Megépül végre az évek óta tervezett tároló és az öntözőrendszerhez kutat fognak fúrni. A fejlesztések eredményeként megduplázódhat a szuperelit szaporítóanyag termelése Keszthelyen.
Polgár Zsolt nemesítő, az állomás vezetője elmondta, hogy már most új kollégákkal bővült a kutatóállomás csapata és további álláshelyek várnak betöltésre: laboránst, agrotechnikai fejlesztéssel foglalkozó, illetve kórtanos szakembert keresnek. Az állomáson kezd dolgozni növényvédősként és kutatóként Esztergályos Ádám, kórtannal foglalkozik Pribék Dalma, és visszatért Wolf István.
Bár sokan kétkedve fogadták a hírt, a közös munkát a magyar kutatók kezdeményezték, és nem a magyar adófizetők pénzéből valósult meg, hangsúlyozta Polgár Zsolt. A közép-ázsiai országban 90 ezer hektáron 6-7-szer annyi burgonyát termesztenek, mint nálunk, kizárólag nyugat-európai vetőgumóból. Csak Hollandiából 20 ezer tonna vetőburgonyát vásárolnak.
Minden keszthelyi fajta immunis a burgonya Y vírusra és a legtöbb ezen kívül előforduló vírusra, illetve fonálféreggel és fitoftórával szembeni rezisztenciát is sikerült beépíteni egyes fajtákba. A másik két gombás betegség, az alternária és a fuzárium ellen sehol a világon nincs még ellenálló fajta, gombaölő szerekkel viszont tudunk védekezni ellenük. Baktériumok is megfertőzik a burgonyát, amelyek legtöbbször külföldi vetőburgonyával érkeznek, mint például az Erwinia.
Karantén kórokozó a Ralstonia solanacearum baktérium is, ami azonban annyira terjed, hogy túl sok burgonyát kell megsemmisíteni, úgyhogy valószínűleg kikerül a karantén listáról, tudtuk meg Polgár Zsolttól. A nemesítő hozzátette, hogy az 1960-as évektől dolgoznak Keszthelyen azon, hogy a vadburgonyákban lévő ellenálló képességet kultúrszinre emeljék, ami több évtizedes munka.
Új fajtajelöltet is bemutattak, a sárga héjú és húsú Balatoni sárga burgonyát. Összetett rezisztenciával rendelkezik a vírusok ellen és fitoftórával szemben jó közepes az ellenálló képessége. Íze, beltartalma kiváló, idén újra bejelentették állami elismerésre.