Back to top

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 10.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egye­teme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A tanulmány előző részeiben a méhbetegségekről és kórokozókról olvashattunk. Most, a tanulmány neve után, az ún. BPRACTICES nyomon követési rendszert mutatjuk be, mely egy innovatív eszköz a méhészek és a fogyasztók összekötésére.

EU-szintű nyomon követés

Az élelmiszer-biztonság témája egyre növekvő figyelmet kapott az Európai Unió polgárai körében az elmúlt évtizedben.

Az állatról emberre terjedő fertőző betegségek, vagy a megengedett határértéket meghalódó kémiai anyagok jelenléte a takarmányban vagy az élelmiszerben, mind-mind fenyegetik az élelmiszerek minőségét és biztonságát.

A nyomon követés egy kockázatcsökkentő eszköz, amely lehetőséget kínál az élelmiszeripar szereplőinek és a hatóságoknak, hogy bevonjanak vagy visszahívjanak olyan termékeket, amelyeket veszélyesnek minősítenek. Mindez nagyon fontos a fogyasztók biztonsága érdekében, különösen akkor, amikor az élelmiszer vagy a takarmány fogyaszthatatlannak minősül. Általánosságban a nyomon követhetőség a következőket foglalja magába:

  • a hibás élelmiszer/takarmány visszahívásának lehetősége,
  • a fogyasztók célzott és pontos informálása bizonyos termékekről,
  • hatáskör gyakorlása minden élelmiszerrel és takarmánnyal kapcsolatban és az élelmiszer- és takarmányipar szereplői felett, figyelembe véve az egyes szektorok külön jogi szabályozását,
  • érinti azokat az importőröket, akiknek kötelezettségük megjelölni, hogy kitől és honnan származik az adott termék,
  • kötelezi a vállalkozásokat, hogy legalább jelöljék meg a szóban forgó termék közvetlen eredetét és annak közvetlen felvásárlóját a kereskedők és fogyasztók kivételével – egy lépés előre, egy lépés hátra (amíg nyomonkövethetőségi szabályzás életbe nem lép).

Az Európai Bizottság Általános Élelmiszer Jogszabálya – az Európai Parlament és Tanács 178/2002. rendelete – fektette le az élelmiszertörvény általános irányelveit és feltételeit, létrehozta az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA), valamint ugyancsak lefektette az élelmiszer-biztonság szabályait.

A jogszabály alapján a „nyomon követhetőség” azt jelenti, hogy lehetőség van leinformálni az élelmiszert, a takarmányt, az élelmiszert előállító állatot vagy anyagot, az abból készült termékeket vagy azokat a termékeket, amelyekbe beleteszik, az előállítási, feldolgozási és elosztási láncolat egészében.

Fotó: unsplash.com
Mindezeken felül a 18. cikkely a következőképpen határoz:

Az élelmiszer- és takarmány-előállító vállalkozásoknak fel kell tudniuk tüntetni azokat a személyeket, akiktől az élelmiszer, a takarmány, az élelmiszert előállító állat vagy anyag, az abból készült termék vagy azok a termékek, amelyekbe beleteszik, származik. Ezeket az információkat kérés esetén a hatóságok rendelkezésére is kell bocsájtani.

Az élelmiszert és takarmányt forgalmazó vállalkozásoknak tudniuk kell azonosítani bármely személyt vagy vállalkozást, akiknek terméküket szállították. Ezeket az információkat kérés esetén a hatóságok rendelkezésére is kell bocsájtani.

A piacra bocsájtott élelmiszert vagy takarmányt, amely valószínűleg piacra fog kerülni a Közösségben, megfelelően fel kell címkézni vagy biztosítani annak nyomonkövethetőségét egy erre megfelelő dokumentáció vagy információ alapján, amely megfelel a jelenleg hatályban lévő feltételrendszernek vagy specifikus kikötéseknek.

A cikkben szereplő rendelkezések az egyes szektorok szerint változhatnak, ahogyan az az 58 (2) cikkben is szerepel.

