Back to top

Kalandozás a Nyírség szívében

A Baktai erdőtömböt alagútként fúrja át a 41-es főút, ez Északkelet-Magyarország egyik legszebb autós útszakasza. Két oldalán pihenést szolgáló, az alföldi fekvés ellenére hegyvidéki hangulatú parkerdők helyezkednek el. Ezek a területek a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete kezelésében vannak.

Az erdészet működési területén két nagy összefüggő erdőtömb található. Az északi részét egykor a Forgách grófok birtokolták, míg a Baktalórántháza és az Ófehértó között elterülő tömberdőt – az írásos dokumentumok szerinti önálló birtoktestet – a történelem viharai során többek között a Báthoryak, a Károlyiak és a Dégenfeldek is magukénak tudhatták.

Gazdag élővilág

Baktalórántháza községhatárában található a csaknem 340 hektáron elterülő Baktalórántházai-erdő Természetvédelmi Terület. A védett erdő maradványa az egykoron a Nyírség homokterületeit borító hatalmas kiterjedésű gyertyános és gyöngyvirágos tölgyes társulásoknak. Ezeket az erdőket már a 19. század elejétől erdész szakemberek kezelték, az első írásos üzemterv majdnem száz évre nyúlik vissza. Az erdőtömb jelentőségére már a 20. század legnagyobb erdésze, Kaán Károly is felfigyelt. Egy helyen azt írta:„…a Nyírség számottevő és részben elegyetlenül gyertyánból álló faállományaiban, amilyenek Nyírbakta és Ófehértó vidékén találhatók, sok olyan árnyékot kedvelő növény fordul elő, mely másutt az Alföldön igen ritka, vagy egyáltalán nem található.”

Nyírség aranya

A Baktalórántházi Erdészet által kezelt területen meghatározó a Nyírség aranyaként ismert akácfafaj térfoglalása. Az akácerdőkből kitermelt faanyag jelentős részét Ófehértón, az Erdei Rakodón megmunkálják, és az elkészült termékek nagy többségét fűrészáru, cölöpfa, szőlészeti választék, kerti bútor és csomagolt
tűzifa formájában értékesítik.

A Nyírség szívében élő emberek munkájával megtermelt fatermékek keresett áruk úgy a hazai, mint a különböző nyugat-európai piacokon.

Az első védetté nyilvánítás 1954-ben történt, akkor egy 3 hektáros terület került természetvédelmi oltalom alá.

A természetvédelmi terület déli részén az idős gyertyános-tölgyes egy darabja erdőrezervátum besorolást kapott. Az aljnövényzetére jellemzőek a hegyvidéki flóraelemek: a szagos müge, az árnyékvirág és a hagymás fogasír.

Kora tavasszal a vajvirág és néhány nőszőfűfaj egyedei is megfigyelhetők a hazánkban honos orchideafajok közül. Az erdőállományok a gazdag növényvilág mellett sok különleges állatnak is otthont nyújtanak. Változatos a rovarfaunájuk, az orrszarvú bogár, a kis és nagy szarvasbogár, valamint több cincérfaj is képviselteti magát. A nagyvadfajokból vaddisznó és őz, a kisragadozók közül nyest, nyuszt, borz, valamint a rejtett életet élő aprócska mogyorós pele él a vidéken. A különféle ragadozó madarak mellett fészkelő faj a fekete gólya, a fekete harkály, az egyéb fakopáncsok, valamint a késő őszi és téli erdő csöndjét felverő hangos csuszka és a hallgatag fakusz is.

A fajok sokszínűsége kedvet teremthet egy látogatásra és nyugodt erdei sétára.

Neves elődök nyomában

Aki a Baktai-erdőt járja, érdekes alkotásokra bukkanhat. „Ki az erdőt a jövőnek fenntartotta” – ez áll az idős feketefenyők árnyékában álló, kerítéssel övezett, kőből épült emlékművön, amit az erdő egykori birtokosa, Gróf Dégenfeld Imre tiszteletére állítottak. A magyar irodalom egyik legnagyobb regényírójának tartott Mikszáth Kálmán így jellemezte: „Roppant takarékos, rettentő kálvinista és nagyon nagy hazafi.” Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban Szabolcs vármegye főispánjaként és Kossuth Lajos kormánybiztosaként vett részt. Tevékenységéért Julius Jacob von Haynau kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte, de végül kegyelmet kapott. A településeket és a környező erdőket nagy szeretettel és szakértelemmel óvta, a baktai erdők megmentőjeként is emlegették. Leánya, Dégenfeld Bertha és férje, Podmaniczky Geiza állíttatott kőemlékművet 1894-ben, hogy ezzel is hirdessék a család erdőszeretetét.

Színpad a rengetegben

A közelben, egy csendes tisztáson az erdészelődök előtt tisztelgő fából faragott szoboremlékmű látható.

