Back to top

Mit tud egy mezőgazdasági gépészmérnök?

Szükség van-e lexikális ismeretekre, vagy az az iskolának elsősorban azt kell megtanítania, hol és hogyan szerezhetők meg azok az információk, amelyekre szükségünk van. A helyes válasz vélhetően a kettő között van, még a mezőgépészet területén is, ahol a precíziós gazdálkodásra alkalmas traktorok, kombájnok technológiai fejlődésének üteme a Forma-1 innovációs sebességével vetekszik.

MMG – Direkt | Az agrárgépész helye a mezőgazdaságban | Dr. Szakál Zoltán, MATE

Ezek után persze kérdés, mit kell megtanítani egy agrárgépész-mérnök hallgatónak? Dr. Szakál Zoltánnal, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem egyetemi docensével az oktatás és a gyakorlat kapcsolatáról beszélgettünk: arról, hogy a hihetetlenül felgyorsult technikai fejlődést az oktatás mennyire képes lekövetni.

Az agrárgépész helye a mezőgazdaságban

- Áruljuk el pontosan, hogy egy agrárgépész mivel foglalkozik, mit tanul, mi lesz belőle később?

Szét kell választani, hogy mivel foglalkozik és mit tanul – persze ugye a kettő között kapcsolat van.

Igen széles spektrumot ölel fel a mezőgépészet.

A növénytermesztés, állattenyésztés gépeinek ismeretétől egészen a kereskedelemig, a javításig és a karbantartásig. Erre próbáljuk őket fölkészíteni direktben, illetve olyan tantárgyakat tanítunk, ami ezeknek az alapját adja meg a számukra.

- Nézzük sorban, a növénytermesztésben, állattenyésztésben, illetve a kereskedelemben mi mindennel foglalkozhat egy itt végzett hallgató?

Megint ketté kell választanunk a dolgot! Ugyanis a végzettjeink jelentős része valamilyen ipari vállalatnál fog elhelyezkedni jellemzően gépforgalmazóknál, gépkereskedőknél, mezőgazdasági gépgyártó cégeknél. S van egy másik részük, akik viszont saját gazdasággal rendelkeznek, ők a szülői gazdaságot viszik tovább. Így a felkészítés is két irányú. Akik a gépkereskedelemben, -forgalmazásban, -gyártásban, mint alkalmazott helyezkednek el, őket jellemzően inkább a gépek működésére, karbantartására, javítására, beüzemelésére, fenntartására képezzük ki.

De ők is megtanulják azt, hogy a növénytermesztésnek milyen lépései vannak, az állattenyésztésnek milyen folyamata van, milyen gépeket fognak ott alkalmazni, használni.

Tehát így bárhol helyezkedik el az agráriumban egy itt végzett mezőgazdasági gépészmérnök, meg fogja tudni állni a helyét.

Az oktatás és a tecnológiai robbanás

- Mindig is – azt gondolom –, hogy a Forma-1 mellett a mezőgazdasági gépgyártás volt az, ahol a legtöbb innovációt alkalmazták, de ez most hatalmas méreteket öltött.

Nagyon igaz. Ma, amit a határban látunk mezőgazdasági gépeket, traktort, kombájnt, azok fejlettebbek, mint a legmodernebb személyautók. Erre csak egy egyszerű példát mondok: a gépeket online látja a gyártójuk. Vagy akár a tulajdonosa is megvásárolhat olyan opciót, ahol ő az általa megvásárolt gépek működési paramétereit, GPS-koordinátáját láthatja olyan mértékig, hogy milyen gázpedál-állással használja éppen az üzemeltetője a traktort, kombájnt, milyen vízhőfokot ért el éppen a gépe.

Ezt online lehet látni – ilyen távdiagnosztikát pedig még a személyautóknál nem látunk.

Ez viszont magával hozza azt, hogy az oktatásban valahogyan ezt követnünk kell.

- Hogyan sikerül?

