Back to top

Kronokultúra a mezőgazdaságban - A növények biológiai órája

A növényeknek, akárcsak az embereknek, van egy belső órája. A növényi sejtek cirkadián óraként működő géneket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a növények kövessék a napok és évszakok váltakozását. A gének működésének megértésével nagyobb hozamokat lehet elérni és fenntarthatóbbá lehet tenni a gazdálkodást.

A cirkadián ritmus vagy napi biológiai óra nagyjából 24 órás ciklus, ami az élőlények biokémiai és fiziológiai folyamatait, valamint a viselkedésüket is meghatározza.

„Azt tapasztaltuk, hogy a növények sokkal jobban növekednek, ha a belső órájuk összhangban van a környezet változásaival” – nyilatkozta Alex Webb, a Cambridge-i Egyetem növénytudományi tanszékének kutatója. Mint mondta,

fontos volna tisztában lenni vele, mennyire nagy hatással van bolygónk tengely körüli forgása, a nappalok és éjszakák váltakozása az élőlények biológiájára.

Társaival az Arabidopsis thaliana, vagyis a lúdfű megfigyelése során jutottak arra a következtetésre, hogy a cirkadián rendszer jobb ismerete hozzájárulhat a virágzás, a fotoszintézis, a vízfelhasználás, a hőstressz és a kórokozók elleni védekezés hatékonyabb szabályozásához. Például a hűtőkamionokba beépített fényforrások ki-be kapcsolásának hozzáigazítása a nappalok és az éjszaka váltakozásához sokat javítana a tárolt termények minőségén. Tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy a növények belső órájának ismeretében, illetve annak genetikai módosításával össze lehetne hangolni a növények megvilágításának és fűtésének ciklusait a cirkadián órájukkal, ami hatékonyabbá tenné a termesztést.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

Kata, a győztes hidegvérű

Hagyomány Kaposváron, hogy a térség jellemző lófajtáját fogatokban bemutatják, ahogy az is, hogy a magyar hidegvérűnek tenyészszemlét rendeznek. A KÁN Egyetemi napokon sem volt ez másképp. A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 15 tenyésztője, 36 magyar hidegvérű lóval volt jelen. 20 tenyészmén és 16 tenyészkanca, illetve 10 szopós csikó szerepelt a kiállításon.

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.