Történelmi léptékű támogatást jelent a termelőknek, hogy a kormány az uniós agrártámogatások társfinanszírozási arányát 80 százalékra emelte – mondta az agrárminiszter a tárca tájékoztatása szerint nemrégiben Mosonmagyaróváron, az állattartó telepek korszerűsítési pályázatainak okiratátadó rendezvényén.
A tárcavezető a pályázói érdeklődést méltatva kiemelte, hogy a jelentkezés a járvány legnehezebb időszakára esett, de a gazdálkodók olyannyira nem zárkóztak be ekkor sem, hogy az igényekre tekintettel 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra kellett emelni a keretet.
Új lehetőségek
A miniszter hozzátette, hogy a források elosztásánál figyelembe vették a kisebb pályázók egyedi érdekeit, és számukra külön kiírásokat jelentettek meg. A 15 ezer eurós kisüzemi pályázathoz még önerő sem kell, és felülről nyitott, vagyis minden érvényes jelentkezés után jár a támogatás. A kisebb állattartó gazdaságok telepeinek fejlesztését szolgáló, 30 milliárd forint keretösszegű pályázat július 22-ig marad nyitva, lehetőséget adva állattartásra szolgáló épületek kialakítására, korszerűsítésére, az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzésére.
Az 50 milliárd forintos keret külterületi földutak korszerűsítésére, közlekedésbiztonságot szolgáló fejlesztésekre fordítható. Nagy István abban bízik, hogy a vidékfejlesztési források sokszoros eredménnyel hasznosulnak, erősítve a nemzetgazdaság egészét, és hozzájárulva a vidék megmaradásához. A várható hatások közül kiemelte a mezőgazdasági önellátás erősítését, ugyanis – mint fogalmazott – Magyarország nem függhet a behozataltól, de ehhez termelési, feldolgozási kapacitásokat kell építeni.
Értékelése szerint a járvány bebizonyította, hogy a mezőgazdaság nélkülözhetetlen, és megkerülhetetlen ágazat, a termelőket pedig köszönet illeti, amiért a legnehezebb hónapokban is dolgoztak.
Jó kompromisszumot kell kötni
Az Európai Unió közös agrárpolitikájáról folyó tárgyalásokon meg kell védeni a tavaly kialakított tanácsi álláspont több, magyar szempontból fontos elemét, így például a kisgazdaságok vetésforgóra és nem termő területekre vonatkozó követelmények alóli mentesítését, az öntözési szabályokra vonatkozó rugalmasságot vagy a termeléshez kötött támogatásokat – mondta Nagy István a Világgazdaságnak. „A legnehezebb feladat egyértelműen az, hogy megtaláljuk, hol húzódik az a kompromisszum, amely egyensúlyt teremt a környezeti, gazdasági és szociális értelemben vett fenntarthatósági célkitűzések között”.
Hangoztatta, hogy a tárgyalások során képviselt magyar álláspont következetesen olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek célja egy végrehajtható, kiszámíthatóan működő, tervezhető, valódi szubszidiaritást – a döntéseket az érdekeltekhez lehető legközelebb álló szinten kell meghozni –, és egyszerűsítést lehetővé tevő közösségi szabályozás elfogadása volt, így csökkentve a gazdálkodók és az államháztartás pénzügyi kockázatait.
Mentesítenék a kicsiket
A „szakmai tartalom szempontjából magyar részről a jelenlegi támogatási rendszer észszerű továbbfejlesztésében látnánk a reform valódi értelmét” – jelentette ki az agrárminiszter. A magyar álláspont kulcsfontosságú elemei között a bizonyos szintű jövedelembiztonságot nyújtó alaptámogatás mellett olyan célzott támogatási lehetőségek továbbvitele szerepel, mint a fiatal gazdák támogatása vagy az érzékeny ágazatok számára kiemelt jelentőségű, termeléshez kötött támogatások.
ideértve a kellő rugalmassággal továbbfejleszthető kistermelői támogatást, a minél egyszerűbb ellenőrzési szabályokat, valamint az életszerű gazdálkodást lehetővé tévő alapelőírásokat. Ilyen például a már említett, a 10 hektár alatti gazdaságok mentesítése a vetésforgóra és nem termő területek kijelölésére vonatkozó követelmények alól.”
