A szeptember 9. és 11. között megrendezendő 34. Bábolnai Gazdanapok a 80. OMÉK társrendezvénye lesz. A programok közül természetesen idén sem maradhat ki a gyakorlati gépbemutató, a talajszelvény, a traktor tesztvezetés, a drónbemutató és a Szaktanácsadási Pont. A bábolnai kiállításon először megrendezett és mára hagyománnyá vált Szakiskolai Napot a rendezvény pénteki napján tartjuk
„Ahhoz, hogy az OMÉK igazán teljes legyen, szükség van arra, hogy ne csak álló, hanem mozgó gépeket, gépkapcsolásokat is lássanak működés közben a gazdák.
A digitalizáció jegyében jelen pillanatban olyan az innovatív és gyakorlati „fogásokat” mutatunk majd be, amelyek egyfajta olyan tájékoztatást tudnak adni, amely esetleg megkönnyítik a döntést,
ha a gazdálkodók gépvásárlást terveznek, vagy dönteniük kell arról, hogy a következő években milyen kukoricahibridet vessenek” – hangsúlyozta Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója a gazdanapokat beharangozó tájékoztatón.
A házigazda elmondta azt is, hogy a nagyközönséget a hagyományos, ám mindig a bábolnai, illetve hazai lovasélet egy-egy újabb szeletét bemutató programmal várják, és az érdeklődők idegenvezetővel megtekinthetik a ménesudvart és lovaskocsival ellátogathatnak a felújított bábolnai arborétumba is. A szakmai közönség számára a Magyar Vállaltvezetők Üzleti Közösségével közösen a Magyar Mezőgazdaság Kft. egy élelmiszeriparral foglalkozó konferenciát szervez, amelyben az ágazat aktuális kérdéseiről lesz szó.
A gazdanapokon hagyományos kukorica-fajtabemutató az 50 éves, a termelési rendszereket „útnak indító” bábolnai CPS megalakulása előtt tiszteleg. Ugyanis fél évszázaddal ezelőtt kezdődött el a nagy áttörés a hazai növénytermesztésben, ami a fejlett technológiákkal és a hozzájuk tartozó korszerű gépi eszközökkel és inputanyagokkal addig soha nem látott fejlődést eredményezett a magyar mezőgazdaság gyakorlatában. Ennek a nagyléptékű, „forradalmi” fejlődésnek a bölcsője éppen Bábolnához, az akkori Állami Gazdasághoz kötődik. Az amerikai mintára létrejött CPS, azaz Corn Production System, magyar fordításban Kukorica Termelési Rendszer a biológiai alapok és a fejlett technika ötvözésével, valamint a hozzárendelt fegyelmezett technológiával és emberi munkával először Magyarországon, majd később a kelet-közép európai országokban is nagy ütemű változást eredményezett, és méltán tette Európa „kirakatává” a ’80-as években a magyar iparszerű növénytermesztést és állattenyésztést.
„A kukorica is óriási fejlődésen ment át az elmúlt 50 évben, hiszen a nemesítőházak egymás után nőttek ki, és mindegyik arra törekszik, hogy valami újat, valami jobbat teremtsen meg. Emlékszem még, igaz, hogy nem az 50, hanem mondjuk a 45 évvel ezelőtti kukorica-fajtakínálatra, amikor bizony örültünk, ha egy-egy hibrid elérte a 8-9 tonnás termést, és
ma pedig már ott vagyunk, hogy nem ritkán elérjük a 17-18 tonnát, sőt egyes kiemelkedő teljesítményű hibridek esetében akár a 20 tonnát is”
- idézte fel hazai a vetőmagtermesztés, a CPS megalakulása óta eltelt fél évszázadát dr. Kiss Erzsébet, a rendezvény fajtabemutatójának szakmai vezetője.
A fajtabemutatón a szakemberek 7 nemesítőház, mintegy 34 kukorica-hibridjét tekinthetik meg. A bemutatóhoz 2021-ben az RWA Magyarország Kft. (6 hibrid), a TradiscoSeeds Kft. (4 hibrid), a Corteva Agriscience (4 hibrid), a Pannon Genetic Kft. (6 hibrid), a Bázismag Kft. – Marton Genetics (7 hibrid), az Euralis Kft. (3 hibrid) és a Saatbau Linz (4 hibrid) biztosította a vetőmagokat.
Igazi kuriózum lesz az idén először elvetett cirok-hibridek sora, mellyel a szervezők szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet az ebben a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre
„A cirok rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, ami miatt közkedvelt lehetne. De Magyarországon egyelőre még kicsi a cirok iránti bizalom, holott én emlékszem rá, hogy a 80-as években már Magyarországon is működött ciroktermesztési rendszer, a termőterület pedig elérte a 100 ezer hektárt is. A növény aztán valahogy elfelejtődött, de most szerintem a cirok újra reneszánszát fogja élni.
Egyre több szakember felismeri, hogy helye van a vetésforgóban,
hisz egyrészt igénytelenebb, másrészt sokkal jobban tűri a szárazságot, harmadrészt pedig a beltartalmi értékei jobbak, mint a kukoricáé. Ha megfelelő körülmények közé kerül, akkor pedig még a termése is versenyképes a kukoricáéval” – jelentette ki dr. Kiss Erzsébet.
Az eseményről bővebben: www.babolnaigazdanapok.hu
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
