Back to top

Hogyan lesz a 290 forintból 1500, avagy a csirkehús ára

Az előző fél évben a takarmányok árai az égbe szöktek – állattartók jól tudják ezt – ezzel együtt a baromfi, illetve a sertés átadási ára 290-300, illetve 440 forint. Mitől lesz akkor a boltokban 1500 forint a húsok ára és mitől olcsóbb a spanyol sertéshús, mint a magyar.

Egyebek mellett erről és arról is szó esett legutóbbi beszélgetésünkben, ahol Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója azt is elmondta, hogy azért nem csak Kína befolyásolja az árakat, hanem a spekuláció is. 

MMG – Direkt | A takarmányárak miatt szálltak el a húsárak? | Kulik Zoltán, Vitafort Zrt.

A hús és a költségek

- Rögtön egy kicsit le kell lomboznom mindenkit, mert sajnos ez az áremelkedés még nem állt meg. Egy út közepén vagyunk és ezek az árak még feljebb fognak menni. Induljunk ki az 1500 forintos húsárból. Ennek nem több, mint a harmada az előállítása és az átadási költsége. Tehát ha mondjuk a sertést nézzük, akkor jelenleg, amikor itt beszélgetünk, olyan 440 forint az élő hús ára, amikor leadják a termelők, ha pedig baromfit nézzük, akkor az most nem több, mint 290-300 forint.

- Tehát amikor a termelő elviszi a vágóhídra az állatot, ennyit kap érte.

Pontosan. A termelő élő kilogrammonként ennyit kap. Milyen messze van ez a 300 vagy 440 forint az ezerötszáztól? Nagyon messze, és nagyon hosszú utat kell ehhez bejárni. Mégiscsak azt mondom, hogy ezt megértsük és logikusan felépítsük – bár visszafelé haladunk – de mégis a takarmány a fő kérdés. A takarmány tényleg meghatározó, hiszen az előállítási költségnek a 70, akár a 75 százalékát adja.

Tehát annak a bizonyos baromfinál a 300 forintnak a 70-75 százalékát, vagy a sertésnél a 440 forintnak a 70-75 százalékát a takarmányköltség teszi ki.

Tehát ha a takarmányárak drasztikusan növekednek, 40-50 százalékkal, hiszen ilyen takarmányár-emelkedés van most mögöttünk az elmúlt fél évben, ez bizony komolyan meghatározza és növeli a végtermék árát, de nem csak kizárólag ez. Sok minden meghatározza az árat, amíg a hús a boltokba jut, hiszen vannak a vágóhidak, hogy azok hogyan és miként kezelik a húst. Nagyon fontos, hogy ez a hús honnan kerül ide, vagyis a logisztikai költség. Mi, magyar emberek azt szeretnénk, hogy magyar húst együnk és ne Brazíliából jöjjön az a csirke, vagy ne Németországból, Holladiából vagy Spanyolországból a sertés. Tehát nagyon fontos, hogy a logisztika és a kereskedelem költsége hogy adódik hozzá az árhoz.

De ma azt mondhatjuk, hogy túl vagyunk egy 15-20 százalékos húsáremelésen, és nagyságrendileg sajnos még egy 15-20 százalékot várunk,

hiszen a termelők jelenleg – és ezt nagyon fontos, hogy megértsük mi, fogyasztók – evvel a példaként említett 440 vagy 290 forintos broilerárral a termelési költségük alatt vannak. Tehát itt, most a termelők nagyjából még egy 10-15 százalékos árdeficitben vannak, ezt pedig hosszú távon nem tudják benyelni.

- Tehát ez azt jelenti, hogy most – vegyük a csirkét – a 290 forint helyett a termelő 330 forintért állítja elő, annyi költsége van vele?

