Back to top

Edvi Illés Aladár festőművész Puszta nyáron című műalkotásával gazdagodott az Agrárminisztérium

Dubitskiy Dmitry Magyarországon élő műgyűjtő Edvi Illés Aladár festőművész Puszta nyáron című alkotását ajándékozta az Agrárminisztériumnak. A festményt ünnepélyes keretek között, június 22-én adták át a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Vadásztermében.

Dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára az ünnepélyes átadón elmondta, Dmitry Dubitskiy kutatásainak, felajánlásának köszönhetően a magyar történelem egy darabja tér vissza az agrártárcához. Hozzátette, Edvi Illés Aladár festménye allegorikusan tükrözi az Agrárminisztérium hagyománytiszteletre épülő vidékpolitikáját, hiszen a tárca az Európai Uniós irányelvekkel összhangban a legmodernebb technológiák alkalmazása, a precíziós gazdálkodás térnyerése és az agrárdigitalizáció mellett is nagy gondot fordít a magyar táj arculatának, az ország természeti kincseinek megőrzésére.

Az államtitkár kiemelte, a magyarság mérhetetlen mennyiségű értéket teremtett a Kárpát-medencében az elmúlt ezer esztendő során, ezek a javak a nagyvilágot éppúgy gazdagabbá tették, mint Magyarországot.

Dr. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója kiemelte, több szempontból is ünnepélyes ez az alkalom, egyrészt mert a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár idén ünnepli alapításának 125. évfordulóját, másrészt ma egy fontos ajándékozás helyszíne lehet. A főigazgató köszönetét és elismerését fejezte ki Dmitry Dubitskiy-nek, aki adományával, példaértékű nagylelkűségével egy régi hagyományt keltett életre. A főigazgató elmondta azt is, hogy az Agrárminisztériumnak ajándékozott festmény a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár főépületének Kistanácstermét fogja díszíteni.

Fotó: AM

Dubitskiy műgyűjtő elmondta, a festményt, amit ma az Agrárminisztérium számára ajándékozott Ausztriában vásárolta meg.

Az alkotást sok évvel ezelőtt vitték ki Magyarországról és idáig egy magángyűjteményben tárolták.

Kitért arra is, hogy a hét évvel ezelőtt indított Hazatérés című projektjében arra vállalkozott, hogy a külföldön található magyar festőművészek alkotásait megvásárolja és azokat közgyűjteményeknek, magán- és állami szervezeteknek ajándékozza. Nemcsak a festmények hazatérést tartja feladatának, de azt is, hogy a magyar festők műremekei ne a magángyűjteményemben vagy más privát galériákban legyenek őrizve, hanem elérhetővé váljanak a nagyközönség számára.

Imre Zoltán kultúraantropológus, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyűjteményi főosztályvezetője elmondta, Edvi Illés Aladár 1888 és 1893 között a budapesti mintarajziskolában kezdte tanulmányait Greguss Jánosnál és Székely Bertalannál. 1893–tól 1895-ig a párizsi Julian Akadémián tanult, ahol a világ legfontosabb képzőművészei is, köztük Henri Matisse és André Derain. 1903-tól 1935-ig oktatott a Képzőművészeti Főiskolán, képeivel 1891-től rendszeresen szerepelt a Műcsarnokban.

1925-ben pedig Delelő ökrök című festményével elnyerte a Pállik-díjat.

A kultúraantropológus kiemelte, a festőművész belföldi és külföldi sikereit elsősorban gondosan kidolgozott akvarelljeinek köszönhette, művei közül többen is felfedezhetők angliai, olaszországi, törökországi, erdélyi és hollandiai utazási élményeinek hatása. Dolgozott a nagybányai, a kecskeméti, a szentendrei és a budapesti művésztelepeken is. Munkái többnyire posztimpresszionista jellegű tájképek és csendéletek.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Őcsény lovasa nyerte a Nemzeti Vágtát

Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.

Tűzifaprogram: átcsoportosítják a készleteket

Nagyon nagy az érdeklődés a Tűzifaprogram iránt, ezért az állami erdészetek az erdőkben gazdagabb vidékekről faanyagot szállítanak át oda, ahol kevesebb az erdő vagy többen élnek – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.