Back to top

Új oltás a paratuberkolózis ellen

Az Agrárkutatási Szolgálat (ARS), az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) tudományos kutatóintézetének tudósai egy új kísérleti vakcinát fejlesztettek ki a szarvasmarhák számára a paratuberkolózis, vagy másnéven Johne-betegség ellen.

A paratuberkolózist egy, a bél nyálkahártyájában megtelepedő és elszaporodó baktérium, a Mycobacterium avium (MAP) idézi elő a szarvasmarha, juh, kecske és vadon élő kérődzőkben. Tünetei: az idült bélgyulladás, a csillapíthatatlan hasmenés és a fokozatos lesoványodás.

Az Egyesült Államokban a Johne-betegség a tejelő állományokban fordul elő leginkább, és évente több mint 220 millió dollár veszteséget jelent az ipar számára.

A korábbi kereskedelmi forgalomban lévő vakcinákkal ellentétben, melyek az élő, de legyengült vagy elhalt MAP sejtjeit alkalmazták, az új oltóanyag a baktérium négy fehérjéjét használja fel. Ezeket a fehérjéket olyan korábbi kutatásokból fedezték fel, amelyeket a baktérium genetikai felépítésének szekvenálása és jellemzése céljából végeztek.

Az előzetes vizsgálatok során az egerek fehérjékkel történő beoltása csökkentette a rágcsálók bélfalának bakteriális kolonizációját, illetve a baktériumok széklettel történő ürítését is, mely a kórokozó terjedésének egyik fő útja.

A borjak életük első hat hónapjában a legfogékonyabbak a betegségre, akár már születéskor is elkaphatják fertőzött kolosztrum fogyasztása által.

Az egerekkel elért sikeres kísérleteket követően a tudósok a négy fehérjét egyetlen, rekombináns vakcina „koktélba” egyesítették, amelyet 200 vagy 400 mikrogramm dózisban lehet beadni a borjaknak. A Vaccine folyóirat 2021 áprilisi számában részletezett tejelő borjakkal végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az oltás nem okozott csalódást. Az egy évig tartó megfigyelés során kiderült, hogy a készítmény nemcsak immunissá teszi a fiatal állatokat a betegséggel szemben, de csak nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem mutat keresztreaktivitást sem a Johne-betegség, sem a szarvasmarha-tuberkulózis szerológiai tesztjeivel.

Forrás: 
www.agriland.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Kínai éttermet függesztett fel a Nébih

Egy budapesti vendéglátó ipari egység ellenőrzése során súlyos élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő higiéniai körülményekkel szembesültek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei. A feltárt hibák és hiányosságok miatt a szakemberek az étterem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették, továbbá 95,3 kg élelmiszert kivontak a forgalomból.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A rejtélyes luteolin, amely felveszi a harcot a gyulladás és a szorongás elleni küzdelemben

A krónikus gyulladás számtalan betegség kiváltó oka. Bár sok dolog kiválthat gyulladást a szervezetben, a jó hír az, hogy rengeteg olyan tápanyag van, amely segíthet kordában tartani. Az egyik ilyen tápanyag, amelyet szem előtt kell tartani, a luteolin, amely számos növényi eredetű élelmiszerforrásban megtalálható.

Gyógynövények: kihasználatlan sokféleség

Biológiai sokféleség szempontjából hatalmas potenciál lakozik a gyógynövényekben is, többnyire kihasználatlanul. Mai életünket tekintve, a legtöbb háztartásban már a kamillateát sem használják, annak ellenére, hogy jótékony hatásait mindenki ismeri.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.