Back to top

Vírussal is fertőz a kajszi új kártevője

A kajszilevéltetű néhány éve már megérkezhetett hazánkba, mielőtt a kutatók azonosították. Gyakorlati szakembereket kérdeztünk, mekkora veszélyt jelent az új kártevő és hogyan védekeznek ellene. Mint kiderült, a tavalyi viszonylag gyér előfordulás után az idén tavasszal országszerte komoly gondot okozott és legalább egy permetezés irányult ellene.

A kajszilevéltetűt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai azonosították tavaly, de a termesztők szerint már korábban is feltűnt egy gyanús, új levéltetű a kajszin.

Mint gyors körkérdésünkből kiderült, már 2018-ban gyanús levéltetvek jelentek meg a kajszifákon. Még korábban Pénzes Béla, az akkor Szent István Egyetem rovartani tanszékének vezetője beszélt a tündérrózsa-levéltetű károsításáról kajszin. Ez a rovar közvetlen kárt tudott okozni, de csak néhány fajtán telepedett meg, általában nem kellett permetezni ellene. Három évvel ezelőtt azonban minden kajszifajtán, az ország több ültetvényében lehetett levéltetűt találni, amit akkor még nem azonosítottak. Pénzes Béla pomázi ültetvényében tavaly kellett védekezni a kajszilevéltetű ellen.

Kora tavasszal indul a fertőzés, és amíg fejlődnek a hajtások, a kajszilevéltetű is szívogat
Fotó: Pillmann Gábor
Ha nem figyelnek rá, gyors tavaszi szaporodása miatt tényleges kárt okoz, az 5-10 centiméteres hajtások visszaszáradnak.

Amíg nem áll le a hajtásnövekedés, addig a kajszin maradnak a tetvek, vagy a környékből még érkezhetnek szárnyas egyedek nyáron. Az eddigi tapasztalata szerint sziromhullás után egy permetezéssel meg lehet szabadulni a kajszilevéltetűtől legalább a szüretig.

Nagyobb veszély, hogy bizonyítottan terjeszti a sharka vírust, amire eddig nem kellett figyelni a kajszitermesztőknek.

Ha jött is valamilyen levéltetű, próbaszívás után elhagyta a kajszifákat, most viszont kimondottan a kajszi károsítója érkezett meg.

Mérai Imre növényvédelmi szakmérnök arról számolt be, hogy Kunfehértó, Kiskunhalas környékén az utóbbi két évben rohamosan terjed a levéltetű a kajszisokban, bár nem azonosították még tudományosan. Eddig csak egy-egy hajtást károsított, az idén viszont berobbant, különösen azután, hogy a fagykár miatt kevésbé figyeltek a kajszira az Alföldön. Aki elkésett a permetezéssel, annak a fáin ott láthatók a besodródott levelek. Sajnos a házikertekben sokan úgy kezelik a kajszit, a szilvát és a meggyet, hogy nem kell permetezni, így a kártevők és kórokozók is fönnmaradnak a fákon és újrafertőzik a környező ültetvényeket.

Nemcsak a kajszilevéltetű új károsító, mind gyakrabban lehet látni tafrinát is a kajszin, amiről korábban csak hallottunk.

A kajszilevéltetű szívogatásának hatására a levelek a fonákjuk felé besodródnak
Fotó: Molnár Csilla
Molnárné Kis Éva gönci kajszitermesztő tavaly elvétve talált levéltetűt egy különálló kajszisorban, el is küldte az egyetemre azonosításra. Az idén már ültetvényszinten van jelen a kajszilevéltetű, különösen ott, ahol a gyümölcsmolyok ellen célzottan, környezetkímélő kitinszintézis-gátló készítményekkel permeteztek. Aki piretroidot használt ellenük, a levéltetveket is eltüntette az ültetvényből.

Saját ültetvényében a keleti gyümölcsmoly kelésének idején, a kis hernyók és a kajszilevéltetű ellen tudott egy menetben permetezni.

Amikor ilyen erős a hajtásnövekedés egy permetezés nem is elég, szüretig még egy acetamiprides kezelésre lesz szükség. Sőt, ha szüret után megint esős idő lesz és újra megindul a növekedés, még augusztusban is figyelni kell a levéltetűre.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Atkaírtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.