Back to top

Újabb ménnel segíti az Agrárminisztérium az erdélyi lótenyésztést

Széchenyi István óta tudjuk, hogy a magyar állattenyésztés koronaékszere a lótenyésztés, aminek a továbbfejlesztéséért mindent meg kell tennünk a Kárpát-medencében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Kovászna megyei Oltszemen megrendezésre kerülő nemzetközi fogathajtó verseny megnyitóján, pénteken.

Fotó: Fekete István
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy nemzeti történelmünkből tudjuk, a magyar ember és a ló elválaszthatatlan egymástól. Hozzátette: a magyar mének kiváló genetikai állományára és vérvonalára támaszkodva lehet megújítani és nemzetközi szinten is még eredményesebbé tenni a lótenyésztést. Ehhez azonban szoros együttműködésre van szükség.

Az eddigi intézkedések eredményességét jól mutatja, hogy Szilvásváradon kerülhet megrendezésre a négyesfogathajtó világbajnokság - emelte ki a tárcavezető.

Nagy István az oltszemi sportesemény megnyitóján jelentette be, hogy újabb anyaországi tenyésztésű, ezúttal kisbéri félvér fajtájú mén került Erdélybe, a Kovászna megyei Sepsibodokra. Kifejtette: a Széltoló névre keresztelt állat felmenői között megtalálható egy híres oltszemi mén is, amely mintegy száz évvel ezelőtt került el a településről, így a most átadott lóval a fajta visszatért hazájába.

Fotó: Fekete István

A kisbéri félvér mén egy tavalyi kezdeményezés folytatásaként került a határon túlra. 2020 júniusában négy, különböző fajtájú, kiváló küllemű, magyar tenyésztésű mént indított útnak az agrárminiszter

Erdélybe, elsősorban annak vizsgálatára, hogy azok az ottani, heterogén lóállományra milyen hatást gyakorolhatnak. A négy mén, négy különböző magyar tulajdonú gazdaságba került olyan területi eloszlásban, amely biztosítja azt, hogy minél több erdélyi tenyésztő és tartó elérhesse azokat. Az újabb ménkihelyezésre a kedvező tapasztalatok nyomán nyílt lehetőség.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.