A világ élelmiszernövényeinek legnagyobb génmegőrző központjában így már több mint 1,1 millió tételt tárolnak mínusz 18°C-on, azzal a céllal, hogy akár évszázadokon keresztül megőrizhetőek legyenek, és egy esetleges globális katasztrófa esetén legyen honnan újrakezdeni.
A fruchthandel.de oldalon olvasható rövid tudósítás Norvégia agrárminiszterét idézte: Olaug Bollestad úgy fogalmazott a nagyszabású vetőmag-betárolási esemény kapcsán, hogy
2021 zöldségek és a gyümölcsök nemzetközi éve, így logikus, hogy számos ország génbankja mostanra időzítette az akciót, és hogy ennek apropóján főként zöldségnövények vetőmagjait küldték a nemzetközi magbankba.
Összesen több mint 50-fél zöldségnövény több ezer vetőmegtétele érkezett a világ minden pontjáról.
„Sorsdöntő jelentősége van a jövőnk szempontjából, hogy egy ennyire fontos élelmiszernövény-csoport sokféleségét megőrizzük-e, hiszen egyebek között e források segítségével lehetünk képesek a megváltozott éghajlathoz igazítani a világ mezőgazdasági gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.
A most beérkezettekkel együtt immár 1 111 436 vetőmagtételt tárolnak a világ legnagyobb magbankjában a norvégiai Spitzbergákon.
A következő betárolásra a tervek szerint idén októberben kerül majd sor,
olvasható a fruchthandel.de tudósításában.
MMG Direkt
Szükség van-e lexikális ismeretekre, vagy az az iskolának elsősorban azt kell megtanítania, hol és hogyan szerezhetők meg azok az információk, amelyekre szükségünk van. A helyes válasz vélhetően a kettő között van, még a mezőgépészet területén is, ahol a precíziós gazdálkodásra alkalmas traktorok, kombájnok technológiai fejlődésének üteme a Forma-1 innovációs sebességével vetekszik. Ezek után persze kérdés, mit kell megtanítani egy agrárgépész-mérnök hallgatónak? Dr. Szakál Zoltánnal, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem egyetemi docensével az oktatás és a gyakorlat kapcsolatáról beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó újságírója.
youtube://v/Sfq4xKcaHdI