Back to top

Növényorvos a közterületen

Az előrejelző csapdahálózat számai azt mutatják, hogy véget ért a vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedékének rajzása. Nagy szórást mutatnak a fogási adatok, ami a csapdapontok helyszíneinek eltérő időjárásával és fertőzöttségével is magyarázható.

A vadgesztenyelevél-aknázómoly első nemzedékének aknái június 3-án
Mindezek megerősítenek abban, hogy a megvédendő fákra kihelyezett előrejelző eszközökkel tudjuk a legbiztosabban követni a molyok rajzását. Ez igaz a selyemfényű puszpángmolyra is, egyelőre nem fogunk lepkéket. Megjelentek viszont a guignardiás levélbarnulás tünetei, a gomba levélhullást okozhat. 

Az előző cikkemben (Kertészet és Szőlészet 2021/19.) a platán csipkéspoloska várható felszaporodására hívtam fel a figyelmet.

Az átlagos időjárású években ez rendszeresen bekövetkezik, a vadgesztenyék permetezése után a platánnal folytatják a gépek. Az idei tavasz azonban felborította a szokásos menetrendet, a hideg, a szél és az eső letisztította a poloskákat a levelekről. A meleg beálltával biztosan felszaporodik, és „kötelezően” permetezni kell majd ellene.

Megjelentek és óriási erővel fertőztek viszont azok a gombák, amelyek a hűvös, csapadékos időjárásban érzik otthon magukat.

A kertekben a tafrina torzította az őszibarack leveleit, a virágfertőző monília pedig a kajszi és a meggy termését tizedelte meg.

A közterületeken némely fánál 90%-os lombhullást is okozott a platán apiognomónia gombája. A fajok közül a Platanus occidentalis nagyon, a P. ori­entalis alig fertőződik. A hibridfajok fogékonysága a kettő között van, áll Maráczi László Díszfák, díszcserjék védelme című könyvében.

Eltérő fogékonyságú egyedek ugyanabban a fasorban
Úgy tűnik, hogy fogékonyságban az egyedek között is nagy a különbség. A fényképen egy óbudai utcai fasor két azonos fajú, idős platánja látható. Ezek ugyanabból a faiskolából származnak, egy időben ültették őket hasonló körülmények közé, és mégis nagy az eltérés a lombkorona egészségében. A kopasz fát felszívódó gombaölő szerrel már nem érdemes megpermetezni, nincs akkora levélfelülete, ami felvenné a növényvédő szert. A mellette lévőt még meg lehetne védeni.

Az idén főleg az elszáradó fiatal leveleket láthatjuk a fákon, ez a jellemző tünet.

Az apiognomóniás fertőzés egyik jellegzetes tünete, a levélerek elhalása
Néhol, az idősebb leveleken feltűnnek az elbarnuló levélerek is, ezekből is kiindulhat a fertőzés. Csemetékre, fiatal fákra különösen veszélyes a gomba, halálukat okozhatja.

Nehezíti a növényorvos döntését az, ha a költségvetés évente csak egy permetezést enged meg. A lakosságot jobban zavaró, már a csípésével is kellemetlenkedő csipkéspoloska megjelenéséhez, vagy az apiognomónia fertőzéséhez igazítsa a védekezés időpontját? Ahol megtehető, ott a fertőzött fás részeket le kell metszeni, és a sebeket lezárni. A beteg lombot folyamatosan, év közben is el kell távolítani a fák környezetéből, de idén ősszel különös gondot kell majd fordítani a lehullott levelek összegyűjtésére és megsemmisítésére. A régebbi szakkönyvek biztos megoldásként az elégetést javasolták. Telepítéskor pedig a fajok kiválasztására kell figyelni. Rügypattanáskor nem lehet kihagyni a rezes lemosást, mert a rákos ágsebekben is áttelelhet, el kell azonban fogadni, hogy önmagában a növényvédő szeres permetezéssel nem tudjuk megvédeni a növényeinket.

Egyre több levéltetves bejelentést kapok, eddig jezsámenhez, rózsához, bodzához és hárshoz hívtak a lakosok.

A virágzó növényeken csak méhkímélő technológiával permetezhetünk. Ahol pedig szörphöz gyűjtik a bodzavirágot, ott az elvirágzás után indíthatjuk a kezelést.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

Kóser kertészetet tanulhatnak az SZTE mezőgazdász hallgatói

Tökéletesen illeszkedne az új képzés abba a törekvésbe, amely szerint az SZTE MGK-n funkcionális kertkultúrát kezdenének oktatni. A kereslet már most is megvan: az izraeli piac tonnaszám venné fel a magyar kóser és a kommersz uborkát is.

Szúrós segítőtársak

A gyógynövények között többnek is van tövise vagy tüskéje, ami arra hivatott, hogy megvédje a növényt, ha már helyváltoztatásra, menekülésre nem képes. Ezek a harcias növények is számos hasznos hatóanyagot rejtenek.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.

Mérésekre támaszkodnak

Szőlőben ritkán beszélünk öntözésről és fagyvédelemről, ezért volt érdekes az a bemutató, amit a Mikóczy család tatai ültetvényében rendeztek. A 28 hektáros terület nagyobb részét tavaly óta öntözik, és valamilyen fagyvédelmi megoldásra is szükség lenne a területen. Az idén is csak a késői fakadás mentette meg az érzékenyebb fajtákat a tavaszi fagytól.

Így szaporítsunk nyáron rózsákat, díszcserjéket...

A legtöbb díszcserje, sőt a rózsák is éppen nyáron mutatják legszebb arcukat. Nyaralásaink során - ha megtetszik egy növény - kis szerencsével és némi gondozással szaporíthatunk belőlük magunknak. "Növényt lopni nem bűn" tartja a mondás, ami nem igaz, de szerencsére egy hajtásdarabból is nevelhetünk újabb egyedet így a "kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad" - a mondásoknál maradva...

Súlyos tafrinafertőzés volt idén

Az idén ismereteim szerint a legnagyobb gondot az őszibarack levélfodrosodása gomba okozta, ezért az ezzel kapcsolatos ismereteket adom közre annak érdekében, hogy a következő években megelőzhessük a károkat. Az őszibarack károsítóiról a Kertészet és Szőlészet 2017. évfolyamának 17. számában írtam.