Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 10.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egye­teme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A tanulmány előző részeiben a méhbetegségekről és kórokozókról olvashattunk. Most, a tanulmány neve után, az ún. BPRACTICES nyomon követési rendszert mutatjuk be, mely egy innovatív eszköz a méhészek és a fogyasztók összekötésére.

EU-szintű nyomon követés

Az élelmiszer-biztonság témája egyre növekvő figyelmet kapott az Európai Unió polgárai körében az elmúlt évtizedben.

Az állatról emberre terjedő fertőző betegségek, vagy a megengedett határértéket meghalódó kémiai anyagok jelenléte a takarmányban vagy az élelmiszerben, mind-mind fenyegetik az élelmiszerek minőségét és biztonságát.

A nyomon követés egy kockázatcsökkentő eszköz, amely lehetőséget kínál az élelmiszeripar szereplőinek és a hatóságoknak, hogy bevonjanak vagy visszahívjanak olyan termékeket, amelyeket veszélyesnek minősítenek. Mindez nagyon fontos a fogyasztók biztonsága érdekében, különösen akkor, amikor az élelmiszer vagy a takarmány fogyaszthatatlannak minősül. Általánosságban a nyomon követhetőség a következőket foglalja magába:

  • a hibás élelmiszer/takarmány visszahívásának lehetősége,
  • a fogyasztók célzott és pontos informálása bizonyos termékekről,
  • hatáskör gyakorlása minden élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatban és az élelmiszer- és takarmányipar szereplői felett, figyelembe véve az egyes szektorok külön jogi szabályozását,
  • érinti azokat az importőröket, akiknek kötelezettségük megjelölni, hogy kitől és honnan származik az adott termék,
  • kötelezi a vállalkozásokat, hogy legalább jelöljék meg a szóban forgó termék közvetlen eredetét és annak közvetlen felvásárlóját a kereskedők és fogyasztók kivételével – egy lépés előre, egy lépés hátra (amíg nyomonkövethetőségi szabályzás életbe nem lép).

Az Európai Bizottság Általános Élelmiszer Jogszabálya – az Európai Parlament és Tanács 178/2002. rendelete – fektette le az élelmiszertörvény általános irányelveit és feltételeit, létrehozta az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA), valamint ugyancsak lefektette az élelmiszer-biztonság szabályait.

A jogszabály alapján a „nyomon követhetőség” azt jelenti, hogy lehetőség van leinformálni az élelmiszert, a takarmányt, az élelmiszert előállító állatot vagy anyagot, az abból készült termékeket vagy azokat a termékeket, amelyekbe beleteszik, az előállítási, feldolgozási és elosztási láncolat egészében.

Fotó: unsplash.com
Mindezeken felül a 18. cikkely a következőképpen határoz:

Az élelmiszer- és takarmány-előállító vállalkozásoknak fel kell tudniuk tüntetni azokat a személyeket, akiktől az élelmiszer, a takarmány, az élelmiszert előállító állat vagy anyag, az abból készült termék vagy azok a termékek, amelyekbe beleteszik, származik. Ezeket az információkat kérés esetén a hatóságok rendelkezésére is kell bocsájtani.

Az élelmiszert és takarmányt forgalmazó vállalkozásoknak tudniuk kell azonosítani bármely személyt vagy vállalkozást, akiknek terméküket szállították. Ezeket az információkat kérés esetén a hatóságok rendelkezésére is kell bocsájtani.

A piacra bocsájtott élelmiszert vagy takarmányt, amely valószínűleg piacra fog kerülni a Közösségben, megfelelően fel kell címkézni vagy biztosítani annak nyomonkövethetőségét egy erre megfelelő dokumentáció vagy információ alapján, amely megfelel a jelenleg hatályban lévő feltételrendszernek vagy specifikus kikötéseknek.

A cikkben szereplő rendelkezések az egyes szektorok szerint változhatnak, ahogyan az az 58 (2) cikkben is szerepel.

