Back to top

A cirok lesz a jövő kukoricája? Bábolnán kiderül

A gépek kötik össze a 34. Bábolnai Gazdanapokat és az OMÉK-ot. Ugyanazokat az erőgépeket nézhetik meg az érdeklődők mindkét helyszínen, csak az OMÉK- társrendezvényen, Bábolnán munka közben.

MMG - A cirok lesz a jövő kukoricája? Bábolnán kiderül

„Az, hogy mozgó gépbemutatókat tudjunk bemutatni, gépkapcsolásokat, mindig nagyon fontos. A digitalizáció jegyében jelen pillanatban azokat az innovatív és gyakorlati „fogásokat” akarnánk bemutatni, amelyek tényleg újszerűek és a gazdáknak, illetve minden nézőnek, érdeklődőnek egyfajta olyan tájékoztatást tud adni, amely esetlegesen a döntést megkönnyítendően tudunk segédkezni."

Haál Gábor
Fotó: Csatlós Norbert

– hangsúlyozza Haál Gábor, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok igazgatója, a rendezvény házigazdája.

A hagyományos kukorica-fajtabemutató az 50 éves, a termelési rendszereket „útnak indító” bábolnai CPS megalakulása előtt tiszteleg.

A Bábolnai Gazdanapokon ötven év elteltével a szakemberek 7 nemesítőház minegy 34 kukorica-hibridjét tekinthetik meg, amelyeket április 26-án, kiváló minőségű vetőágyba vetettek el

"Nekem személy szerint is érdekességet jelent, hogy 50 évvel ezelőtt az első integrált kukoricatermesztési rendszer itt állt föl még Burgert Róbert szervezésében. Ez valóban 71-ben alakult CPS néven, valóban 50 éves és ezért így 50 évre visszatekinteni akár a fajták tekintetében, akár a gépek tekintetében mindenképpen érdekes dolog."

– mondja Haál Gábor, majd dr. Kiss Erzsébet, a fajtabemutató szakmai vezetője a kukoricahibridek 50 évéből a fejlődést emelte ki.

Fotó: Csatlós Norbert
"A kukorica, ugyanúgy, mint a többi növény óriási fejlődésen ment át az elmúlt 50 évben, hiszen a nemesítőházak egymás után nőttek ki, és mindegyik arra törekszik, hogy valami újat, valami jobbat teremtsen meg. Így én emlékszem még, igaz, hogy nem az 50, hanem mondjuk a 45 évvel ezelőtti kukorica-fajtakínálatra, amikor bizony örültünk, ha egy-egy hibrid elérte a 8-9 tonnás termést, és ma pedig már ott vagyunk, hogy nem ritkán elérjük a 17-18 tonnát, sőt egyes kiemelkedő teljesítményű hibridek esetében akár a 20 tonnát is.

Mennyire bírnák ki a mostani klímát az 50 éves hibridek?

Dr. Kiss Erzsébet
Fotó: Csatlós Norbert
Nagyon valószínű, hogy nagyon megsínylenék. Ez most napjaink legnagyobb kihívása és valóban minden nemesítő arra törekszik, hogy az új hibridekben más sokkal erősebben érvényesüljön a szárazság okozta stressztűrő képesség. 50 évvel ezelőtt egyrészt még nem voltak ilyen melegek és ilyen különleges éghajlatunk. Ez a globális felmelegedés azért jóval később kezdődött, az ezredforduló tájékán. Szerintem nagyon sokat léptünk azóta előre, hiszen

minden nemesítő arra törekszik, hogy évről évre legalább 1-2 olyan hibridet hozzon, ami már a szárazságot is jobban bírja."

Igazi kuriózum lesz az idén először elvetett cirok-hibridek sora, mellyel a szervezők szeretnék felkelteni az érdeklődést és ráirányítani a figyelmet az ebben a takarmánynövényben rejlő lehetőségekre

A fajtabemutatóra vetett cirok
Fotó: Csatlós Norbert

Dr. Kiss Erzsébet:

„Az az igazság, hogy a cirok rendelkezik minden olyan jó tulajdonsággal, ami miatt közkedvelt lehetne. De nagyon erősek a hagyományok és a tradíció, és Magyarországon egyelőre még kicsi a cirokkal szemben az a bizalom, mint mondjuk a kukoricával szemben, holott én emlékszem rá, hogy a 80-as években már Magyarországon is működött ciroktermesztési rendszer, amikor aztán nagyon szépen 100 ezer hektárra is felfutott már a termőterülete. Aztán valahogy elfelejtődött. De most szerintem a cirok újra reneszánszát fogja élni. Egyre több szakember felismeri, hogy helye van a vetésforgóban, hisz egyrészt igénytelenebb, másrészt sokkal jobban tűri a szárazságot, harmadrészt pedig a beltartalmi értékei jobbak, mint a kukoricáé. Ha megfelelő körülmények közé kerül, akkor pedig még a termése is versenyképes a kukoricáéval

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

A menetstabilitást is növeli

A mezőgazdasági erőgépek széles körén használt radiál gumiabroncsok zömét műanyag vázszövettel gyártják.

Bővített funkciókkal és megújult belső térrel érkezett meg a Steyr második generációs CVT traktorcsaládja

Új fülkekialakítással, átdolgozott formavilággal, újragondolt kezelőszervekkel és fejlett csatlakoztathatósági technológiával a Terrus CVT traktorok új generációja került a STEYR kínálatának csúcsára.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Nehéz szezon, rekord eredmények - befejeződött az aratás

Bár az időjárás viszontagságai extrém módon nehezítették meg a gazdálkodást, a fő kultúrákkal mégis rekordhozamokat sikerült elérni itthon a szántóföldi növénytermesztésben.

A kijárási korlátozások levegőtisztító hatása nem ellensúlyozta a bozóttüzek szennyezését

Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint.

Dollártízmilliós veszteséget okozott a hőhullám a washingtoni bogyóstermesztőknek

Az USA Washington államában brutális hőhullám okozott több millió dolláros veszteséget a bogyósgyümölcs-termesztőknek, de más gyümölcsök esetében is hatalmas a kiesés. Az egész államban száraz és forró volt a nyár. Törvényhozók a melegtől kárt szenvedett gazdálkodók támogatásáért lobbiznak az USA agrárminisztériumánál.

Sámsonék küzdelme a szlovák burgonyapiacon

Egy Komárom melletti kis faluban, Izsán jártunk, a Bokros-pusztán, ahol Sámson Ferenc és családja országos szinten is komoly burgonyatermesztővé nőtte ki magát. A család 400 hektáron gazdálkodik, aminek a negyedébe ültetnek burgonyát. A burgonyát csak öntözött területen termesztik, máshogy már nem is lehetne.