Kapaszkodunk. Nemrég beszéltem forgalmazókkal, akik elmondták, hogy az elmúlt 2-3 évben generációváltás volt ezen a területen, újabb platformok jelentek meg. Vagyis egy újabb szintet léptünk üzemeltetés, működtetés tekintetében. Lehetetlen egyetemi szinten, hogy mi két-háromévente teljes gépparkot cseréljünk. Ez milliárdos tétel lenne, tehát erre nincs lehetőségünk. És talán nincs is rá szükség. Ugyanis partnereken keresztül oldjuk meg az újdonságok oktatását. Mi itt az egyetemen alap elméleti és a gyakorlatot megágyazó tudást oktatunk, szemléltetünk a diákoknak, és a tényleges gépeket, a valóságot a mezőgazdasági partnereinken keresztül fogják megismerni a diákok. Az épp aktuális valóságot.

Nagyjából 20 évvel ezelőtt vezettük be egy úgynevezett kooperatív képzést, aminek az a lényege, hogy bizonyos évfolyamok már kint vannak a partnereknél:

heti 4 napot dolgozik náluk egy napot pedig itt, az iskolában a kötelező dolgokat teljesíti. Így a hallgatók az aktuális legmodernebb technikával találkoznak. Ez a rendszer segít abban, hogy a nálunk tanuló diákok aktuális, up to date tudással rendelkezzenek.

Fotó: Csatlós Norbert

- Itt mezőgazdasági gépforgalmazókról, illetve nagyüzemekről van szó?

Van néhány nagy gépforgalmazó Magyarországon, mindegyikőjükkel van kapcsolatunk, szerződésünk. Mezőgazdasági gépeket gyártó cégekkel is van ugyanígy kapcsolatunk, illetve a diákok maguk is hozhatnak olyan céget, akivel - ha ott a feltételek teljesíthetőek és mindent rendben találunk, akkor mi szerződés kötünk és a diákok számára ezt a külső gyakorlatszerzési lehetőséget tudjuk biztosítani.

A precíziós növénytermesztés gépei

- Miben mások a mostani traktorok, kombájnok, mint voltak 20 évvel ezelőtt? Mert itt alapvetően nem a légkondicionált fülkékről van szó. Mindenki tisztában van azzal, aki egy kicsit is hallott már a mezőgazdaságról, hogy precíziós működésre térnek át a mezőgazdasági vállalkozások. Miben áll ez? Egy laikusnak mesélje el, hogy mitől más ez, mint az autó.

Elsőre azt gondoltam volna, hogy közös bennük a négy kerék, de már ez sem igaz. Tehát ilyen mértékű eltérés mutatkozik a precíziós mezőgazdaságban használt eszközök és a személygépjárművek kapcsolatában.

Gyakorlatilag a kombájn, amikor dolgozik, és aratunk, akkor a területet folyamatosan monitorozza.

A termésátlagot, a mennyiségét, a minőségét. Ezeket az adatokat elmentjük, és ezek alapján az adott táblára vonatkozóan térképet készítünk. Ezen térképek segítségével lehet majd műtrágyázást, talajelőkészítést optimalizálni ahhoz, hogy minél kevesebb energiabefektetéssel minél kevesebb kemikáliával a lehető legoptimálisabb termést hozzuk a következő évben.

- Tehát ez azt jelenti, hogy most idén júliusban, amikor az aratás zajlik, már 2022-re készítik elő az adatokat?

Így van. Sőt, ez már előre is megvan. Néhány évvel korábbról is megvannak az adatok, és ezen adatok alapján lehet majd később a növényvédőszerek kijuttatását, a tápanyagok kijuttatását szabályozni olyan mértékig, hogy a permetező gépek esetében a fúvókát egyedileg be lehet szabályozni és így amikor dolgozik, nem egyenletes terítést fog a gép elvégezni, hanem szelektíven van olyan rész, ahova többet fog adni és van, ahova kevesebbet. Mert az előző éves termésből azt látjuk.

- Tehát akkor ezek szerint van a gépekben egy számítógép, ami elvégzi a monitorozást. Utána mi történik? Mert ezzel szerintem a laikusok nincsenek tisztában, hogyan is zajlik azon kívül, hogy a búza valahogy lisztként a háztartásokba kerül.

Furcsa dolog, de azt kell mondanunk, hogy a negyedik ipari forradalmat éljük. Ez az ipar 4.0. Ez a nagy mennyiségű adatok kezelését jelenti jelenleg.

A gépeken ez az adatgyűjtés folyik, majd a háttérben ezek feldolgozása már egyrészt automatizált, másrészt azért ehhez még kell emberi beavatkozás is kell.