A jogszabály alapján, az egyes szektorokat érintő részletesebb nyomonkövethetőségi előírások – elsősorban az állati eredetű termékek – a Bizottság 931/2011/EU végrehajtási rendeletébe foglaltak. A Jogszabály a feldolgozott, illetve feldolgozatlan élelmiszerekről a Bizottság 931/2011/EU végrehajtási rendeletének 2 (1) cikkelyében foglal állást, valamint a 3. cikkely alapján a Jogszabály a nyomonkövethetőségi feltételekről is nyilatkozik. Az élelmiszeripari szektor működtetőinek biztosítania kell ezt a feltételrendszert, illetve ezen információt a felvásárlónak, és kérés esetén a hatóságok rendelkezésére kell bocsájtani.

A feltételek a következőek:

  • az élelmiszer pontos leírása,
  • az élelmiszer mennyisége,
  • az élelmiszer-előállító vállalkozás neve és címe, amelytől az élelmiszer származik,
  • a tulajdonos neve és címe, amennyiben nem ugyanaz, mint az élelmiszer-előállító, akitől az élelmiszer származik,
  • a tételszámra vonatkozó azonosító,
  • az élelmiszer útnak indításának dátuma.

Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete a címkézésre vonatkozóan a következő adatokat követeli meg:

  • az élelmiszer megnevezése,
  • az összetevők listája,
  • bármely a 2. kiegészítésben megjelölt összetevő vagy feldolgozást segítő anyag, vagy a 2. kiegészítés alapján ezen termékekből származó anyagok, amelyek allergének lehetnek, intoleranciát okozhatnak, amelyeket az előállítás során felhasználnak és még ha megváltozott minőségben is, de jelen vannak a kész termékben,
  • bizonyos összetevők vagy összetevő kategóriák mennyisége,
  • az élelmiszer nettó mennyisége,
  • az eltarthatóság dátuma,
  • különleges tárolási és/vagy használati feltételek,
  • az élelmiszer-előállító vállalkozás működtetőjének neve vagy vállalkozásának neve és címe,
  • a származási ország vagy hely,
  • használati utasítások, amennyiben ilyen jellegű utasítás nélkül az élelmiszer megfelelő felhasználása akadályba ütközne,
  • alkohol mennyisége és tartalma az 1,2% alkoholtartalmat meghaladó italok esetén,
  • tápanyagtartalom.

Arról, hogy az előbb részletezett szabályokat hogyan kell alkalmazni a méz esetében, a következő részben számolunk be.

(Folytatjuk)

Fordította: Pályi Krisztinán

További cikkeink a témában:

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 8.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 7.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csapás a spanyol élelmiszer hamisítókra – 120-an börtönben

A spanyol Civil Gárda 120 személyt vett őrizetbe az OPSON X élelmiszer-hamisítás elleni nemzetközi művelet részeként végrehajtott 16 akció során - közölte a gárda főigazgatósága.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

„Uccu bizony, megérett...”

Tizennyolcadik alkalommal szervezték meg az idén a meggynapokat a vajdasági Bácsfekete­hegyen élő magyarok, akik a nehézségek dacára évtizedek óta jeleskednek a meggytermesztésben és -feldolgozásban.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Atkairtás nyári mézek után: az egyik legfontosabb kezelési időszak

A méhészeti szezonban elérkeztünk abba az időszakba, amikor már a mézpörgetések zömét maga mögött tudhatja a méhész. Többen nyaralásra készülnek, vagy már nyaralnak. Viszont atkakezelés szempontjából épp ez az időszak az egyik legkritikusabb az őszi vagy téli zárókezelés mellett.

Uniós oltalomban részesült a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj

Az Európai Bizottság augusztus 2-i döntésével a Tuzséri alma és az Őrségi tökmagolaj elnevezés uniós oltalomban részesült. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 73-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar agrártermék földrajzi árujelzők száma: 25 élelmiszer, 38 bor és 10 szeszes ital elnevezése védett az EU területén.