Rugalmas szabályozás
A vidékfejlesztésben prioritás, hogy az öntözési beruházások támogathatóságára vonatkozó – jelenleg a magyar megítélés szerint indokolatlanul szigorú – szabályok rugalmasabbá váljanak, továbbra is adható legyen a kisüzemek átalánytámogatása, valamint a termelői együttműködések, termelői csoportok esetében ne csak az új együttműködések támogatására legyen lehetőség, hanem a már jól működő meglévőkére is.
Az így kieső termékek helyébe ráadásul olyan importtermékek érkeznének, amelyek előállítása nem az EU által előírt szigorú szabályok betartása mellett történt. „Így végső soron sem a termelők, sem pedig a fogyasztók érdekei nem érvényesülnének” – emelte ki.
Nagy István elmondta azt is, hogy számításaik szerint a kormány 2021 őszén tudja benyújtani a brüsszeli bizottságnak a közös agrárpolitikához kötődő magyar stratégiai terv első változatát, és ha az előfeltételek teljesülnek, nem lesz akadálya a 2023. január 1-jei indulásnak.
Petíció a magyar vidékért
Az agrárium biztos és megnyugtató jövője az egységes fellépésben rejlik, ezért petíció indul az Európai Parlament gazdaellenes akcióival szemben – közölte Nagy István agrárminiszter a NAK Szántóföldi Napok és Agrárgépshow megnyitóján, Mezőfalván.
Kifejtette, egyensúlyt kell teremteni a versenyképességi és a klímavédelmi célok között is, mert teremtett világunkért felelősséggel tartozunk. A tárcavezető arra kérte a jelenlévőket, hogy csatlakozzanak minél többen a petícióhoz.
Haladék és újabb támogatás a borászatoknakA koronavírus-járvány kapcsán bevezetett szigorú intézkedések miatt más nehézségek mellett a borászati gépek, technológiai berendezések szállítása is több esetben csúszott, ezért az Agrárminisztérium egy újabb, későbbi időszakot is kijelölt a borászok számára kifizetési kérelmeik benyújtására. A borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásra 2020 végén lehetett benyújtani a támogatási kérelmeket. A koronavírus-járvány kezelésére bevezetett szigorító intézkedések miatt a kérelemben szereplő borászati gépek, technológiai berendezések szállítását és beüzemelését a szállítók több esetben nem tudták a korábban leegyeztetett időben teljesíteni. Az eredeti rendelet alapján a kérelmezők a kifizetési kérelmeiket kizárólag 2021. május 17. és június 15-e között nyújthatták volna be. Míg a most hatályba lépett módosítással a kifizetési kérelmek ez év második felében, 2021. november 30. és december 21-e között is benyújthatók lesznek. Erre az időpontra várhatóan már minden kérelmezőnek megérkezik és üzembe is helyezik a megrendelt gépét, berendezését. Fontos, hogy egy támogatási kérelemmel kapcsolatban továbbra is csak egy kifizetési kérelmet lehet benyújtani. Ennek értelmében tehát abban az esetben, ha a támogatási kérelemben több gép és berendezés beszerzése szerepel, akkor a gépekkel kizárólag együttesen lehet elszámolni, külön-külön nem. A magyar borászok bíznak a jövőben, a sikeres újraindulásban, amit jelez, hogy új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez sokan nyújtottak be pályázatot tavaly, és több mint 8,5 milliárd forintnyit jóvá is hagytak ezekből az igényekből – mondta az agrárminiszter nemrégiben, Etyeken, a Borászok Borásza 2021 díjátadó ünnepségén. Nagy István arról is beszélt, hogy júniusban újabb két beruházási pályázat nyitja meg a fejlesztés lehetőségét az élelmiszeripari cégek mellett a borászok számára is. A miniszter sokat vár a szintén a következő hetekben megjelenő, minőségrendszerekhez kapcsolódó promóciós pályázattól is, amelyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával együttműködésben alakítottak ki. A borpromóciós támogatás több mint 7 milliárd forint lesz, ebből a borászok számára 3,1–3,2 milliárd forint forrás használható fel az unión belüli és azon kívüli tevékenységre is. |
