Back to top

A cirok lesz a jövő kukoricája? Bábolnán kiderül

A gépek kötik össze a 34. Bábolnai Gazdanapokat és az OMÉK-ot. Ugyanazokat az erőgépeket nézhetik meg az érdeklődők mindkét helyszínen, csak az OMÉK- társrendezvényen, Bábolnán munka közben.

MMG - A cirok lesz a jövő kukoricája? Bábolnán kiderül

„Az, hogy mozgó gépbemutatókat tudjunk bemutatni, gépkapcsolásokat, mindig nagyon fontos. A digitalizáció jegyében jelen pillanatban azokat az innovatív és gyakorlati „fogásokat” akarnánk bemutatni, amelyek tényleg újszerűek és a gazdáknak, illetve minden nézőnek, érdeklődőnek egyfajta olyan tájékoztatást tud adni, amely esetlegesen a döntést megkönnyítendően tudunk segédkezni."

Haál Gábor
Haál Gábor
Fotó: Csatlós Norbert

– hangsúlyozza Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója, a rendezvény házigazdája.

A hagyományos kukorica-fajtabemutató az 50 éves, a termelési rendszereket „útnak indító” bábolnai CPS megalakulása előtt tiszteleg.

A Bábolnai Gazdanapokon ötven év elteltével a szakemberek 7 nemesítőház minegy 34 kukorica-hibridjét tekinthetik meg, amelyeket április 26-án, kiváló minőségű vetőágyba vetettek el

"Nekem személy szerint is érdekességet jelent, hogy 50 évvel ezelőtt az első integrált kukoricatermesztési rendszer itt állt föl még Burgert Róbert szervezésében. Ez valóban 71-ben alakult CPS néven, valóban 50 éves és ezért így 50 évre visszatekinteni akár a fajták tekintetében, akár a gépek tekintetében mindenképpen érdekes dolog."

– mondja Haál Gábor, majd dr. Kiss Erzsébet, a fajtabemutató szakmai vezetője a kukoricahibridek 50 évéből a fejlődést emelte ki.

Fotó: Csatlós Norbert
"A kukorica, ugyanúgy, mint a többi növény óriási fejlődésen ment át az elmúlt 50 évben, hiszen a nemesítőházak egymás után nőttek ki, és mindegyik arra törekszik, hogy valami újat, valami jobbat teremtsen meg. Így én emlékszem még, igaz, hogy nem az 50, hanem mondjuk a 45 évvel ezelőtti kukorica-fajtakínálatra, amikor bizony örültünk, ha egy-egy hibrid elérte a 8-9 tonnás termést, és ma pedig már ott vagyunk, hogy nem ritkán elérjük a 17-18 tonnát, sőt egyes kiemelkedő teljesítményű hibridek esetében akár a 20 tonnát is.

Mennyire bírnák ki a mostani klímát az 50 éves hibridek?

Dr. Kiss Erzsébet
Dr. Kiss Erzsébet
Fotó: Csatlós Norbert
Nagyon valószínű, hogy nagyon megsínylenék. Ez most napjaink legnagyobb kihívása és valóban minden nemesítő arra törekszik, hogy az új hibridekben más sokkal erősebben érvényesüljön a szárazság okozta stressztűrő képesség. 50 évvel ezelőtt egyrészt még nem voltak ilyen melegek és ilyen különleges éghajlatunk. Ez a globális felmelegedés azért jóval később kezdődött, az ezredforduló tájékán. Szerintem nagyon sokat léptünk azóta előre, hiszen

minden nemesítő arra törekszik, hogy évről évre legalább 1-2 olyan hibridet hozzon, ami már a szárazságot is jobban bírja."

Igazi kuriózum lesz az idén először elvetett cirok-hibridek sora, mellyel a szervezők szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet az ebben a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre

A fajtabemutatóra vetett cirok
A fajtabemutatóra vetett cirok
Fotó: Csatlós Norbert

Dr. Kiss Erzsébet:

„Az az igazság, hogy a cirok rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, ami miatt közkedvelt lehetne. De nagyon erősek a hagyományok és a tradíció, és Magyarországon egyelőre még kicsi a cirokkal szemben az a bizalom, mint mondjuk a kukoricával szemben, holott én emlékszem rá, hogy a 80-as években már Magyarországon is működött ciroktermesztési rendszer, amikor aztán nagyon szépen 100 ezer hektárra is felfutott már a termőterülete. Aztán valahogy elfelejtődött. De most szerintem a cirok újra reneszánszát fogja élni. Egyre több szakember felismeri, hogy helye van a vetésforgóban, hisz egyrészt igénytelenebb, másrészt sokkal jobban tűri a szárazságot, harmadrészt pedig a beltartalmi értékei jobbak, mint a kukoricáé. Ha megfelelő körülmények közé kerül, akkor pedig még a termése is versenyképes a kukoricáéval.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Digitalizáció a megbízhatóság jegyében

A KITE hódmezővásárhelyi alközpontjában május 5–7. között magas szintű gépkiállítást és bemutatót szerveztek. Évek óta arra törekszenek, hogy az eseményt összekapcsolják a Hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokkal, kihasználva annak szinergikus hatását, ugyanis a két bemutatót alig 1 kilométerre tartják egymástól.

Június elején NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow-mezőfalva

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) közreműködésével – idén is megrendezi az ország legnagyobb szántóföldi kiállítását. A NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőfalva június 1-2-án, több mint 40 hektáros területen várja az agrárszakembereket, agrárdiákokat; az eseményre ezúttal is ingyenes a belépés.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

Távirányítással deaktiválták a lopott traktorokat

Az orosz csapatoknál általános gyakorlattá vált a termény és gabona eltulajdonítása. Most már a traktorokat és a nem használható gépeket is viszik.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Nem túl biztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.