Back to top

Gépek, kukoricák, cirkok – Bábolnai Gazdanapok 2021

A szeptember 9. és 11. között megrendezendő 34. Bábolnai Gazdanapok a 80. OMÉK társrendezvénye lesz. A programok közül természetesen idén sem maradhat ki a gyakorlati gépbemutató, a talajszelvény, a traktor tesztvezetés, a drónbemutató és a Szaktanácsadási Pont. A bábolnai kiállításon először megrendezett és mára hagyománnyá vált Szakiskolai Napot a rendezvény pénteki napján tartjuk

Fotó: Csatlós Norbert
„Ahhoz, hogy az OMÉK igazán teljes legyen, szükség van arra, hogy ne csak álló, hanem mozgó gépeket, gépkapcsolásokat is lássanak működés közben a gazdák.

A digitalizáció jegyében jelen pillanatban olyan az innovatív és gyakorlati „fogásokat” mutatunk majd be, amelyek egyfajta olyan tájékoztatást tudnak adni, amely esetleg megkönnyítik a döntést,

ha a gazdálkodók gépvásárlást terveznek, vagy dönteniük kell arról, hogy a következő években milyen kukoricahibridet vessenek” – hangsúlyozta Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója a gazdanapokat beharangozó tájékoztatón.

A házigazda elmondta azt is, hogy a nagyközönséget a hagyományos, ám mindig a bábolnai, illetve hazai lovasélet egy-egy újabb szeletét bemutató programmal várják, és az érdeklődők idegenvezetővel megtekinthetik a ménesudvart és lovaskocsival ellátogathatnak a felújított bábolnai arborétumba is. A szakmai közönség számára a Magyar Vállaltvezetők Üzleti Közösségével közösen a Magyar Mezőgazdaság Kft. egy élelmiszeriparral foglalkozó konferenciát szervez, amelyben az ágazat aktuális kérdéseiről lesz szó.

Fotó: Csatlós Norbert
A gazdanapokon hagyományos kukorica-fajtabemutató az 50 éves, a termelési rendszereket „útnak indító” bábolnai CPS megalakulása előtt tiszteleg. Ugyanis fél évszázaddal ezelőtt kezdődött el a nagy áttörés a hazai növénytermesztésben, ami a fejlett technológiákkal és a hozzájuk tartozó korszerű gépi eszközökkel és inputanyagokkal addig soha nem látott fejlődést eredményezett a magyar mezőgazdaság gyakorlatában. Ennek a nagyléptékű, „forradalmi” fejlődésnek a bölcsője éppen Bábolnához, az akkori Állami Gazdasághoz kötődik. Az amerikai mintára létrejött CPS, azaz Corn Production System, magyar fordításban Kukorica Termelési Rendszer a biológiai alapok és a fejlett technika ötvözésével, valamint a hozzárendelt fegyelmezett technológiával és emberi munkával először Magyarországon, majd később a kelet-közép európai országokban is nagy ütemű változást eredményezett, és méltán tette Európa „kirakatává” a ’80-as években a magyar iparszerű növénytermesztést és állattenyésztést.

Fotó: Csatlós Norbert
„A kukorica is óriási fejlődésen ment át az elmúlt 50 évben, hiszen a nemesítőházak egymás után nőttek ki, és mindegyik arra törekszik, hogy valami újat, valami jobbat teremtsen meg. Emlékszem még, igaz, hogy nem az 50, hanem mondjuk a 45 évvel ezelőtti kukorica-fajtakínálatra, amikor bizony örültünk, ha egy-egy hibrid elérte a 8-9 tonnás termést, és

ma pedig már ott vagyunk, hogy nem ritkán elérjük a 17-18 tonnát, sőt egyes kiemelkedő teljesítményű hibridek esetében akár a 20 tonnát is”

- idézte fel hazai a vetőmagtermesztés, a CPS megalakulása óta eltelt fél évszázadát dr. Kiss Erzsébet, a rendezvény fajtabemutatójának szakmai vezetője.

