Back to top

Hogyan gazdálkodjunk úgy, hogy az a talajnak is jó legyen?

Vetésforgó alkalmazásáról, szervesanyag-körforgásról, nemzetközi együttműködésben megvalósuló nemesítésről is szó volt azon a keddi rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett. A Szár községben lévő farmon azt is figyelik: mi jó a talajnak.

Az eseményen készült részletes fotógalériánkat itt tekintheti meg.

Hogyan játszhat közre a gazdálkodás fenntartható pályára állításában az ökológiai gazdálkodás? Milyen alternatívái vannak a vetésforgónak, a talajművelésnek, a fajtaválasztásnak és az alkalmazott agrotechnikák optimalizálásának? Hogyan tudunk változó klíma mellett ökokógiai és ökonómaia szempontból eredményesen gazdálkodni? Többek között ezekről a kérdésekről is szó volt azon az egész napos rendezvényen, amelyet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezett kedden a Fejér megyei Szár községben. A község polgármestere, Németh Norbert köszöntőjében kiemelte, hogy a faluban több évszázados hagyománya van a mezőgazdálkodásnak.

Talán a sajátos mikroklíma van ilyen jótékony hatással, mely a Vértes közelsége miatt lehet, fejtette ki.

A rendezvénynek helyt adó Csoroszlya Farmról Nobilis Ágoston elmondta: 15 év konvencionális gazdálkodás után 2015-ben tették le a biogazdálkodás alapjait.

A minimális talajművelésre, a vetésforgó alkalmazására és a szervesanyag-körforgásra is nagy hangsúlyt helyeznek.

Szántóföldi növényekkel, gyümölccsel és burgonyával foglalkoznak, mindhárom ágazatban a legmagasabb feldolgozási szintre törekednek.

Az előadásokkal, workshoppal gazdagított eseményen az Agrártudományi Kutatóközpont kutatói, Mikó Péter és Megyeri Mária fajtatesztelésekről, nemesítési módszerekről számolt be. Két éve jött létre egy műhelymunka, melyben számos ország vesz részt. A résztvevők a farmon megnézhették a kísérleti parcellákat, melyeket fél-félhektáros területekre osztották, és amelyeken mindig van valamilyen változó.

A talajt nem csak megőrizni, hanem javítani is szeretnék, forgatásos és forgatás nélküli talajművelést is alkalmaznak, hallottuk.

MMG Direkt

Bár jelen pillanatban a húsok – hagyományos húshelyettesítők – új típusú húshelyettesítők piaca évente 350, 10, illetve 2 millió tonna a világon, mégis az utóbbiakra kivételesen nagy médiafigyelem hárul és befolyásos tőkéscsoportok sokat fektettek ebbe az ágazatba. Többek között erről is beszélgettünk Éder Tamással, a Hússzövetség elnökével.

MMG – Direkt | Vajon hús-e a laborhús és mi a helyzet a vegán kolbásszal? | Éder Tamás, Hússzövetség

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szántóföldi precíziós gazdálkodást népszerűsítették a Közép-Duna mentén

A precíziós gazdálkodás lehetőség: a gazdálkodás hatékonyságának növelésére, az inputanyagok optimális felhasználására, és mindezek eredményeként a vidék jövedelemtermelő képességének fokozására. A Bakodpusztai Gazdafórumon példákon keresztül és számokkal alátámasztva mutatták be a precíziós gazdálkodás előnyeit.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Terjed az évelő rizs Kínában és Ugandában

Pár évvel ezelőtt sikerült egy bőtermő évelő rizsfajtát létrehoznia az Illinoisi, a Yunnani és a Queenslandi Egyetem közös kutatócsoportjának. A fajta létrehozásához egy háziasított ázsiai egynyári rizst keresztezek egy Afrikából származó, ott vadon élő évelő rizzsel.

Aszálycsillapítók: a jövő agrármenedzserei

A MATE és a Debreceni Egyetem vegyes csapata, az Aszálycsillapítók nyerték az idei Agrovirtus vetélkedőt. Az ágazat tehetséggondozó programjába összesen háromszáz agrárhallgató kapcsolódott be. Az első helyezett összeállítás egymillió, a második 500 ezer, a harmadikak pedig 300 ezer forintot nyert.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.