- Igen. Hogy megértse talán mindenki, és talán jobban elfogadjuk az agráriumban vagy az állattenyésztésben dolgozóknak a munkáját, jelenleg pontosan ezek a számok. Tehát egy 320-330 forintos önköltsége van annak, hogy 2 kilogrammig eljussunk egy csirke nevelésével, hizlalásával. Ez a 30 forint nagyon-nagyon sokat számít a termelőknek, de milyen boldogok lennénk, ha csak 30-40 forinttal menne föl a húsár! Azonban nagyon sok olyan jellegű költség – vágóhíd, logisztikai költség, a kereskedelem költsége –, és haszna rakódik a termelői árra, míg odáig jutunk, hogy 1400-1500 forint lesz a hús ára. És hadd mondjam még el a setéshúst is, a 440 forinttal szemben most jelenleg ezekkel a takarmányárakkal mintegy 490- 500 forint az önköltsége a magyar termelőknek, vagyis most még 10-15 százalékkal önköltség alatt dolgoznak. De ez a tejre is jellemző. A tejnél 105-108 forintot kapnak alapáron a termelők, és itt is durván 8-10 forintos árdeficit van, tehát 120 forint körüli önköltségük van. Nagyon örülnénk, mi háziasszonyok, vagy férjek, akik elmegyünk vásárolni, hogyha csak evvel a sertésnél 40-50 forinttal, vagy baromfinál a 30-40 forinttal emelkedne a hús ára!

Sajnos egy nagyon általános inflációs hatást érezhetünk. Most jelenleg is a magyar gazdaság inflációját, ha nézzük, ennek meghatározó része a mezőgazdasági termékekből van: zöldség, gyümölcs, növénytermesztési ágazat termékei és állati termékek.

Ez pedig az egész világon jellemző és nem csak Európában, nem csak Magyarországon, hanem itt tényleg egy világot érintő inflációs spirálban vagyunk - sajnos nem csak a mazőgazdaság, hanem az élet más területén is.

Messziről jön, mégis olcsóbb?

- Térjünk vissza a logisztikára! Azt mondta, hogy logiszika, tehát a szállítás költsége rárakódik a húsárakra. Akkor miért van az, hogy én az üzletekben mondjuk egy spanyol sertéshúst olcsóbban kapok meg, mint egy magyart?

- Nagyszerű a kérdés! Magyarország kis ország. Tudomásul kell vennünk, hogy akár a kukoricaárról, akár a sertésárról beszélünk, abszolút nem az határozza meg, hogy mi mennyiért tudjuk előállítani, hiszen, ha az európai méreteket nézzük, még akkor is, ha mondjuk kukoricából elég nagy exportőrök vagyunk, annyira kicsi az a volumen, amennyit előállítunk. De azért volt nagyon jó a példa, mert pont a spanyol sertéshús az, amelyik az egyik meghatározó ország a sertéshús-előállításban Európában.

- Mert nagyon sokat termelnek.

- Mert nagyon sokat termelnek, ugyanúgy, mint Németország. Ebben eltörpül Magyarország. Egyszerűen a nagy mennyiségből adódóan, amikor egy krízis van, amikor mondjuk nem tud Kínába, Koreába menni a sertés, és Európába kerül, egyszerűen képesek arra, hogy az árakat olyan szinten befolyásolják, ami egyszerűen a magyar árakat is letöri. Arról van szó, hogy a volumen miatt mi sodródunk az árral. Tehát például a magyar sertéshús árát abszolút nem a magyar, szlovák, osztrák, vagy más körülöttünk lévő országok piacai határozzák meg, hanem a frankfurti árutőzsdén most a héten 1 euró 57 eurocent a sertés, ezt nézi a magyar feldolgozóipar is, és ez alapján korrigálja az árakat. Sajnos erről van szó.

- Ráadásul, a covid miatt tavaly például nagyon sokat lehetett arról hallani, hogy a német, illetve a spanyol hűtőházak megteltek, és egyszerűen muszáj volt rányomni Európára magát a sertéshúst.