A fajtabemutatón a szakemberek 7 nemesítőház, mintegy 34 kukorica-hibridjét tekinthetik meg. A bemutatóhoz 2021-ben az RWA Magyarország Kft. (6 hibrid), a TradiscoSeeds Kft. (4 hibrid), a Corteva Agriscience (4 hibrid), a Pannon Genetic Kft. (6 hibrid), a Bázismag Kft. – Marton Genetics (7 hibrid), az Euralis Kft. (3 hibrid) és a Saatbau Linz (4 hibrid) biztosította a vetőmagokat.

Igazi kuriózum lesz az idén először elvetett cirok-hibridek sora, mellyel a szervezők szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet az ebben a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre

Balra a cirok-, jobbra a kukorica - de nem csak küllemben különböznek
Fotó: Csatlós Norbert

„A cirok rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, ami miatt közkedvelt lehetne. De Magyarországon egyelőre még kicsi a cirok iránti bizalom, holott én emlékszem rá, hogy a 80-as években már Magyarországon is működött ciroktermesztési rendszer, a termőterület pedig elérte a 100 ezer hektárt is. A növény aztán valahogy elfelejtődött, de most szerintem a cirok újra reneszánszát fogja élni.

Egyre több szakember felismeri, hogy helye van a vetésforgóban,

hisz egyrészt igénytelenebb, másrészt sokkal jobban tűri a szárazságot, harmadrészt pedig a beltartalmi értékei jobbak, mint a kukoricáé. Ha megfelelő körülmények közé kerül, akkor pedig még a termése is versenyképes a kukoricáéval” – jelentette ki dr. Kiss Erzsébet.

Az eseményről bővebben: www.babolnaigazdanapok.hu

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kukoricáról, napraforgóról tanácskoztak

A kukorica stratégiai termék, megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb gabonaféle. Világszerte az olajat adó növényi termékek között, megelőzi az olajpálma, a szója és a repce is, hazánkban viszont a napraforgó a fő ezen a téren. Ez is szóba került a Szarvason tartott szakmai rendezvényen.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Éjjel és holnap érkezik csapadék

Átalakul időjárásunk, lehűlés jön, pénteken nagy területen jelentős csapadékkal. Az esőre nagy szükség van, a talaj termőrétege szinte országszerte igen száraz, a kelésben lévő, vagy éppen kikelt repce szomjazza a csapadékot.

Széllel szemben született – 50 éves a CPS

A lótenyésztés révén volt világhírű a Bábolnai Állami Gazdaság, ahová koronás fők jártak, de a gazdálkodásban is példamutató volt, a megkövetelt rend és technológiai fegyelem miatt – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes Bábolnán a CPS jubileumi emlékülésen.

Bemutató Dalmandon és Nádudvaron

Idén sem változtatott a bevált hagyományon a KITE Zrt. Augusztus 31-én Dalmandon, szeptember 7-én pedig Nádudvaron tartottak fajtabemutatót szemes kukoricából, szemes cirokból, napraforgóból és szójából. Ebben az évben a dalmandi kísérlet sikeredett látványosabbra, attól és a megszokottól is elmaradtak egy kicsit a nádudvari látnivalók.

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

Bábolnán mindig lehet tanulni!

Fazekas Miklós, 4 éve a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – RMGE - maros megyei szervezetének elnöke. Közösségi ember, aki 26 éve tagja az egyesületnek, s éppen ennyi ideje gazdálkodó. Zöldségtermesztő Nyárádkarácsonyfalván, egy hektárnyi fóliával, s még több szabadföldi területtel rendelkezik.

Mire jó egy mezőgazdasági drón?

Talán sokak számára misztikusnak tűnik a drónkérdés, de már ott kopogtat a hétköznapjainkban. Innovatív technológiáról van szó, az ABZ Drone Kft. négy éve folytat kísérleteket a mezőgazdasági hasznosítás területén.

Magyar-vándor a spenótföldön

A Galliform Kft. 600 hektáron gazdálkodik Bábolnán és Tárkányban. Mint a nevük utal rá, a rendszerváltozás után baromfival kezdtek el foglalkozni, ám az örökös válságoktól hamar megkeseredett a szájízük. Végül szinte 180 fokos fordulatot vettek, és még az állattartással is felhagytak, és 2016-ban leveles zöldségek termesztésébe kezdtek.