Back to top

Kiskerti permetezés: spórolósan, mégis hatákonyan

A permetezés nem bonyolult művelet, ám apró részletek is befolyásolhatják a hatékonyságát. A víz keménysége, hőmérséklete, a kijuttatás időpontja, a szóráskép, a kijuttatott vízmennyiség helyes megválasztása akár 30 azázalékos hatékonység növelést eredményezhetnek. És ez pénzben kifejezve már nem kevés...

A permetlé elkészítése

Házikertekben leggyakrabban kisméretű kézi-, vagy háti permetezőket használunk. A por alakú növényvédő szerekből előbb készítsünk törzsoldatot. A szer tömegének 2-3 szorosát kitevő mennyiségű vízzel keverjük össze a port, amíg egy sűrű, de egyenletes pépet kapunk. Ezt hagyjuk duzzadni 15-20 percig, csak azt követően helyezzük a permetező szűrőjébe, és mossuk be vízzel a tartályba.
Többféle növényvédő szer, illetve növényvédő szer és lombtrágya együttes kijuttatása előtt végezzünk keverési próbát, nehogy olyan „csapadékképződéssel”, ülepedéssel járó kémiai reakciók induljanak be a komponensek között, amelyek dugulást okozhatnak a permetezőgépben. Permetlé készítéséhez legalkalmasabb a 15-20 német keménységi fokú víz. A keményebbet trisóval lehet lágyítani, de 8-10 N° alá ne csökkenjen az érték.

A növényvédőszerek és lombtrágyák esetén a kijuttatásától nagy mértékben függ a hatékonyság
Fotó: wikipedia
Lényeges kérdés a felhasznált vízmennyiség meghatározása. Praktikusan minél kevesebb vízbe keverve juttatjuk ki a szereket, annál gyorsabban végzünk - de ez nem mindig célravezető.

A szerek hatása akkor lesz értékelhető, ha a hatóanyag megfelelő koncentrációban, és minél egyenletesebb eloszlásban kerül a levelekre.

Koktél készítésekor (amikor több szert egy menetben permetezünk ki) nő az oldat koncentrációja, ami szélsőséges esetben a permetező fúvókájának az eldugulását eredményezheti. De nem ez az egyetlen hibalehetőség.

A felszívódó (szisztemikus) készítmények nem tudnak a növénybe bejutni, ha a cseppek idő előtt beszáradnak. E száradási folyamatot gyorsítja, ha túl tömény oldatot készítünk, de az is, ha a cseppeket túl apróra porlasztjuk. Az apróra porlasztott permetlé kis cseppjei ideálisak, mert egyenletesebben fedik a levelet, ám a kisebb cseppeknek nagyobb a fajlagos felülete, így könynyen párolognak még a növényre-jutásig is. Itt az optimális középutat kell megtalálnunk: minél egyenletesebb legyen a csepp-elrendeződés, de ne száradjon meg idő előtt a permet a növényen.

A szórásképet háti és kis kézi permetezőknél is érdemes beállítani
Fotó: wikipedia
Az időjárás is hat az eredményre

Azt az alapszabályt, hogy szélben nem permetezünk, mindenki ismeri. Az apró permetlé cseppek ilyenkor könnyen elsodródnak, és nem, vagy csak csekély mértékben landolnak a célnövényeken. A vízszintes légmozgást könynyen érzékeljük, így el tudjuk dönteni, hogy nekilátunk-e a munkának, vagy sem.
Más a helyzet a függőleges (termikus) légmozgással, amit nem érzünk, csak következtethetünk rá. A Nap felmelegíti a talaj, a talaj pedig hőt ad át a fölötte elhelyezkedő levegőrétegnek. A meleg levegő felfelé száll, így napközben és este folyamatosan számíthatunk egy talajtól induló emelkedő légmozgásra -ami ellenünk dolgozik. A permetező szórófejét ilyenkor hiába állítjuk a legnagyobb porlasztású állásba, az apró cseppeket elsodorja még ez a kis légáramlat is. Ilyenkor nagyobb cseppátmérővel dolgozzunk.

Permetezésre - az előbb említett okokból - a hajnali órák a legalkalmasabbak, hiszen ekkorra a talaj hőmérséklete már közel azonos a levegőével. Kora reggel ezért választhatjuk a legapróbb cseppekre porlasztó, szinte ködszerű szórásképet, amelynek eloszlása a leveleken a legegyenletesebb. Ilyenkor a szisztemikus szereknél sem áll fenn annyira a veszély, hogy még a növénybe felszívódás előtt beszáradnak a cseppek, hiszen a levegő is párás.