Oldalán Varga Domokos szavai olvashatók: „E táj erdeiért akik sokat tettek, régieket óvtak, újakat ültettek s ápoltak, neveltek híven a jövőnek, életük múltán is becsüljük meg őket.” Olyan emberekre emlékeztet, akik az erdőt megőrizték utódaiknak, és munkájuk, emlékük eggyé vált a rengeteggel. Krupiczer Antal erdélyi fafaragó művész alkotása tölgylevél subában tölgymakk fejű alakot ábrázol. Ezen a tisztáson rendezi meg csaknem két évtizede pünkösdkor a Baktalórántházi Erdészet a NYÍRERDŐ-futást: a környékbeli települések lakói, főként a gyerekek erdei futóversenyen mérhetik össze gyorsaságukat, kitartásukat.

Emlékház, emlékmúzeum

Könyv az erdőről

A nyírségi homokon csemetét plántáló erdész alkotta meg azt a fogalmat, amit ma úgy ismerünk: akácgazdálkodás.

Ma akácültetvények sokasága teremt lehetőséget arra, hogy a középkor végére felújítás nélkül leirtott erdőségek helyén a sívó homok újra gyújtóst, kapanyelet, szekérrudat,
rönköt, oszlopot adjon idehaza.

Ugyanez az akác ad még aranyló mézet, s az erdőgazda asztalára kenyeret is. Nemcsak az akácról és az akácgazdálkodásról, hanem a térség természetrajzáról, növény- és állatvilágáról is megtudhatnak további érdekességeket azok, akik fellapozzák A Baktai-erdő című könyvet, ami a NYÍRERDŐ Zrt. kiadásában jelent meg.

A látogatók kikapcsolódását az erdő mélyén séta- és tanösvény, torna-, röplabda- és futballpálya, erdei színpad, valamint télen szánkópálya szolgálja. Előzetes bejelentkezés alapján lehetőség nyílik arra is, hogy szakavatott személyzet idegenvezetése és kalauzolása mellett ismerkedjenek meg az érdeklődők a Baktai-erdő természeti értékeivel, és az itt zajló erdőkezelési munkával.

Az erdő egyébként már bekerült a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba is.

A környékbeli emlékhelyek sorába tartozik az a közelmúltban elkészült emlékház is, amit Gróf nagykárolyi Károlyi Gyula, Baktalórántháza legnevesebb szülötte tiszteletére alakítottak ki. Károlyi Gyula arisztokrata család sarjaként látta meg a napvilágot, a 20. század elején Arad vármegye, majd Arad város főispánja is volt. Magyarország miniszterelnöki tisztét két alkalommal töltötte be: 1919 tavaszán Aradon alakított ellenkormányt a kommün megdöntése érdekében, majd Horthy Miklós őt bízta meg kormányalakítással 1931 nyarán, és több mint egy éven keresztül állt a kabinet élén.

A baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum szorosan kötődik a NYÍRERDŐ Zrt.-hez. A másfél évvel ezelőtt elkészült erdészeti és vadászati kiállítást a társaság saját forrásából finanszírozta. A látogatók ízelítőt kaphatnak az alföldi gyertyános-tölgyes erdőállományok élővilágából, megismerhetik a jellemző talajokat, a lágy- és fásszárú növényeket, a madárvilágot, a rovar- és gombafajokat.

A három termet bejárva bepillantást nyerhetnek az erdőgazdálkodásba, az erdészek mindennapi munkájába, és felfedezhetik a térség vadfajait.

A tudakozódást látványos megoldású bemutatók, áttekinthető tablók, leírások, nagyméretű fotók, interaktív terek, valamint az erdőgazdaság által készíttetett filmek segítik.

A Nyírség, és ezen belül Baktalórántháza térsége számtalan érdekességet, különlegességet tartogat a turisták, természetjárók számára. Minden évszakban érdemes felfedezésre indulni az országnak ezen a részén.

Látványos tablók mutatják be az erdők élővilágát a Dégenfeld Kastélymúzeumban

Vereb István

NYÍRERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Neszmély legkedvesebb (bor)arca

Július utolsó hétvégéjén hatodik alkalommal szervezték meg a Neszmélyi Borünnepet Tatán. Az eseményen 14 borászat kóstoltatta borait és egy pálinkaház is csatlakozott a kiállítókhoz. A rendezvény helyszíne az újjászületett Esterházy-kastély kertje volt az Öreg-tó partján. Szeretettel, jó zenével, finom falatokkal, fantasztikus borokkal és kedves borászokkal vártak a szervezők minden borkedvelőt!

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

A Nivegy-völgyi álom

Példátlan helyi összefogás és közösségi finanszírozás eredményeként nyithatott meg tavaly a Dobosi Birtkokközpont! A 90 támogató, akik egytől egyig mind törzsvásárlók és barátok, összesen 16 millió forinttal támogatta meg a Dobosi Család régen dédelgetett álmát.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.