Back to top

Közművezetékeket "zavaró" növények

Az elektromos légvezetékekre ránövő ágak, vagy a vízvezetékek fölé ültetett nagyobb növények mind problémát okozhatnak, ha mással nem azzal, hogy üzemzavar elhárítás esetén útban vannak. Érdemes átgondolni ennek fényében is, hogy mit, hová ültetünk, és mekkorára hagyunk megnőni...

A villanyvezetékek és a fák

A lágkábelekbe nőtt ágak veszélyeztetik az áramellátást
A lágkábelekbe nőtt ágak veszélyeztetik az áramellátást
Fotó: wikipedia
A családi házak nagy részének elektromos bekötése az utcáról érkező légvezetékkel történik. A kerten kívül és belül folyamatosan növő fák idővel elérik a vezetékeket, a szél ennek nekicsapkodja a gallyakat, megsértve annak szigetelését, emiatt esős időben zárlatot okozhatnak az elektromosságot jól vezető vizes ágak.

A lombkorona, ha körbefogja a vezetéket, vihar esetén el is szakíthatja azt.

A fák koronájának alakítására legalkalmasabb a lombhullatás utáni időszak, ám az elektromos szolgáltató által a gallyazással megbízott cégek ezt a munkát többnyire akkor végzik el, amikor épp odaérnek.

A tapasztalatok szerint jobb megelőzni őket, mert a vezetékek biztonsága miatti gallyazás általában nem a növények érdekeinek szem előtt tartásával történik, elég csúnya drimbolás is lehet ennek a vége. Az pedig már önkormányzata válogatja, hogy a közterületen végzett ilyen munkálatok után a levágott gallyat elszállítják, vagy ott hagyják, hogy a ház tulajdonosa majd csináljon vele, amit akar...

Így szól a szabály

A légkábelek kiszabadítása nem egyenlő a szakszerű metszéssel
A légkábelek kiszabadítása nem egyenlő a szakszerű metszéssel
Fotó: wikipedia
Az elektromos vezetékek biztonsági övezetében levő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, a kertjén belül.

A kerítésen kívül az elektromos művek gondoskodnak a veszélyhelyzetek elhárításáról.

Ha az ingatlantulajdonos nem képes a saját kertjén belül sem elvégezni a gallyazást, akkor ezt megteszi helyette az elektromos szolgáltató megbízottja – a tulajdonos ezt köteles tűrni. Ekkor a szolgáltató csak a jogszabályi kötelezettségének tesz eleget, csak azt a szelvényt fogja kitisztítani, ami a vezeték számára veszélyes, tehát ne egy szakszerű metszésre számítsunk…

Sokszor érdemes lenne a fát amúgy is metszeni, formázni, ami egybe eshetne a vezeték miatti gallyazással, de ezt csak magunk tudjuk elvégezni, a szolgáltatónak mások a szempontjai.

A növényzetet olyan állapotban kell tartani, hogy a következő gallyazásig – a növekedést is figyelembe véve – a biztonsági távolságok megmaradjanak.

Amikor az ingatlan tulajdonosa a fák gallyazásába kíván fogni, amennyiben a körülmények indokolttá teszik (például nagy tömegű, vastag ágakat kell eltávolítani), előtte feltétlenül kérni kell az elektromos művek segítségét, hogy a munka idejére feszültségmentésítsék az oszlopról jövő vezetéket.
Kertesházas övezetben jellemzően a kisfeszültségű (400 V-nál kisebb, 230 V-os és 360 V-os háromfázisú) vezetékek a gyakoriak. Az ilyen vezetékek biztonsági övezetének egy méteres távolságot kell tekinteni, mivel ha az ágak ezen belül vannak, akkor már a szél a vezetéknek fújhatja őket.

Jobb, ha oda se ültetjük

Ha rendszeresen alakítjuk a fákat, akkor nem kell később nagyobb beavatkozásra sort keríteni
Ha rendszeresen alakítjuk a fákat, akkor nem kell később nagyobb beavatkozásra sort keríteni
Fotó: wikipedia
A vezeték biztonsági övezetében tilos olyan fát telepíteni, amely a vezetéket veszélyezteti.

Ha fát ültetünk, mindig gondolni kell a fa végleges formájára, méretére, tehát arra, hogy a fa néhány év múlva sokkal nagyobb lesz.

Inkább olyan helyre ültessük, ahol hosszabb távon sem zavarja a vezetéket, illetve: ahol a vezeték később sem fogja a fa életét megnyomorítani. A szabadvezeték alá csak olyan fafajták ültetése célszerű, amelyek kifejlett koronamagassága nem éri el a vezeték biztonsági övezetét. Ebben az esetben a gallyazás gyakorisága és mértéke jelentősen csökkenthető, esetlegesen teljesen elhagyható.

Gyümölcsfák közül vezeték alá nem javasolt a magasra növő diót, mandulát, cseresznyét, meggyet, szilvát, almát, körtét, sárgabarackot ültetni.