- Pontosan erről van szó, a hús sokkal könnyebben és egyszerűbben deponálható, mint például a folyó tej. Ez a helyzet a baromfihúsra is nagyon jellemző volt. A nyomás a baromfinál kicsit elsősorban a Lengyelországban tapasztalt baromfiinfluenza problémák miatt. És legyünk őszinték, de ez most nagyon jól jött a magyar baromfiiparnak, Talán nyár végéig, szeptemberig ez a helyzet normalizálódik. Tehát a hűtőházakban most már nem növekszenek, hanem csökkennek a készletek, és bár még vannak, de egyre kevesebb. A sertéshúsnál is ugyanez volt jellemző, ugye a covid, a HORECA-szektor erről nagyon sokat hallottunk az elmúlt egy-másfél évben. Ez bizony nagyon meghatározta a piacot. Egy kicsit át is strukturálódott a fogyasztásunk. Hiszen például a marhahús, a hal, az még hátrébb került. Mert otthon mit eszünk? A háziasszony legegyszerűbben egy baromfit, vagy egy sertést fog elkészíteni sokkal kevésbé, mint más húsokat. Úgyhogy míg például a marha szektor, illetve az akvakultúra terén még nagyobb sérülést látunk. Magyarországon az akvakultúra nem jellemző, mint más Európa már országaiban így ez ott szenvedett nagy károkat.

Hazai élelmiszer-előállítás

- De hadd mondjak még valamit!

Az elmúlt másfél év azért arra is rávilágított, hogy milyen fontos a saját, hazai élelmiszer-előállítás.

És egy kicsit azt érzem, hogy a fogyasztói oldalról is változott valami. Mindig irigykedünk, hogy ha bemegyünk Ausztriában egy üzletbe, akkor ott látjuk is, és ha megkérdezünk tíz fogyasztót, abból kilenc akkor is az osztrák tejet, sajtot vagy húst fogja levenni a polcról, hogyha esetleg az 10 százalékkal drágább, mint mondjuk a spanyol – maradjunk a spanyol disznónál.

Magyarország logikusan árérzékenyebb, de most már kis javulást látok, hogy a magyar fogyasztó is sokkal inkább nyúl a magyar termékhez, még akkor is, ha talán egy kicsit nem biztos, hogy az a legolcsóbb. De azt tudjuk, hogy Magyarországról van, tudjuk, hogy nem állt a hűtőházban. Tehát én erre serkentenék mindenkit fogyasztói oldalról, hogy próbáljuk meg a saját termelésünket és Magyarország előállított termékeit preferálni, amikor az üzletekbe bemegyünk! Akár a tejnél a tojásnál, vagy a hústermékeknél.

- Lehet mindig kapni magyar húst a magyarországi üzletekben?

- Én azért azt gondolom, hogy lehet. A nagy áruházláncok is érzékelik, és szerintem jobb a helyzet itt is, mint 3-4-5 évvel ezelőtt. Ma már ez pozitív reklám nagyon sok helyen, láthatjuk a televízióban is, hogy magyar termelők polcait mutatják. Most már a multik is, a kevés kötődésű, kevés magyar termelői gyökerekkel rendelkező nagy áruházláncok is fölmérik ennek a helyzetnek a fontosságát. Természetesen vannak olyan adottságok, amikor nem tudunk válogatni és nem tudunk bemenni négy vagy öt üzletbe, de én azt gondolom, hogy Magyarország agráripari termékekből növénytermesztési és állati termékekből nemcsak hogy önellátó, komoly exportunk is lehet. Én úgy gondolom, lehet magyar terméket kapni és válasszunk magyar terméket!

- Említette a hűtőházakat. Egy magyar hús egy magyar hűtőházból egy Magyarországon lévő üzletbe, akár nagy áruházba, akár a sarki húsboltba, mennyi idő alatt jut el, illetve egy spanyol sertéshús – hogy maradjunk ennél a példánál –, az mennyi idő alatt ér ide a magyar fogyasztóhoz?

