Back to top

Minden élet számít?

A „madárnaptárban” az április-augusztus közötti időszak a madárfióka-nevelést jelenti. Ezekben a hónapokban számos kérdéssel lehet találkozni az interneten, amelyek a talált madarakkal kapcsolatos teendőket érintik. Pláne napjainkban, amikor az állatvédelem virágkorát éli, és mindenki úgy érzi, kötelessége megmenteni ezeket az árvának tűnő, védtelen fiatal madarakat.

A helyzet azonban nem ilyen egyértelmű. Nem attól leszünk madárvédők, ha minden helyzetben, bármilyen körülmények között madarakat mentünk. Hiszen ilyenkor a természet törvényei ellen dolgozunk, vagyis beleszólunk a természet folyamataiba, aminek súlyos következményei lehetnek.

Meg kell érteni, hogy a ragadozóktól, betegségektől és a tapasztalatlanságból következett mortalitás a természeti folyamatok szerves része.

Nem véletlen tehát, hogy ezeknek a fajoknak a többsége évente többször költ, emellett akár évtizedekig is elélhetnek, emiatt a stabil állományuk fennmaradáshoz nincs szükség minden fióka megmentésére. Sőt!

Ha így tennénk, az drasztikus változást idézne elő a természetben: az állományrobbanás következtében elfogyna számukra a táplálék, kóros betegségek terjednének el, és az állomány magától összeomlana.

Felmérési és becslési adatok szerint, ha a településeken egyetlen fiókát sem mentenénk meg, azt nemhogy a teljes, de még a városi állomány sem érezné meg. A Magyar Madártani Egyesület 2019-ben összesítette és rendszerezte azt a leggyakoribb 45 fészkelő madárfajt hazánkban, amelyek a települések, vagy annak közvetlen közelében is fészkelnek (táblázat).

Ennek fényében felmerül a kérdés, vajon érdemes-e megmenteni ezeknek a fajoknak a fiókáit…

De a világ rengeteget változott, sokan szívügyüknek tekintik az állatvédelmet, illetve lelki megnyugvásuk kielégítéseképpen úgy érzik, minél több tollas csöppséget meg kell menteniük.

És ha már erre adjunk a fejünket, akkor azt hogyan tegyük?

A madármentés elsődleges pontja a helyzet felmérése.

Mérjük fel a környezetet, találunk-e a közelben fészket, vegyük figyelembe a madár korát, szemrevételezzük, szenved-e valamilyen sérüléstől.

Amennyiben a madár sérült, lépjen kapcsolatba a helyi nemzeti park őrszolgálatával, madármentőkkel, vagy állatkerttel. Ha nem találunk sérülést az állaton, saccoljuk meg, hogy csupasz, tokos, tollas vagy felnőtt egyedről van szó.

Ha a madár még nagyon apró, és látni lehet a közelben fészket, nyugodtan vissza tehetjük őt oda, viszont ha nincs fészek a közelben, egy kosárba tegyük bele az állatot, és lógassuk fel egy fára, így a szülei majd könnyebben megtalálják.

A tollas vagy felnőtt egyednél szintén fel kell mérni a közvetlen környezetet, hogy a madár veszélyben van-e. Ha igen, akkor próbáljuk bokrokhoz terelni, hogy ne vegyék észre a ragadozók, vagy ne tegyenek kárt bennük az autók. Erről egy részletesebb grafikont készített több madár- és állatvédelmi szervezet (kép), amelyet mindenki figyelmébe ajánlanék.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

Csaknem kilenc tonna hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán

Csaknem kilenc tonna, összesen 1256 zsák hulladék gyűlt össze a II. Bodrogi PET Kupán, a rekord mennyiségű hulladékot a programon részt vevő csapatok a folyó Sárospatak és Bodrogkeresztúr közötti szakaszán négy nap alatt gyűjtötték össze - tudatta az eseményt szervező Termeszetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Magyarország részvételével létrejött a világ első ötoldalú bioszféra-rezervátuma

Létrejött az ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum, miután az UNESCO MAB (Man and Biosphere, azaz „az Ember és Bioszféra”) kormányközi tanácsa, a Nemzetközi Koordinációs Bizottság jóváhagyta a nevezést. Ezzel megalakult a világ első, öt ország közreműködésével megvalósult egységes bioszféra-rezervátuma. A Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia természeti területeit felölelő bioszféra-rezervátum Európa egyik legnagyobb természeti területének számít.

Süngarázzsal a sünökért

A meseállatkának is beillő sün a lassan közeledő rossz idő beköszöntével elvackol a számára megfelelő búvó- és telelőhelyére. Azonban városi környezetben nem mindig talál ilyen helyet, ezért adunk néhány tippet egy összkomfortos süngarázs elkészítéséhez.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.