Back to top

Rázógéptől hullott a cseresznye - csak nem elég

Egy ráckevei cseresznye ültetvényben jártunk múlt héten, rázógépes betakarításon. A minőséggel nem volt gond, azonban a tavalyi mennyiségnek csak a fele termett, és ez még jónak mondható az idei tavaszt követően…

MMG - Rázógéptől hullott a cseresznye - Csak nem elég

Az ilyen tavasz felejtős…

Ebben az ültetvényben sokat tesznek a fák jó kondíciójának érdekében, hiszen az egészséges növények jobban ellenállnak a stressz hatásoknak, amiből akadt bőven idén is.

A virágzás alatt kétszer is voltak komoly éjszakai fagyok a késő tavaszi időszakban, ami beleritkított a termésbe.

A hűvös idő miatt a méhek is kevésbé voltak aktívak – ez sem tett jót a megtermékenyülésnek.

A betakarítás előtt pedig szárazság volt hosszú ideig, az utolsó pillanatban jött a csapadék, így öntözni végül nem kellett.

A betakarítógép egy a fa köré tartott ponyvára rázza a cserenyszét, onnan egy szállítószalagra kerül, kífújják belőle a leveleket, majd ládázzák
Fotó: Nagy Z. Róbert
A fák kondíciójának javítása érdekében kora tavasszal talajlevegőztetést végeztek az ültetvényben, valamint többféle biostimulátort és kalciumos kezelést is kaptak a fák - utóbbi a magképzéshez kell. Folyamatosan védekezni kellett a cseresznyelégy ellen, és amikor akár elhanyagolható mennyiségű csapadék is volt, az a monília fertőzés veszélyét hordozta, így az ellen is többször permetezni kellett. Néhány évente gépi metszés is történik az ültetvényben, ami egyrészt ifjítja a fákat, másrészt a túl terebélyes koronáról a rázáskor sok több gyümölcs megy a ponyva mellé, mint egy kompakt koronájú fáról betakarítva, ezért is szükséges időnként ilyen beavatkozás.

A kézi betakarítás nem éri meg

A ponyva védi a gyümölcsöt az ütődéstől
Fotó: Nagy Z. Róbert
Az ültetvény fő fajtája az ipari feldolgozásra való Szomolyai fekete, de emellett e fajta beporzását elősegítendő Bigarreau burlat, Van, Germersdorfi és Solymári gömbölyű fajtájú fák is vannak az ültetvényben, melyek friss fogyasztásra, kézi szedéssel alkalmasak – lennének...

A kézi szedést el lehetett felejteni, mivel a munkaerő ára és teljesítménye nincs arányban a kereskedők által kínált árral, így friss fogyasztású cseresznye innen nem került a piacokra,

mondták a terület tulajdonosai Bódis Katalin és Gagyhy József kertészmérnökök, akik hozzátették: kisebb a veszteség ha a fán marad a gyümölcs az egyébként porzónak ültetett egyedeken, mintha leszedetik, és utána csak veszteséggel lehet eladni.

Nem egyszerű munkaerőt találni és kézi szedésre is órabéres árat adtak a munkaerő szervezők, ami vállalhatatlanul kockázatos, hiszen nem mindegy hogy mondjuk 1500 forintos órabérért 6-7 vagy 12 kilogrammot szed le valaki, (az ideális óránkénti teljesítmény egy gyakorlott szedő esetén a minimum 10 kilogramm.)

Mivel teljesítményarányos bérezéssel nem találtak szedőket a tulajdonosok, így a fákon maradt az ültetvénybe porzófajtának ültetett, de emellett friss fogyasztásra alkalmas fajták gyümölcse.

A Szomolyai fekete cseresznye élelmiszeripari alapanyag, ennek a betakarítása rázógéppel történt. A területről este szállították el a gyümölcsöt a feldolgozóba, ahonnan felezés, és fagyasztás után Svájcba került.

A rázógép a munkafolyamat végén fújja ki a leveleket, ezután ládázzák a gyümölcsöt
Fotó: Nagy Z. Róbert

Mindig vannak buktatók

A betakarítás előtti egy hétben a seregélyek mellett emberi kártevőket is volt, hogy naponta többször kellett kihajtani a területről, mert ahogy a madarak, úgy más kétlábúak sem ismerik a magántulajdon fogalmát.

Tíz nappal a rázógépes művelet előtt Ethreles kezelésre került sor, ez segíti, hogy a gyümölcskocsány elengedjen a rázás hatására, és minél több cseresznye lekerüljön a fáról a rázógép segítségével. Ennek kockázata is van, hiszen ha a rázógép érkezése előtti napokon szeles, viharos időjárás van, akkor az lerakhatja a földre a gyümölcsöket – ez idén szerencsére nem következett be.

Elsőre azt gondolnánk, minél automatizáltabb egy művelet, annál jobb, hiszen kisebb az emberi tényező a folyamatban.