- Hadd mondjam el ennek az igényesség részét! Én azt gondolom, fontos, hogy aki tényleg igényes, de nem telik csúcsgasztronómára, csak úgy hazaviszi a húst és megsüti, érezze azt a friss ízt és illatot, amelyben benne van, hogy 3-4 nappal azelőtt az a disznó vagy az a baromfi még élt, röfögött. A frissesség nagyon fontos dolog, ezt lehet a hús márványozottságán, ízén érezni. A kérdésre az a válasz, hogy ebben a láncban gyakorlatilag a vágóhídra kerülés után 2-3 nap, de legkésőbb egy héten belül Magyarországon simán a fogyasztó asztalán van a termék. Ez egy aránylag gyors értéklánc.

- Ez a tőkehús.

- Ez a tőkehús, így van. És én azt gondolom, hogy ezt preferálják, preferálniuk is kell a magyar fogyasztóknak, míg egy – maradjunk a példánál – Spanyolországból származó hús, minimum egy hónap, amíg az végigmegy a logisztikai folyamaton. Bejön, deponálják, nem is beszélve arról, hogy egy csomó helyen már csak azt vesszük észre, hogy bizony ez fagyasztott termék volt, amit aztán valahol nagyon csúnyán kiengedtek. Ezért is kell preferálni, azt gondolom, a magyar termékeket.

„Világszínvonalú” hazai árak

- Most kicsit visszamegyünk a kályhához, tehát a takarmányokhoz. Említette, hogy fél éve elszabadultak a takarmányárak. De ezt a növekedést például hogyan befolyásolja az, hogy Dél-Amerikában nem El niño, hanem La niña volt?

- Először is tisztázzuk valamit! Az árnövekedés, amit most tapasztalunk, és ennek a nagyságrendje azért történelmi és soha nem látott, mert szinte a teljes szegmenst átfogja. Nem akarok untatni senkit, de a foszfor, az MCP, a cinktől kezdve az aminosavon át a fehérje, szója, napraforgó, a kukorica, búzán keresztül minden drágult. Ennek a drágulásnak semmi köze nincs a piaci törvényekhez és a kereslet-kínálathoz. Természetesen jönnek elő a slágertémák, hogy Kína fogyasztása mekkora, Kína hogyan, miként növeli vagy éppen csökkenti a vásárlásait, vagy állategészségügyi problémák miatt csökken Kína sertésállománya és természetesen itt a covid is. Utóbbi miatt egy csomó olyan tőkeútkeresés van a szó befektetés értelmében, amikor egyszerűen túlpozicionálódnak termékek. Ilyenek például a növényi alapú termékek: a repce, a napraforgó. Jelenleg 180-190 forintos repceárak vannak. Vagy a kukorica csúcson nyolcvan forintot meghaladta.

- És mennyi szokott lenni – Csak azért, mert a háziasszony ezzel nincs tisztában.

- Kukoricát egy évvel ezelőtt 45-50 forintért lehetett venni, most pedig a csúcson 80 forint fölött. Az új termésű kukorica vélhetőleg és remélhetőleg 65 forint körül lesz. Azt szeretném mondani, hogy ez a drágulás, nem ér vissza a békeidőhöz, ezt ma már biztosan tudjuk. A kukoricaár egészen biztos, magas lesz, de azért a csúcsnál egy kicsit lejjebb. Vagy az említett repcénél 120-130 forintos árak helyett vannak majdnem 200 forintos árak, ebből a háziasszony egy dolgot fog látni, hogy be kellett volna spájzolni fél évvel ezelőtt olajból, hiszen az olajnak az ára én nem tudom, hogy pontosan mennyi most, ebben nem vagyok képben, de tudom, hogy nagyon magas. Kétszerese, mint ami volt.

Kína az indok, a tőke az ok

- Szóval térjünk vissza arra, hogy azért nem csak Kína befolyásolja az árakat hanem a …

- Spekuláció.

- És a természet? Mert a szakemberek azt mondják, hogy a dél-amerikai termés, az orosz termés mennyisége mind befolyással voltak az árakra. Voltak-e?