A diákjainkat például az ilyen GPS-alapú gépkezelésre is fölkészítjük, van ilyen laborunk. Illetve kint a cégeknél lehetőségük van ebbe belelátniuk. Tehát a mért adatok és a kijuttatott és a megvalósult adatok között az ember még mindig ott van.

- Nézzük meg, hogy történik a gyakorlatban! Megy a gép, ül rajta valaki. Egyáltalán kell, hogy üljön rajta valaki?

Kell. Van súlyérzékelő az ülésben. Mert egyébként a traktor képes lenne önjárásra. A táblát be lehet programozni: előre fölvesszük a GPS-koordináták alapján a tábla méretét, és az alapján be lehet állítani a gép munkaszélességéből kiindulva az útvonalat, amit be fog járni, és gyakorlatilag 2-3 centiméteres pontossággal képes lekövetni ezt a gép. Ugyanúgy, mint a repülőkben, nincs szükség a pilótára, az utolsó 1 méterig le lehet hozni a gépet. De mégis csak ott ül az a pilóta, mégis csak figyeli a repülőt.

Legtöbbször azt szokták mondani a kombájnosok, hogy nem hallgatják még a rádiót sem, mert közben a gép hangját figyelik.

Ha bármiféle változás van, akkor azt azonnal le tudják követni, megállnak, megnézik. Tehát a precíziós gép is teljes odafigyelést igényel, illetve a gép kezelője már a következő munkafolyamatokra figyel. Tehát akár arra, hogy a sor végén hogyan fog kiállni, akár azt, hogy a magtartály már telik és jöjjön a szállító jármű, ő már ezeket fogja segíteni.

Fotó: Csatlós Norbert

- Tehát alapvetően inkább a mobiltelefon kell, hogy szólni tudjon, hogy jöjjön a szállító kocsi.

Igen. De akár ma már meg tudnám csinálni extrém esetben, hogy mobiltelefonról tudjuk vezérelni ezeket a gépeket, berendezéseket. Nálunk is a diákok szoktak játszani azzal, hogy telefonos applikációval indítják a traktort. Anélkül, hogy ülne benne valaki.

- Akkor viszont az a kérdés, hogy egy traktoros egyetemi diploma el tud-e vezetni egy ilyen traktort.

Igen, de egyre nagyobb tudás szükséges ezeknek a traktoroknak, gépeknek a kezeléséhez. Azért ne felejtsük el, hogy 100-150 milliós eszközökről van szó! Nem szabad őket összetörni, nem szabad olyan dolgot csinálni, ami komoly kárt okozna bennük.

Nem feltétlenül diplomások ülnek ezekben a traktorokban, hiszen meg lehet tanulni ezeket a rendszereket és igencsak kezelőbarát felületük van.

Aki a tabletet tudja kezelni, nem lesz gondja. Érintőképernyős monitorok vannak a legtöbb traktorban, kombájnban innentől kezdve egy oktatást követően már tudják használni a gazdák.

- És mennyire lehet okoskodni? Hallottam én már olyat, hogy „ne mondja már meg nekem a gép, mit csináljak, jobban tudom én azt”. Lehet ezekkel a gépekkel ilyet csinálni?

Mindig lehet. Tehát amikor valakinek már van gépismerete, akkor pontosan tudni fogja, hogy hol vannak a korlátai, meg lehet-e ezt vagy azt oldani. Viszont azt is tudjuk, hogy pontosan ezen okok miatt baj is lehet a géppel. Viszont az online monitorozásnál mindez kiderül. Például egy szervizproblémánál, egy garanciális problémánál. Mert azt, hogy én megyek tovább a géppel, pedig égett a lámpa, hogy itt baj van, és meg kell állni, a szervizes fogja látni. S innentől a garanciális kérdések majd már más lapra tartoznak.

Agrárgépész-képzés a gyakorlatban

- Megint visszatérünk arra, hogy az oktatás, és itt nem feltétlenül csak az egyetemre gondolok, mennyire tudja megtanítani a gépkezelőt a gép kezelésére. Gondolok itt a szakképzésre.

Ez igazából olyan, mint az, hogy autót szimulátorból megtanulni nem lehet. Lehet játszani otthon, bizonyos képességeket meg lehet ezzel szerezni.