A jogszabály alapján, az egyes szektorokat érintő részletesebb nyomonkövethetőségi előírások – elsősorban az állati eredetű termékek – a Bizottság 931/2011/EU végrehajtási rendeletébe foglaltak. A Jogszabály a feldolgozott, illetve feldolgozatlan élelmiszerekről a Bizottság 931/2011/EU végrehajtási rendeletének 2 (1) cikkelyében foglal állást, valamint a 3. cikkely alapján a Jogszabály a nyomonkövethetőségi feltételekről is nyilatkozik. Az élelmiszeripari szektor működtetőinek biztosítania kell ezt a feltételrendszert, illetve ezen információt a felvásárlónak, és kérés esetén a hatóságok rendelkezésére kell bocsájtani.

A feltételek a következőek:

  • az élelmiszer pontos leírása,
  • az élelmiszer mennyisége,
  • az élelmiszer-előállító vállalkozás neve és címe, amelytől az élelmiszer származik,
  • a tulajdonos neve és címe, amennyiben nem ugyanaz, mint az élelmiszer-előállító, akitől az élelmiszer származik,
  • a tételszámra vonatkozó azonosító,
  • az élelmiszer útnak indításának dátuma.

Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete a címkézésre vonatkozóan a következő adatokat követeli meg:

  • az élelmiszer megnevezése,
  • az összetevők listája,
  • bármely a 2. kiegészítésben megjelölt összetevő vagy feldolgozást segítő anyag, vagy a 2. kiegészítés alapján ezen termékekből származó anyagok, amelyek allergének lehetnek, intoleranciát okozhatnak, amelyeket az előállítás során felhasználnak és még ha megváltozott minőségben is, de jelen vannak a kész termékben,
  • bizonyos összetevők vagy összetevő kategóriák mennyisége,
  • az élelmiszer nettó mennyisége,
  • az eltarthatóság dátuma,
  • különleges tárolási és/vagy használati feltételek,
  • az élelmiszer-előállító vállalkozás működtetőjének neve vagy vállalkozásának neve és címe,
  • a származási ország vagy hely,
  • használati utasítások, amennyiben ilyen jellegű utasítás nélkül az élelmiszer megfelelő felhasználása akadályba ütközne,
  • alkohol mennyisége és tartalma az 1,2% alkoholtartalmat meghaladó italok esetén,
  • tápanyagtartalom.

Arról, hogy az előbb részletezett szabályokat hogyan kell alkalmazni a méz esetében, a következő részben számolunk be.

(Folytatjuk)

Fordította: Pályi Krisztinán

További cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Minden, amit a rostokról tudni kell - 14 magas rosttartalmú élelmiszer

Tudjuk, hogy a szervezetünknek rostra van szüksége, de azt is, hogy miért? A szervezetünk nem tudja kellően megemészteni a rostokat, de pont ezért van szükségünk rájuk, hogy edzésben tartsuk. Ezek a tápanyagok segítenek szervezetünknek szabályozni például a cukrokat, ezáltal kordában tartva az éhségérzetet.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Omega-3: a gyulladáscsökkentő csodaszer

Az omega-3-ak azok a jótékony hatású zsírok, amelyek halakban, egyes kagylókban, valamint magvakban, diófélékben és azok olajaiban találhatók. Ezek a zsírsavak kettős feladatot látnak el: szerepet játszanak a gyulladáscsökkentő vegyületek létrehozásában, és segítenek a gyulladásos markerek termelődésének visszaszorításában is.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Fogyasztása kínzás, boldogság és függőség egyben

Napjainkban egyre nagyobb a keletje a chilipaprika-termékeknek, és egyre többen kezdenek bele a termesztésébe is. A termesztők számos hazai és nemzetközi versenyen mérhetik össze a paprikából készített különféle termékeiket, amelyek mind inkább előfordulnak mindennapjaink étkezésébe, valamint a hazai gasztronómia is szívesen nyúl a chilis termékekhez.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Korábban hulladéknak tartott rostból készül újfajta cukor

A hagyományos édesítőszer kiváltását célzó termékek alapanyagát a búza- és rizsszalmához, illetve a kukoricacsutkához hasonló mezőgazdasági hulladékok alkotják.

Telhetetlen méhek

A brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, így lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt, amely most már segítségre szorul. „Dinók, robotok és méhek. Nem tudom, miért, de ezek mindenkit lenyűgöznek”, mondja Richard Glassborow, a londoni méhészek egyesületének (London Beekeepers’ Association) elnöke.