Back to top

Földpiac: a történelmi esély

Bár a törvény nem szabott határidőt az ukrán állampolgárok földhöz jutását illetően, a szakértők egyértelműen állítják, hogy a még szabad földterületek rövid időn belül gazdára találnak. Ukrajnában néhány hét múlva, július 1-jén megnyitják a földpiacot, amitől várhatóan felgyorsulnak az események.

Ezt a várakozást arra lehet alapozni, hogy a földmoratórium évtizede alatt hatalmas, két Krím félsziget nagyságú földterületet loptak el az ügyeskedők. Maga Zelenszkij elnök fogalmazott így egy termőföldekkel kapcsolatos fórumon.

A kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek az utóbbi időben több felhívást is közzétettek, arról tájékoztatva a lakosságot, hogy mindenkinek alkotmányos joga van 2 hektárnyi termőföld birtoklásához.

A KMKSZ 2021 elején elindította a Bereg-Land nevű civil kezdeményezést, amelynek szakemberei különböző fórumokon ismertetik a földhöz jutás feltételeit.

Az agrárfórumokat mindig hatalmas érdeklődés kíséri
Az agrárfórumokat mindig hatalmas érdeklődés kíséri

Nemrég az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ is jogsegélyszolgálatot hozott létre, amelynek keretében az alapítvány munkatársai segítenek a földigényléssel kapcsolatos dokumentumok elkészítésében és a parcella kiválasztásában. Minderre nagy szükség van, mivel az eljárás igencsak bürokratikus, és számos buktatót rejteget.

Ezek egyike, hogy még mostanra sem készült el a földnevesítéssel kapcsolatos dokumentumok mindegyike, számolt be az újságíróknak Juhász Edina, a központ földkérdésekkel foglalkozó jogásza.

Tehát számos esetben van ugyan gazdája a kiszemelt földterületnek, csakhogy ő még nincs bejegyezve az országos földkataszteri térképbe, ami egyébként online mindenki számára hozzáférhető.

A térképen kék szín jelöli a még nem foglalt táblákat.

Úgy tudjuk, hogy az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Központ saját adatbázissal is rendelkezik.

– Igen, ami onnan ered, hogy néhány évvel ezelőtt átvállaltuk a földtulajdonnal kapcsolatos új, immár GPS-koordinátákat és kataszteri számot tartalmazó dokumentumok elkészítését, amire a magyar állam biztosított forrást – erről már Berki Marianna, a központ igazgatója tájékoztatta tudósítónkat. – A zömében magyarok által lakott falvakból 18 ezer földnevesítéssel kapcsolatos pályázat érkezett hozzánk, így meglehetősen jól tájékozottak vagyunk ezeknek a településeknek a földviszonyait illetően. Tehát a hozzánk fordulókkal együtt nézhetjük át az irodánkban a kataszteri térképeket, és a partnereinknek nem kell attól tartania, hogy olyan parcellára nyújtanak be igényt, amelynek már van tulajdonosa, ám még nem regisztrált. Jogsegélyszolgálatunk még csak néhány hete működik, de máris igen nagy az érdeklődés.

Az irodánkat felkeresők közül sokan csak azért nem léptek eddig, mert úgy tartották, hogy nincsenek felkészülve egy ilyen összetett eljárás lebonyolítására.

A személyes találkozókon számos problémás kérdést meg tudunk vitatni. Mi a teendő például akkor, ha az illetőnek korábban már juttattak 1 hektár földterületet? A földparcella kiválasztásában általában a megközelíthetősége az egyik legfontosabb szempont, és legalább ilyen lényeges, hogy mennyire termékeny a terület: alkalmas-e gyümölcsös telepítésére, illetve a gyümölcsfajták közül melyik ajánlott? Ezekkel a felvetésekkel kapcsolat-ban is iránymutatással tudunk szolgálni, mivel rendelkezünk a földterületek minőségének legfontosabb jellemzőivel.

A szakértők felhívták rá a figyelmet, hogy ukrajna elnöke május végén aláírta azt a törvényt, amely a földviszonyokkal kapcsolatban számos, eddig tisztázatlan kérdésre választ ad.

