A K&H Agrár Klubon, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumán a szakértők elmondták, hogyan lehetne 1 százalék alá csökkenteni a selejtes áru arányát. A tárolás sikerességében is teret nyer a digitalizáció.
A Swiss Re csoport áprilisban megjelent tanulmánya szerint akár 14 százalékkal is kevesebb lehet a világ GDP-je 2050-re, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményben vállaltakat. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban is nagy gondokat okoz: bár az egyes előrejelzések közt vannak különbségek, nagyjából 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra – a várhatóan 11 milliárd fős népesség mellett. A kutatások nagy része arról szól, hogyan lehetne növelni a termelést, pedig nem csak a hozamok felől lehet megközelíteni a kérdést. A nem megfelelő tárolás akár a termés 60 százalékát tönkre teheti, így globálisan évente a termés 10-20 százaléka megy kárba, nagyjából négymilliárd dollár értékben. Európában nagyjából 5 százalékra tehető az aratás utáni veszteségek aránya.
Sőt, ez utóbbi esetben a veszteségek sokkal súlyosabbak is lehetnek. Ha például a fuzárium gomba elszaporodik a gabonában, az teljes mértékben alkalmatlanná válik a fogyasztásra. De már az is jelentős pénzügyi veszteségeket okozhat, ha az étkezésre szánt gabonát minőségromlás miatt csak takarmányként lehet eladni. „A hazai tárolók nagy része több évtizeddel ezelőtt épült, és azóta sem felújítás, sem korszerűsítés nem történt. Holott, ezeknek a fejlesztésével igen jelentős eredményeket érhetnénk el, viszonylag kis ráfordítással” – magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője. Erre a célra akár állami forrásokat is felhasználhatnak a gazdák. Május végén jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy jövőre 951 milliárd forint jut majd többek közt technológiai fejlesztésekre a mezőgazdaságban, ami majdnem 40 milliárddal több, mint idén.
A tárolásban is teret nyer a digitalizáció
A tárolás sikerességét három dolog határozza meg: korszerű infrastruktúra, megfelelően előkészített termény és folyamatos nyomon követés. Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, milyen fontos már betároláskor kiszárítani és lehűteni a terményt, ezzel meggátolva a gombák megjelenését, illetve csökkentve a rágcsálók elterjedését.
– magyarázta a szakértő. Ezt követően pedig folyamatosan monitorozni kell a termény állapotát, amihez az innovatív digitális eszközök ma már elengedhetetlenek. „A tároló különböző pontjaira elhelyezett szenzorok napi 24 órában figyelik a hőmérsékletet és a páratartalmat. A precíziós tárolással tehát valós időben, pontos információt kapunk a termény állapotáról, akár az okostelefonunkon” – fejtette ki Tresó István. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Group ügyvezető igazgatója hozzátette: „A folyamatos nyomon követés lényege, hogy ha bármilyen változás történik, azonnal be tudunk avatkozni, így minimalizálható az állagromlás. A megfelelő tárolás és nyomon követés segítségével akár 1 százalék alá is csökkenthetjük a selejtes áru arányát.”
