Back to top

Új oltás a paratuberkolózis ellen

Az Agrárkutatási Szolgálat (ARS), az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) tudományos kutatóintézetének tudósai egy új kísérleti vakcinát fejlesztettek ki a szarvasmarhák számára a paratuberkolózis, vagy másnéven Johne-betegség ellen.

A paratuberkolózist egy, a bél nyálkahártyájában megtelepedő és elszaporodó baktérium, a Mycobacterium avium (MAP) idézi elő a szarvasmarha, juh, kecske és vadon élő kérődzőkben. Tünetei: az idült bélgyulladás, a csillapíthatatlan hasmenés és a fokozatos lesoványodás.

Az Egyesült Államokban a Johne-betegség a tejelő állományokban fordul elő leginkább, és évente több mint 220 millió dollár veszteséget jelent az ipar számára.

A korábbi kereskedelmi forgalomban lévő vakcinákkal ellentétben, melyek az élő, de legyengült vagy elhalt MAP sejtjeit alkalmazták, az új oltóanyag a baktérium négy fehérjéjét használja fel. Ezeket a fehérjéket olyan korábbi kutatásokból fedezték fel, amelyeket a baktérium genetikai felépítésének szekvenálása és jellemzése céljából végeztek.

Az előzetes vizsgálatok során az egerek fehérjékkel történő beoltása csökkentette a rágcsálók bélfalának bakteriális kolonizációját, illetve a baktériumok széklettel történő ürítését is, mely a kórokozó terjedésének egyik fő útja.

A borjak életük első hat hónapjában a legfogékonyabbak a betegségre, akár már születéskor is elkaphatják fertőzött kolosztrum fogyasztása által.

Az egerekkel elért sikeres kísérleteket követően a tudósok a négy fehérjét egyetlen, rekombináns vakcina „koktélba” egyesítették, amelyet 200 vagy 400 mikrogramm dózisban lehet beadni a borjaknak. A Vaccine folyóirat 2021 áprilisi számában részletezett tejelő borjakkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az oltás nem okozott csalódást. Az egy évig tartó megfigyelés során kiderült, hogy a készítmény nemcsak immunissá teszi a fiatal állatokat a betegséggel szemben, de csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem mutat keresztreaktivitást sem a Johne-betegség, sem a szarvasmarha-tuberkulózis szerológiai tesztjeivel.

Forrás: 
www.agriland.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Immunerősítés ősszel

Ha ősz, akkor jöhet egy adag immunerősítés, hogy felkészülten nézzünk elébe a télen ránk váró kórokozók hadviselésének. Ez az időszak fantasztikus segítőket állít csatasorba a mi oldalunkon, érdemes közülük minél többel szövetkezni. És a hagyományosan bevált gyógynövények is jelentkeznek egy-egy bevetésre.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.