Ezek közül törpe alanyra oltott változatban ültethető például az alma, a körte, vagy a meggy. Fajtától függetlenül választható az őszibarack, birs, illetve általában a cserjék. A mogyorót sem ajánljuk, mert ugyan bokor alakban ismert, de számára kedvező körülmények között akár 6-7 méter magasra is megnőhet.

A víz, szennyvíz és földkábelek esetén – ha ismerjük a nyomvonalukat – mielőtt föléjük ültetünk valamit inkább kétszer is gondoljuk meg. Fát, bokrot nem célszerű ide tenni, mert ezek gyökérzete igen nagy nyomást képes kifejteni, ebből később probléma lehet. De ha csak arra gondolunk, hogy valamilyen üzemzavar miatt ki kell ásni ezeket egy szakaszon, akkor is könnyű belátni, hogy jobban járunk ha ezek fölé lágyszárúakat, egynyári, vagy évelő dísznövényekből álló virágágyást alakítunk ki...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Átadták a siófoki öntözési rendszert

Az Agrárminisztérium elkötelezett a hazai öntözés fejlesztésében, ezért mind anyagi, mind intézményi, mind jogi szabályozás tekintetében minden támogatást megad a gazdák számára. Az siófoki öntözési rendszer átadó eseménye is egy fontos állomás ezen az úton.

Eladható ötletek

Magyarországon a földmérő, földügyi és térinformatikai technikusokat együtt képzik, oktatásuk egyik helyszíne a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikuma. Cifer Attila földtudományi mérnöktanár, térinformatikai tanár előadásában a térinformatika képzés újdonságaival ismertette meg a hallgatóságot az OMÉK rendezvényén.

Édesapjától örökölte, lányának adja tovább a szőlő szeretetét

Az ENSZ Közgyűlés 2007-ben nevezte ki október 15-ét a Vidéki Nők Napjává. A cél, hogy felhívják a figyelmet a klasszikus vidéki idill értékeire és a falvakban élő nők helyzetére. Egy olyan hölgyet mutatunk be, aki nem csak, hogy sikeres a hivatásában, de egy – egyelőre – férfiasnak mondott pályán bizonyít nap, mint nap.

Táncoskert: Több mint bio…

A Táncoskert egy legeltetésre alapozott, holisztikusan menedzselt, regeneratív, permakultúrás, közösségi gazdaság, ahol a tagoknak nyílt napot szerveztek, hogy lássák, valójában hol és hogyan élnek azok az állatok, amelyeknek a húsát, tojását eszik. A Polgár határában működő családi gazdaságot Lengyel Zoltán vezeti, aki mind a termelésben, mind az értékesítésben a megszokottól teljesen eltérő utat választott.

Az se jó ha kevés, de az is baj, ha sok - a pára és a növények...

A termesztőberendezésekben szabályozott körülmények között kell megpróbálni a növények számára leginkább ideális körülményeket biztosítani. A túl száraz levegő sem jó a növényeknek, de a túl sok pára sem előnyös. Az AGAM páramentesítő berendezések nem csak páramentesítenek, hanem működésük közben számos más kedvező mellékhatás is kialakul...

Augusztusban tovább gyorsult a mezőgazdasági termelői árak emelkedése

Augusztusban már negyedik hónapja gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, a júliusi 21,3 százalékról 24,1 százalékra emelkedett a drágulás mértéke.

Bárki számára hozzáférhetők a meteorológiai adatok

Az Országos Meteorológiai Szolgálat fontos feladata, hogy ellássa a mezőgazdaságot meteorológiai paraméterekkel. Ezévtől még könnyebben lehet majd hozzáférni ezekhez a nyílt meteorológiai adatpolitika révén, amit 2021. január 1-től vezettek be hazánkban.

Semmi izgalom az osztrák burgonyapiacon

Lassan befejeződik a burgonya betakarítása, az értékesítés a szezonnak megfelelő tempóban halad, a termelői árak változatlanok – adta hírül a burgonyatermesztők érdekvédelmi szövetségének adataira hivatkozva az osztrák agrárhír-ügynökség.

Kebele palackba zárt gyümölcsei

Őstermelőként gyümölcstermesztéssel és ezek a feldolgozásával foglalkozik Cseh János. A Marosvásárhelytől alig 10 kilométerre fekvő Kebelén legalább 20 féle gyümölcsfaj található, amiből 6000 tő fekete ribizli, 400 tő fekete törpeberkenye, hat féle körte, nyolc -féle alma, egy lengyel, bőtermő, folytontermő málna, több fajta szilva, naspolya, som, cseresznye, meggy színesíti a kínálatot.

A fagy és az őszibarack

A kajszi és az őszibarack a legérzékenyebb a tavaszi fagyokra, különösen az utóbbiból nem nagyon találni fagytűrő fajtát. A hazai faiskolákban leggyakrabban megtalálható fajták közül azért jó néhány legalább közepesen fagytűrőnek bizonyult.