Back to top

A cirok lesz a jövő kukoricája? Bábolnán kiderül

A gépek kötik össze a 34. Bábolnai Gazdanapokat és az OMÉK-ot. Ugyanazokat az erőgépeket nézhetik meg az érdeklődők mindkét helyszínen, csak az OMÉK- társrendezvényen, Bábolnán munka közben.

MMG - A cirok lesz a jövő kukoricája? Bábolnán kiderül

„Az, hogy mozgó gépbemutatókat tudjunk bemutatni, gépkapcsolásokat, mindig nagyon fontos. A digitalizáció jegyében jelen pillanatban azokat az innovatív és gyakorlati „fogásokat” akarnánk bemutatni, amelyek tényleg újszerűek és a gazdáknak, illetve minden nézőnek, érdeklődőnek egyfajta olyan tájékoztatást tud adni, amely esetlegesen a döntést megkönnyítendően tudunk segédkezni."

Haál Gábor
Haál Gábor
Fotó: Csatlós Norbert

– hangsúlyozza Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója, a rendezvény házigazdája.

A hagyományos kukorica-fajtabemutató az 50 éves, a termelési rendszereket „útnak indító” bábolnai CPS megalakulása előtt tiszteleg.

A Bábolnai Gazdanapokon ötven év elteltével a szakemberek 7 nemesítőház minegy 34 kukorica-hibridjét tekinthetik meg, amelyeket április 26-án, kiváló minőségű vetőágyba vetettek el

"Nekem személy szerint is érdekességet jelent, hogy 50 évvel ezelőtt az első integrált kukoricatermesztési rendszer itt állt föl még Burgert Róbert szervezésében. Ez valóban 71-ben alakult CPS néven, valóban 50 éves és ezért így 50 évre visszatekinteni akár a fajták tekintetében, akár a gépek tekintetében mindenképpen érdekes dolog."

– mondja Haál Gábor, majd dr. Kiss Erzsébet, a fajtabemutató szakmai vezetője a kukoricahibridek 50 évéből a fejlődést emelte ki.

Fotó: Csatlós Norbert
"A kukorica, ugyanúgy, mint a többi növény óriási fejlődésen ment át az elmúlt 50 évben, hiszen a nemesítőházak egymás után nőttek ki, és mindegyik arra törekszik, hogy valami újat, valami jobbat teremtsen meg. Így én emlékszem még, igaz, hogy nem az 50, hanem mondjuk a 45 évvel ezelőtti kukorica-fajtakínálatra, amikor bizony örültünk, ha egy-egy hibrid elérte a 8-9 tonnás termést, és ma pedig már ott vagyunk, hogy nem ritkán elérjük a 17-18 tonnát, sőt egyes kiemelkedő teljesítményű hibridek esetében akár a 20 tonnát is.

Mennyire bírnák ki a mostani klímát az 50 éves hibridek?

Dr. Kiss Erzsébet
Dr. Kiss Erzsébet
Fotó: Csatlós Norbert
Nagyon valószínű, hogy nagyon megsínylenék. Ez most napjaink legnagyobb kihívása és valóban minden nemesítő arra törekszik, hogy az új hibridekben más sokkal erősebben érvényesüljön a szárazság okozta stressztűrő képesség. 50 évvel ezelőtt egyrészt még nem voltak ilyen melegek és ilyen különleges éghajlatunk. Ez a globális felmelegedés azért jóval később kezdődött, az ezredforduló tájékán. Szerintem nagyon sokat léptünk azóta előre, hiszen

minden nemesítő arra törekszik, hogy évről évre legalább 1-2 olyan hibridet hozzon, ami már a szárazságot is jobban bírja."

Igazi kuriózum lesz az idén először elvetett cirok-hibridek sora, mellyel a szervezők szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet az ebben a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre

A fajtabemutatóra vetett cirok
A fajtabemutatóra vetett cirok
Fotó: Csatlós Norbert

Dr. Kiss Erzsébet:

„Az az igazság, hogy a cirok rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, ami miatt közkedvelt lehetne. De nagyon erősek a hagyományok és a tradíció, és Magyarországon egyelőre még kicsi a cirokkal szemben az a bizalom, mint mondjuk a kukoricával szemben, holott én emlékszem rá, hogy a 80-as években már Magyarországon is működött ciroktermesztési rendszer, amikor aztán nagyon szépen 100 ezer hektárra is felfutott már a termőterülete. Aztán valahogy elfelejtődött. De most szerintem a cirok újra reneszánszát fogja élni. Egyre több szakember felismeri, hogy helye van a vetésforgóban, hisz egyrészt igénytelenebb, másrészt sokkal jobban tűri a szárazságot, harmadrészt pedig a beltartalmi értékei jobbak, mint a kukoricáé. Ha megfelelő körülmények közé kerül, akkor pedig még a termése is versenyképes a kukoricáéval.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Precíziós technikák a szőlőtermesztésben

Napjainkban leginkább a szántóföldi kultúrákban alkalmazzák a precíziós gazdálkodás elemeit, de a kertészeti ágazatokban is terjednek az új módszerek, így a szőlőtermesztésben is egyre nagyobb teret kapnak a digitális megoldások. A precíziós módszerek egyszerre szolgálják a környezetterhelés mérséklését, a munkaerőhiány kezelését, valamint a termés mennyiségének növelését és minőségének javítását.

Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.

Autókról – más szemszögből

Rengeteg gépjárművekre szakosodott hírcsatorna áll rendelkezésünkre, ha mindenféle adatokkal szeretnénk tudásszomjunkat csillapítani. Én kicsit általánosabban kívánok beszélni a jelenlegi lehetőségekről, majd kicsit kitérnék a sajátos felhasználású, illetve általános használatú kistehergépjárművekre.

2021. rekord év volt …

… csak sajnos nem feltétlenül abban, amiben szerettük volna. Az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt összességében a tavalyi, melyet emellett az időjárás nagy változékonysága is jellemzett.Ebbe az is belefért, hogy júliusban rekord meleg volt, 1901. óta a legmelegebb – ez sem zavart be abba, hogy ez egy rekord hűvös év lehessen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta rövid év értékelőjét.

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Piacon az első idei spárgasípok

Növényházakból szedték az első sípokat Hollandiában, elsősorban belga és skandináv éttermek megrendelésére. A szezon a fűtött talajú, fóliaalagutas állományok szedésével folytatódik majd.

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?

Jelentősen csökkent a fagyos napok száma hazánkban

Magyarországon az elmúlt száz évben harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt. A XX. század elején még mintegy 120 nap volt hazánkban a fagyos napok száma (vagyis, amikor a nappali hőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent), ez a szám mostanra 80 nap alá csökkent.

Harmadával csökkenti az állatállományt Hollandia

A környezet kímélése érdekében Hollandiában olyan programot dolgoztak ki, amelytől azt várják, hogy harmadával csökkenjen a gazdaságokban tenyésztett állatok száma.