agrárfórumokat mindig hatalmas érdeklődés kíséri

Nemrég az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ is jogsegélyszolgálatot hozott létre, amelynek keretében az alapítvány munkatársai segítenek a földigényléssel kapcsolatos dokumentumok elkészítésében és a parcella kiválasztásában. Minderre nagy szükség van, mivel az eljárás igencsak bürokratikus, és számos buktatót rejteget.

Ezek egyike, hogy még mostanra sem készült el a földnevesítéssel kapcsolatos dokumentumok mindegyike, számolt be az újságíróknak Juhász Edina, a központ földkérdésekkel foglalkozó jogásza.

Tehát számos esetben van ugyan gazdája a kiszemelt földterületnek, csakhogy ő még nincs bejegyezve az országos földkataszteri térképbe, ami egyébként online mindenki számára hozzáférhető.

A térképen kék szín jelöli a még nem foglalt táblákat.

Úgy tudjuk, hogy az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ saját adatbázissal is rendelkezik.

– Igen, ami onnan ered, hogy néhány évvel ezelőtt átvállaltuk a földtulajdonnal kapcsolatos új, immár GPS-koordinátákat és kataszteri számot tartalmazó dokumentumok elkészítését, amire a magyar állam biztosított forrást – erről már Berki Marianna, a központ igazgatója tájékoztatta tudósítónkat. – A zömében magyarok által lakott falvakból 18 ezer földnevesítéssel kapcsolatos pályázat érkezett hozzánk, így meglehetősen jól tájékozottak vagyunk ezeknek a településeknek a földviszonyait illetően. Tehát a hozzánk fordulókkal együtt nézhetjük át az irodánkban a kataszteri térképeket, és a partnereinknek nem kell attól tartania, hogy olyan parcellára nyújtanak be igényt, amelynek már van tulajdonosa, ám még nem regisztrált. Jogsegélyszolgálatunk még csak néhány hete működik, de máris igen nagy az érdeklődés.

Az irodánkat felkeresők közül sokan csak azért nem léptek eddig, mert úgy tartották, hogy nincsenek felkészülve egy ilyen összetett eljárás lebonyolítására.

A személyes találkozókon számos problémás kérdést meg tudunk vitatni. Mi a teendő például akkor, ha az illetőnek korábban már juttattak 1 hektár földterületet? A földparcella kiválasztásában általában a megközelíthetősége az egyik legfontosabb szempont, és legalább ilyen lényeges, hogy mennyire termékeny a terület: alkalmas-e gyümölcsös telepítésére, illetve a gyümölcsfajták közül melyik ajánlott? Ezekkel a felvetésekkel kapcsolat-ban is iránymutatással tudunk szolgálni, mivel rendelkezünk a földterületek minőségének legfontosabb jellemzőivel.

A szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy ukrajna elnöke május végén aláírta azt a törvényt, amely a földviszonyokkal kapcsolatban számos, eddig tisztázatlan kérdésre választ ad.

Ezek közül talán az a legfontosabb, hogy a településhatárokon kívül eső állami földek felett már nem a megyei földhivatalok bürokratái rendelkeznek, hanem az illetékes önkormányzatok. Ezután, remélhetőleg, a képviselőtestületek átlátható és megalapozott döntéseket hoznak, amelyek mind az itt élő, földműveléssel foglalkozó egyének boldogulását, mind az illető közösségek lakosságmegtartó képességének erősödését elősegítik.

A földpiac zavartalansága érdekében még egy fontos törvény született nemrég, ami lehetővé tette a földárverések elektronikus megtartását. Minden ukrán állampolgárnak joga van az ilyen aukciókon való részvételre.

Az aukcióktól sokan a helyi önkormányzatok bevételeinek növekedését várják.

Ám az ellenzék soraiban akadnak olyanok, és nem is kevesen, akik 30 évvel az ország függetlenné válása után sem értenek egyet a földértékesítési moratórium feloldásával. Számos ilyen csoport gyűjteni kezdte a választók támogató aláírásait, hogy népszavazást írjanak ki e fontos kérdésben, és egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy milyen következményekkel járhat ez a kezdeményezés.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.