Back to top

A gabonatároláshoz is nélkülözhetetlenek az innovatív eszközök

A klímaváltozás következtében várhatóan 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra miközben a népesség 11 milliárd főre bővül. A globális kihívás alól Magyarország sem lesz kivétel. Komoly mennyiségi és minőségi veszteségeket okoz a gabona nem megfelelő tárolása, amit némi fejlesztéssel és korszerűsítéssel el lehetne kerülni.

A K&H Agrár Klubon, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumán a szakértők elmondták, hogyan lehetne 1 százalék alá csökkenteni a selejtes áru arányát. A tárolás sikerességében is teret nyer a digitalizáció.

A Swiss Re csoport áprilisban megjelent tanulmánya szerint akár 14 százalékkal is kevesebb lehet a világ GDP-je 2050-re, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban is nagy gondokat okoz: bár az egyes előrejelzések közt vannak különbségek, nagyjából 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra – a várhatóan 11 milliárd fős népesség mellett. A kutatások nagy része arról szól, hogyan lehetne növelni a termelést, pedig nem csak a hozamok felől lehet megközelíteni a kérdést. A nem megfelelő tárolás akár a termés 60 százalékát tönkre teheti, így globálisan évente a termés 10-20 százaléka megy kárba, nagyjából négymilliárd dollár értékben. Európában nagyjából 5 százalékra tehető az aratás utáni veszteségek aránya.

Nem csak a termény mennyisége csökkenhet a nem megfelelő körülmények között, hanem a minőségéből is veszíthet.

Sőt, ez utóbbi esetben a veszteségek sokkal súlyosabbak is lehetnek. Ha például a fuzárium gomba elszaporodik a gabonában, az teljes mértékben alkalmatlanná válik a fogyasztásra. De már az is jelentős pénzügyi veszteségeket okozhat, ha az étkezésre szánt gabonát minőségromlás miatt csak takarmányként lehet eladni. „A hazai tárolók nagy része több évtizeddel ezelőtt épült, és azóta sem felújítás, sem korszerűsítés nem történt. Holott, ezeknek a fejlesztésével igen jelentős eredményeket érhetnénk el, viszonylag kis ráfordítással” – magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője. Erre a célra akár állami forrásokat is felhasználhatnak a gazdák. Május végén jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy jövőre 951 milliárd forint jut majd többek közt technológiai fejlesztésekre a mezőgazdaságban, ami majdnem 40 milliárddal több, mint idén.

A tárolásban is teret nyer a digitalizáció

A tárolás sikerességét három dolog határozza meg: korszerű infrastruktúra, megfelelően előkészített termény és folyamatos nyomon követés. Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, milyen fontos már betároláskor kiszárítani és lehűteni a terményt, ezzel meggátolva a gombák megjelenését, illetve csökkentve a rágcsálók elterjedését.

„A megfelelő időben alkalmazott egyszeri hűtés jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint később eltávolítani a kártevőket”

– magyarázta a szakértő. Ezt követően pedig folyamatosan monitorozni kell a termény állapotát, amihez az innovatív digitális eszközök ma már elengedhetetlenek. „A tároló különböző pontjaira elhelyezett szenzorok napi 24 órában figyelik a hőmérsékletet és a páratartalmat. A precíziós tárolással tehát valós időben, pontos információt kapunk a termény állapotáról, akár az okostelefonunkon” – fejtette ki Tresó István. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Group ügyvezető igazgatója hozzátette: „A folyamatos nyomon követés lényege, hogy ha bármilyen változás történik, azonnal be tudunk avatkozni, így minimalizálható az állagromlás. A megfelelő tárolás és nyomon követés segítségével akár 1 százalék alá is csökkenthetjük a selejtes áru arányát.”

Forrás: 
K&H sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megszenvedik az aszályt a szántóföldi növények

Az őszi betakarítású növények esetében nagy a bizonytalanság a termésbecslésben, derült ki a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón. Az azonban teljesen bizonyos, hogy az aszály ellenére is megterem a hazai ellátáshoz szükséges mennyiség, és az állattartóknak is lesz elég takarmány.

Kevesebb mint egy év alatt valósult meg az öntözési beruházás

A tervezéstől az öntözés megkezdéséig szűk egy év alatt valósult meg a dunapataji Új Élet Mezőgazdasági Kft. 131 millió forintos öntözési beruházása, amelyhez ötven százalékkal járult hozzá az állam. A környék és a régió eddigi legnagyobb Valley öntözőgépét építették meg, amely 24 óra alatt 94 hektárt képes beöntözni 7,11 milliméteren, hektáronként 327,6 köbméter víz felhasználásával.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Véget ért az országos teszt, így teljesítettek a búzák és a repcék

Összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben az ország különböző pontjain a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt eredményeit nyilvános összefoglaló kiadványban mutatták be a szervezők.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Hihetetlenül kis területen van gyümölcsös Magyarországon

Még a mezőgazdasági területhez képest is csak egy számjegyű százaléknyi.

Júliusban tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Júliusban harmadik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak növekedési üteme: átlagosan 21,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint egy évvel korábban, ami 0,8 százalékponttal nagyobb az előző havi emelkedésnél - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

A mezőgazdasági terület 82 százaléka szántó

Az ország mezőgazdasági területének nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt június 1-jén Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és gyümölcsösök együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi összefoglalójából.

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.