Ezek közül talán az a legfontosabb, hogy a településhatárokon kívül eső állami földek felett már nem a megyei földhivatalok bürokratái rendelkeznek, hanem az illetékes önkormányzatok. Ezután, remélhetőleg, a képviselőtestületek átlátható és megalapozott döntéseket hoznak, amelyek mind az itt élő, földműveléssel foglalkozó egyének boldogulását, mind az illető közösségek lakosságmegtartó képességének erősödését elősegítik.

A földpiac zavartalansága érdekében még egy fontos törvény született nemrég, ami lehetővé tette a földárverések elektronikus megtartását. Minden ukrán állampolgárnak joga van az ilyen aukciókon való részvételre.

Az aukcióktól sokan a helyi önkormányzatok bevételeinek növekedését várják.

Ám az ellenzék soraiban akadnak olyanok, és nem is kevesen, akik 30 évvel az ország függetlenné válása után sem értenek egyet a földértékesítési moratórium feloldásával. Számos ilyen csoport gyűjteni kezdte a választók támogató aláírásait, hogy népszavazást írjanak ki e fontos kérdésben, és egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy milyen következményekkel járhat ez a kezdeményezés.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap
tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szakmáról közérthetően: Adorján János-díj 2021

A Magyar Mezőgazdaság hetilap, visszanyúlva a gyökereihez, 2018-ban első főszerkesztőnkről, Adorján Jánosról elnevezett díjat alapított, amit külső szerzőink közül az kaphat meg, akinek írását, szakmai tanácsait olvasóink hasznosnak, gazdálkodásukban hasznosíthatónak, informatívnak és közérthetően megfogalmazottnak ítélnek.

Elmúlt 30 évünk...

Kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. a napokban ünnepelte megalakulásának 30. évfordulóját. A Gödöllői Királyi Kastélyban rendezett gálavacsorán köszönthettük a szaktárca és a szakmai szervezetek képviselőit, legfontosabb partnereinket, régi és új kollégáinkat.

„Ünnepeljünk malaccal!”

Az ünnepek közeledtével immár 8. alkalommal indult útnak a minőségi sertéshúsfogyasztást népszerűsítő kampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC), valamint a Magyar Húsiparosok Szövetsége jóvoltából. Idén az „Ünnepeljünk malaccal!” szlogennel hirdették meg a kampányt december 7-én, amelynek elsődleges célja az adventi időszakban a sertéshús fogyasztásának növelése.

A kis liliket és a vörösnyakú ludat is veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon

Két világszerte veszélyeztetett faj, a vörösnyakú lúd és a kis lilik több mint 600 példányát veszélyeztette az új vadlúdvadászati szezon a Hortobágyon novemberben az országos vadlúdszinkron felmérései szerint.

Kihirdették az új Közös Agrárpolitikát meghatározó uniós rendeleteket

Három és fél évnyi tárgyalássorozat eredményeként 2021. december 6-án megjelent a KAP reformcsomagot képező KAP Stratégiai Tervről szóló, Horizontális, valamint az Egységes Közös Piacszervezés módosításáról szóló uniós rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A jogszabályok a kihirdetést követő naptól lépnek hatályba, de alkalmazni majd 2023. január 1-jétől kell azokat.

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme a magas energiaárak miatt

Ideiglenesen leállította a termelést Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában levő Azomures a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt - közölte hétfőn a vállalat.

Globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziója globális szén-dioxid-gazdálkodási programot indít, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy csökkentsék CO2-kibocsátásukat.

Fizetnének a takarónövények után a gazdáknak

Az Egyesült Királyság jövő évtől fizetne azoknak a gazdáknak, akik a talajvédelem jegyében télre ahelyett, hogy "csupaszon" hagynák a földjeiket, talajtakaró növényeket ültetnek.

Ötven magyar bort mutattak be a Berlini Magyar Szüreten

A magyar borok egyik legjelentősebb exportpiacán, Németországban mutatkoztak be a magyar borok az Agrármarketing Centrum (AMC) és Magyarország Berlini Nagykövetsége együttműködésével a Berlini Magyar Szüreten - közölte az AMC pénteken az MTI-vel.

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.