Az első napon automatikus ponyvakitolóval szerelt rázógéppel indult a betakarítás, aminél négy emberrel kevesebbre van szükség, mint kézi ponyvahúzós gép esetén. Ennél a rázógépnél még a ponyvaszakadás problémája is kiküszöbölhető, mert ha az emberek nem emelik a ponyvát, amikor a gép visszahúzza, hanem a földre eresztik, akkor a ponyva sérülhet, és ezért kellett korábbi években leállni egy időre. Itt egy gép hidraulikus karja végzi ezt a feladatot, tehát nem hagyja a ponyvát a földhöz érni...

Az automatikus ponyvakitoló esetén a traktorosra hárul nagyobb feladat, hogy pont úgy álljon meg, hogy a kitolt ponyva körbe tudja venni a törzset.

Sajnos a második nap elején a ponyvakitoló nekiütközött az egyik fának, a rúdja elgörbült, így a gép működésképtelenné vált egy két másodperces figyelmetlenség miatt. Az ilyen jellegű műszaki problémák nagyon kellemetlenek, hiszen a feldolgozó két napra tervezett kamiont küldeni ide a gyümölcsért, és két nap alatt szerette volna feldolgozni az innen beszállított cseresznyét, amiből, három szállítási nap és három feldolgozási nap lett a betakarítógép meghibásodása miatt, mondták a tulajdonosok.

A rázókar 5-10 másodbercig ráz egy vázágat, de vigyázni kell, mert sérülhet is a fa, ha nem jól fognak rá az eszközzel
Fotó: Nagy Z. Róbert

A harmadik, előre nem tervezett „pót” napon már egy hagyományos, kézi ponyvahúzós gép érkezett. Ennek előnye, hogy a traktoros, ha kevésbé pontosan áll be a fa mellé, a ponyvahúzók ezt korrigálni tudják. A rázókar kezelője ezután befogja a törzset, vagy nagyobb fák esetén egyik-másik vázágat, és 5-10 másodperces ciklusokban párszor megrázza a fát. A lehulló gyümölcs a ponyvára kerül, ami visszacsévéléskor egy szállító szalagra továbbítja a cseresznyéket. Egy ventilátor ezután kifújja közülük a leveleket és kisebb gally darabokat, majd 10 kilogrammos ládákba tölti a gyümölcsöt.

A rázási idő hosszát jól kell megválasztani, mert károsodhat tőle a fa, bár itt korosabb növények találhatók, ami miatt strapabíróbbak, jobban tűrik ezt a fajta betakarítási módot, mondta Bódis Katalin.

Az idei év jó összehasonlítást adott, hogy a kézi ponyvahúzós megoldással gyorsabban lerázható egy fa, jobban illeszthető a ponyva a fa köré, és kisebb meghibásodás esélye. A gépi előnye pedig, hogy kevesebb ember kell hozzá, ám lassabban halad, és ha meghibásodik borul a betakarítás tervezett üteme.

Kevés, de jó minőségű cseresznye termett ebben a ráckevei ültetvényben
Fotó: Nagy Z. Róbert
Tehát lehet, hogy az automatizálásé a jövő, de csak akkor, ha az tényleg jobban működik, mint az emberi erővel végzett munka…

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Eredetvédett vadkörtepálinka

A mai értelemben használt eredetvédelem kifejezést a francia borászok találták ki a filoxéravész után, alaptétele, hogy a bor minőségét elsősorban a termőhely határozza meg. Így a legkiválóbb termőhelyeken termelt borok viselhetik a megkülönböztető jelzést, ha megfelelnek a termelők által megfogalmazott rendkívül szigorú követelményeknek.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Keleti és nyugati ízek találkozója

Magyarország keleti és nyugati felének ízei találkoznak bennük – fogalmazta meg Lovászné Baranyi Magdolna a mottóját, ami alapján szörpnek és lekvárnak dolgozzák fel a gyümölcsöket, „ezerféle” módon. A jelmondat magyarázataként elmondta, hogy Debrecenből költözött zalai férjéhez, így találkoztak a különböző ízek, amelyek meghatározzák termékeiket.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Immunerősítés ősszel

Ha ősz, akkor jöhet egy adag immunerősítés, hogy felkészülten nézzünk elébe a télen ránk váró kórokozók hadviselésének. Ez az időszak fantasztikus segítőket állít csatasorba a mi oldalunkon, érdemes közülük minél többel szövetkezni. És a hagyományosan bevált gyógynövények is jelentkeznek egy-egy bevetésre.

Süngarázzsal a sünökért

A meseállatkának is beillő sün a lassan közeledő rossz idő beköszöntével elvackol a számára megfelelő búvó- és telelőhelyére. Azonban városi környezetben nem mindig talál ilyen helyet, ezért adunk néhány tippet egy összkomfortos süngarázs elkészítéséhez.

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Bábolnán mindig lehet tanulni!

Fazekas Miklós, 4 éve a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – RMGE - maros megyei szervezetének elnöke. Közösségi ember, aki 26 éve tagja az egyesületnek, s éppen ennyi ideje gazdálkodó. Zöldségtermesztő Nyárádkarácsonyfalván, egy hektárnyi fóliával, s még több szabadföldi területtel rendelkezik.