Back to top

Trendek és hatóanyagok a kukorica gyomirtásában

A növényvédő szerek költéspotenciálja alapján is a kukorica az egyik legértékesebb szántóföldi kultúra Magyarországon. A Kleffmann és Partner Kft. e heti cikkében áttekintjük, hogy a 2011 és 2020 közötti évtizedben hogyan változott a kukorica gyomirtási technológiája.

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya-, valamint növényvédőszer-piacot. Ezzel az összeállításunkkal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik segítségünkre voltak valamelyik kutatásunkban!

Sok éven át az összes kultúra összes szertípusa közül jellemzően a kukorica gyomirtása generálta a legnagyobb forgalmi számokat – és továbbra sem utal rá semmi, hogy ez megváltozna.

Az 1. ábrán látható összehasonlításban azt mutatjuk be, hogy a kukorica fenológiai állapota szerint milyen változások történtek az elmúlt években a gyomirtási technológiában. A klasszikus preemergens alapkezelést követő posztemergens felülkezelés, mint gyomirtási technika, egyre inkább háttérbe szorult a kizárólag posztemergens – főleg a korai posztemergens – gyomirtással szemben, valamint az egyszeri preemergens gyomirtás aránya is egyre kisebb lett.

Ennek, többek közt, a következők lehetnek az okai: egyre több a piacon a két-három hatóanyagot tartalmazó gyűjtőcsomagolású termék, amik egyetlen kijuttatás során teljes megoldást nyújthatnak a gyomviszonyok rendezésére. A preemergens gyomirtó szerekhez bemosó csapadékra van szükség, de az egyre kiszámíthatatlanabb időjárásban a csapadék rendszerint elmarad, és ez szintén okozhatja az elmozdulást.

Az elmúlt években egyre több lett a rugalmasan felhasználható termék, amelyek preemergensen és posztemergensen is használhatók.

A tavalyi év rendhagyó volt amiatt is, hogy a kukorica 2-3 leveles állapotában eddig még sohasem használták fel a termelők a gyomirtó szerek egyharmadát. Az utóbbi 3 évben dinamikusan nőtt a kukorica 2-3 leveles állapotában kijuttatott termékek aránya, és ezzel párhuzamosan gyakorlatilag megfeleződött a 6-7 leveles állapotban elvégzett gyomirtások száma.

A kukorica gyomirtás intenzitásának csökkenése, a termékek felhasználása nagyban függ az egyre később beköszöntő tavasztól, a belvizes területeken való kései vetéstől, a növényt egyre jobban sújtó aszálytól, a termény árának stagnálásától, valamint a gyűjtőcsomagolású termékek megjelenésétől.

A 2. ábrán látható, hogyan változott a jellemző gyomirtási technológia. Az adatok csupán a gyomirtó szerrel kezelt területre vonatkoznak, de ez gyakorlatilag minden évben eléri a terület 97-99 százalékát. A kezelés/ha megmutatja, hogy 1 kezelt hektárra vetítve átlagosan hányszor kezelnek gyomirtó szerrel a magyar gazdák.

Magyarországon a kezelések 1 hektárra jutó átlagos száma 1,26 volt 2020-ban, ami azt jelenti, hogy a gazdák az esetek 26 százalékában alkalmaztak, alkalmazhattak kétszeri gyomirtást.

A felhasznált termékek száma a gyomirtó szerrel kezelt területre számolva megegyezik a hosszú évek átlagával: 1,43 terméket juttattak ki 2020-ban a termelők a kukorica gyomirtására.

A kezelés/ha és az egy tankban kijuttatott termékek számának szorzata mutatja meg, hogy 1 kezelt hektárra átlagosan hány „darab” gyomirtó szert juttattak ki a gazdák. A gyűjtőcsomagolású termékeket mint önálló márkanév alatt forgalmazott termékeket, és amiket egy tankkeverékben juttattak ki, ebben az esetben egy termékként számoltunk. A gyűjtőcsomagolású termékek az olcsóbb, egy hatóanyagot tartalmazó generikus termékek ellenpontjai. Utóbiaknak az elmúlt években egyre nőtt a száma, és terjedt a felhasználása.

Ezt az állításunkat a 3-4. ábrák támasztják alá. A klasszikus értelemben vett fejlesztő cégek [BASF, Bayer, Corteva (ex-Dow és ex-DuPont), Syngenta], illetve a többi, összehasonlításunkban generikusnak tekintett növényvédőszer-gyártó küzdelme a kukorica gyomirtásának piacán igen érdekes képet mutat.

2016–2019 között fokozatosan piacot vesztettek a fejlesztő cégek, főleg a kijuttatott gyomirtó szerek területi arányában.

A forgalom alapján kisebbnek tűnik a veszteségük, ennek ellenére figyelemre méltónak tartjuk, hogy 4 év alatt, 2016–2019 között a kisebb gyártók megkétszerezték a forgalmukat. 2020 speciális év volt azért is, mert megtört a generikus cégek lendülete.

Miután áttekintettük a legfontosabb technológiai mérőszámokat, lássuk hogyan alakulnak a legnagyobb területen használt hatóanyagok arányai. Melyek a legelterjedtebb hatóanyagok, amiket a kukorica gyomirtására használnak a termelők?

Az 5. ábrában a 2020-ra vonatkozó adatainkakat foglaltuk össze. A majdnem 1,1 millió hektár elvetett kukoricára összesen 3,6 millió hektárnyi hatóanyag-felhasználást számolhattunk. Ha egy termékben két hatóanyag található, akkor azt a terméket 2 hektárnak számoltuk.

A legszélesebb körben a terbutilazint, a nikoszulfuront és dikambát, illetve ezeket a hatóanyagokat tartalmazó termékeket használták a termelők.

Adataink is tükrözik a tényt, hogy egyik gyártó sem vezetett be új, forradalmi hatóanyagot. Többségük a hatóanyag-koncentráció növelését és a már elérhető hatóanyagok összecsomagolását választotta az utóbbi években.

Az elmúlt 10 év trendjeit összegezve elmondhatjuk, hogy a gyomirtás egyre inkább a kukorica 2-7 leveles állapotára koncentrálódik, és hogy egyre szélesebb körben terjednek az olcsóbb generikus termékek. Új hatóanyagok kipróbálására alighanem nagy számú érdeklődő jelentkezne.

Puskás Péter

Kleffmann és Partner Kft.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.

Az erőforrások hatékonyabb felhasználásával lesz fenntartható a gazdálkodásunk

Negyedik fenntarthatósági konferenciáját szervezte meg a BASF, ahol arra kerestek megoldásokat, hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni a mezőgazdasági termelést úgy, hogy közben megfeleljen a gazdasági, környezeti és méltányossági szempontoknak is. Az MTA székházában rendezett tanácskozáson dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezetője az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az EU Farm to fork programját.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Komposzt, mulcs és megelőzés

Októberben már őszies arcát mutatja a természet. A kiskertekben a termés jó része már leérett, zajlik a betakarítás, vannak, akik már a jövő évi szezonra készülnek. A kertben keletkezett növényi hulladékot felhasználhatjuk talajtakarásra is. Emellett ne feledkezzünk el gyümölcs- és díszfáink védelméről sem!

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.