Back to top

Csökkent a mezőgazdasági üzemek száma, nőtt a birtokméret

A DESTATIS szerint 2010 és 2020 között 12 százalékkal, 35 600-zal csökkent a mezőgazdasági termelést folytató üzemek száma az Európa egyik legnagyobb agráriumával rendelkező Németországban.

2010 és 2016 között évente négyezerrel, míg 2016 és 2020 között évi háromezerrel lett kevesebb gazdaság, miközben a mezőgazdasági terület csupán 1 százalékkal zsugorodott. Az összesen 16,6 millió hektáros terület 70 szá­zaléka szántó, 29 százaléka pedig termő- és legelő gyep.

Az átlag birtokméret 2010-ben 56 hektár volt, amely 2020-ra 63 hektárra nőtt.

A 100 hektárnál nagyobb birtokok száma 4500-ról 38 100-ra bővült. Birtokméretek tekintetében csökkent az ország nyugati és keleti fele közötti különbség. Az állattenyésztéssel is foglalkozó üzemek száma 22, a nagyállattartó gazdaságok száma 7 százalékkal csökkent. A sertéstartó gazdaságok száma 47 százalékkal esett vissza, de az állomány csupán 4 százalékkal mérséklődött, 2020-ban 26,6 millió volt.

A szarvasmarhatartással foglalkozó üzemek száma 108 400 volt 2020 végén.

Kevésbé volt drasztikus a baromfitartó telepek csökkenése. Tavaly 50 800 üzemelt. Az elmúlt 10 év alatt 60 százalékkal, 26 400-ra bővült a bio- és az ökogazdálkodást folytatók száma. Az általuk művelt terület 69 százalékkal 1,6 millió hektárra nőtt. A német mezőgazdaság az elmúlt évben 935 900 főt foglalkoztatott, számuk 13 százalékkal kevesebb, mint tíz évvel korábban.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

Harmincezer látogató a KÁN Egyetemi Napokon

A mezőgazdaság nehézipara, az állattenyésztés állt a szeptember 30-tól október 2-ig tartó KÁN Egyetemi Napok középpontjában, amelyen mintegy 30 ezer látogató vett részt. A Szent Mihály napi hagyományokat tisztelve szerte az országból a kaposvári Pannon Lovasakadémiára „hajtották be” a jószágokat.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Sarki farkast klónoztak Kínában

A kínai Sinogene Biotechnologies a világon elsőként egy sarki farkas bőréből vett DNS-minta segítségével hozta létre az állat genetikai másolatát.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.