A permetezést próbáljuk úgy időzíteni, hogy elkerüljük a csapadékot. Vannak ugyan tapadást elősegítő segédanyagok, a legbiztosabb mégis az, ha a permetezést követően 3 órán belül nincs csapadék. Ennyi idő elegendő a modern szisztemikus szerek felszívódásához. A kontakt, érintő szereket lemossa ugyan a víz, de a kijuttatást követően 3 óra alatt már hatást gyakoroltak a kórokozókra, kártevőkre.

Kicsiben ugyanúgy fontosak e paraméterek, mint nagyban - csak utóbbi esetben a tévedés több pénzbe kerül...
Fotó: wikipedia
A szóráskép

Bár a pontos szóráskép meghatározása leginkább üzemi méretekben fontos, nem árt néhány dologgal házikerti alkalmazáskor is tisztában lenni.
Olyan porlasztási mértéknél, ahol 50-70 db kb. 250 (mikron méretű csepp jut egy négyzetcentiméterre, már megfelelő toxikus rács alakítható ki, ami áthatolhatatlan a kórokozóknak.
Rovarok elleni permetezéskor 35-40 csepp/cm2 is elegendő, hiszen ezek az élőlények elég mozgékonyak ahhoz, hogy ilyen szerfedéssel is eredményt érjünk el.
Gyomirtásnál, talajkezelésnél 15-20 db/cm2/500-700 mikron-os cseppek, állománykezelésnél, azaz a gyomnövényre fújva 20-25 db/cm2/600-800 mikron méretű cseppek az ideálisak.

Ez azt jelenti, hogy gomba és baktérium elleni szerek esetén apróra porlasztott cseppekkel érünk el jó eredményt, rovarokra kisebb mértékű porlasztással is vadászhatunk. Gyomirtó szereket nagyobb méretű, következésképp kisebb mennyiségű cseppekkel juttassunk ki.

Gyomirtóknál a nagy cseppméret azért is lényeges, mert így megakadályozzuk a szer elsodródását. Míg rovar-, gomba-, vagy baktériumölő szereknél az elsodródás csupán szerveszteséggel jár, gyomirtóknál ugyanez kultúrnövényeink életébe is kerülhet!

Ezeknek a paramétereknek a helyes beállítása nem csak vegyszerezéskor, hanem lombtrágyák kijuttatásakor is fontos, hiszen azok felszívódása és hatékonysága is nagyban függ az ilyen apró részletektől...
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

Füstfűszerek: mert a füst ízesít...

A szabad tűzön készült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában készítettek. A húsok füsttel való tartósítása már hosszú múltra tekint vissza, de az ezzel kapcsolatos hagyományokat a kerti grillezéskor is alkalmazhatjuk.

Így szaporítsunk nyáron rózsákat, díszcserjéket...

A legtöbb díszcserje, sőt a rózsák is éppen nyáron mutatják legszebb arcukat. Nyaralásaink során - ha megtetszik egy növény - kis szerencsével és némi gondozással szaporíthatunk belőlük magunknak. "Növényt lopni nem bűn" tartja a mondás, ami nem igaz, de szerencsére egy hajtásdarabból is nevelhetünk újabb egyedet így a "kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad" - a mondásoknál maradva...

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.

Kedvezett az idő a fertőzéseknek – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

A forró nyári időjárásba július közepe felé csapadékos időszak ékelődött, ami sokat változtatott a növényvédelmi helyzeten, és azóta is hatással van az elvégzendő teendők fontossági sorrendjére.

Pötréte, a kertészeti robotika fellegvára

Majdnem egy év után találkoztak újra személyesen a díszkertész szakma szereplői, ezúttal a Zala megyei Pötrétén, a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. startup vállalkozás telephelyén.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Kiskerti permetezőgépek karbantartása

A kerti munkát segítő eszközök közül a permetezőgépek eléggé érzékenyek: pontos működést csak helyes és rendszeres karbantartás esetén várhatunk el.

Talajminőséget jelző gyomok, amik még zöldtrágyának is jók

A gyomokra a kiskerttulajdonosok többsége ellenségként tekinti, némelyik azonban jelenlétével a talaj állapotával kapcsolatban információs értékkel bír. Mások pedig, melyek kevéssé agresszívek, egyéb módon állíthatók a kertbarátok szolgálatába.

Növényorvos a közterületen

Valósággal leszáradtak a levéltetű-kolóniák a 35-40 °C-os nappalokon, mégis sorozatban kaptam a felkéréseket az önkormányzatoktól, ellenőrizzem a „csöpögő fákról” szóló lakossági bejelentéseket. Nem értettem a panaszáradatot. A juharfák, a hársak és a nyárfák lombja tényleg fényesen csillogott, mert az elmúlt hetekben nem volt olyan eső, amely lemosta volna a tetvek váladékát.