- Hadd mondjak néhány konkrétumot! Másfél héttel ezelőtt becsülték meg a világ termését. Kukoricánál – fejből mondom, maximum 10-20 millió tonnát tévedek – 1 milliárd 120 millió tonna fogyasztást és 6-8 millió tonnával több betakarítást várnak. Búzánál 770-780 millió tonna a világ össztermelése, és ennél 6-8 millió tonnával lesz nagyobb a felhasználás. Tehát ezek egyensúlyban vannak. Ez most nem mutatja azt, hogy egy hete arról beszélünk, hogy mekkora szárazság jön Amerikában. Lehetnek ilyen egyedi dolgok, de jelenleg az egész világ globális felhasználása és termelése egyensúlyban van. Nincs arról szó, hogy 40-50 -60 millió tonnával kevesebb teremne, mint amennyit felhasználunk. Szó nincs erről! Itt egyelőre búzánál, kukoricánál egyensúlyi helyzet van.

- Akkor miért növekszenek az árak? Mi ez a spekuláció? Tudom, hogy akkor, amikor válság van, mindig szeretnek a befektetők a mezőgazdaság felé menni. Bill Gatesről is tudjuk, hogy jelenleg Amerikában ő a legnagyobb földtulajdonos. De miért?

- Vannak olyan közhelyek, hogy a népesség növekedni fog, az emberek enni akarnak, sőt 4-5 évvel ezelőtt egy nagy professzor előadásában hallottam az esetleges jövőt érintő éhséglázadásokról is. Akkor még víziónak tűnt, ma már nem. Nézzük csak meg egy kicsit, mi játszódik le a világban, Kolumbiában, Burmában, Afrika bizonyos országaiban! Ezt a népességet meg kell etetni, ezt tudjuk. Ez egy biztos út, tehát enni mindig kell. Tehát amikor a hosszú távú befektetésekben gondolkodnak bizonyos tőkekoncentrációk, akkor mindig erre is kell gondoljunk! De most azért ez egy globálisabb dolog. Jelenleg az acél és a vas ára is brutálisan emelkedik. Ennyivel pedig nem fogyasztunk több vasat. Tehát a covid miatt most kialakult itt egy olyan helyzet, amire nem volt példa az elmúlt 30-40-50 évben. És azért ne túlozzunk, hogy ez a harmadik világháború, de nagyon-nagyon komoly történet és én azt érzem, hogy a helyzetből adódóan nagyon visszaélnek a helyzettel ezek a tőkekoncenrtációk, és gyakorlatilag, ha valamit el lehet adni, annak szemtelenül és nem megmagyarázható mértékben emelkedik az ára.

Még egyszer mondom a logisztika példáját is. Ugye keletről nagyon sok minden jön be hozzánk. Az 1800-2000 dolláros konténerárak helyett most 6500-7000 dolláros konténerárak vannak mondjuk Kínából.

Háromszorosára nőttek meg az árak! Ez is csak egy példa arra, amit mondtam, hogy világméretű infláció zajlik, amelynek egy fontos része a mezőgazdaságban lezajló folyamat. Ebből a háziasszonyok pedig azt fogják észrevenni, hogy kétszer annyiba kerül az olaj, ha bemennek a boltba, és sajnos hadd mondjam, és ezzel kezdtem, sajnos még tovább fognak drágulni az állati termékek, a hús, a tej. És egészen biztos vagyok abban, hogy 10-20 százalék ebben a piacban még benne kell, hogy legyen mert nincs más.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

A boltok polcai üresen maradhatnak karácsonyra Angliában

A brit kiskereskedőknek arra kellene ösztönözniük vásárlóikat, hogy már most kezdjenek el karácsonyra tervezni, mivel az ország ellátási láncának kihívásai az ünnepi szezon alatt csak tovább súlyosbíthatják a hiányt a boltok polcain– javasolja egy iparági elemző.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A hobbiállat kiválasztása - Kinek kit?

„Alig van ember, aki tudná melyik állatot ajánlatos és hálás feladat otthonában gondozni."