A középiskolákban, de az egyetemen is az iskolapadban az alapokat, az elméleti háttéralapokat meg tudjuk tanítani.

Illetve olyan gyakorlati tudást is, ami arról szól, hogy ha bizonyos gyakorlati probléma előkerül, akkor mit, hogyan kell beállítani, mit hogyan kell nyomni, hogyan kell optimalizálni. De azt, hogy ha az ember ott ül a gépen, és az miért nem működik, amikor tegnap működött, csak és kizárólag a gyakorlat fogja meghozni. Ezt megtapasztalni van lehetősége a középiskolásoknak is, illetve ugyanúgy a mi egyetemistáinknak is a közvetlen partnereknél.

- Mesélt nekem egy történetet, van olyan hallgatójuk, aki ráadásul nem is egy gyakorlati helyen szerezte vagy szerzi meg a tudását.

Igen, vannak olyan diákjanink, akik egy kicsit ügyesebben menedzselik a saját életüket. Ők arra jöttek rá, hogy jó ez az egyetemi oktatás, de a gyakorlat is jó lenne. És bizony, különböző gyártók más-más rendszert alkalmaznak.

Tanult ugyan a hallgató ezekről, de hát ahogy mondtam, beleülök a gépbe és csinálom, az egy másik dolog.

És az élelmes hallgató szépen, folyamatosan az egyetem égisze alatt megy körbe a különböző cégeknél. Házal azért, hogy ő mindegyik rendszerbe belelásson. A hallgató, akiről meséltem világversenyre készül. Már korábban volt Kazanyban egy mezőgazdasági gépszerelő versenyen, ahol a legjobb európai eredményt hozta el. Most is erre készül, és szépen előre már a nyarát szervezi, hogy mikor melyik cégnél melyik géptípusra fog majd betanulni. Mert ezáltal nem nagyon érheti majd meglepetés az ilyen típusú versenyeken.

- Egyébként mennyire lehet ezeket a gépeket szerelni? Én most arra gondolok, hogy manapság az autót is, amelyikben ott van a számítógép, ha nem szakszervizbe viszi az ember, ahol csatlakoztatják a központi számítógéphez, akkor semmit nem tudnak csinálni, minden letilt és megáll az autó. Ugyanez gondolom, a traktorok, illetve kombájnok esetében is így van.

Fotó: Csatlós Norbert

Hatványozottan. Tehát még kevésbé lehet otthon, házi körülmények között szerelni úgy, mint régen a tsz-ben, ahol volt egy javító kisipar, ahol mindent meg tudtak csinálni, Itt gyakorlatilag a szakszervizre van utalva a gazda két okból is. Egyrészt mert bonyolult, és kell hozzá az informatikai háttér. A mértékére hadd mondjak egy példát!

Rakodógép fedélzeti számítógépe tönkre ment, cserélni kellett benne a motorvezérlő elektronikát. Ezt otthon nem tudom kicserélni, mert speciális célszoftver kell hozzá.

Még a technikus sem tudja ezt megoldani, hanem majd érkezik egy olyan mérnök, akinek van Magyarországon erre szerszáma, eszköze és joga. Ő fogja föltanítani, de ő is úgy, hogy az amerikai partnerrel közösen online kapcsolatban gyakorlatilag felhő alapról töltik föl az adatokat arra az alvázszámú gépre. Otthon ezt már nem lehet megoldani házi körülmények között.

- Viszont ez fölvet egy egészen érdekes kérdést. Amerikában gazdák már erősen sérelmezik, hogy megvesznek egy több tízezer dollár értékű gépet, amelyet gyakorlatilag nincs joguk kezelni. El tudják vezetni, de nincs joguk ahhoz, hogy megjavítsák.

Nálunk ez egy kicsit másabb talán. Ugyanis szerintem nincs is rá apparátjuk a gazdáknak. Olyan műszaki tudásra lenne szükség, amellyel ők nem rendelkeznek, és talán nem is kell, hogy rendelkezzenek.

Hiszen, ha néhány év múlva lecserélik egy másik típusú gépre, mert úgy gondolják, hogy egy másikat szeretnék vásárolni, akkor egy teljesen más rendszert kellene megtanulni.

Erre vannak a szervizek, kijönnek és egyszerűen a garanciális feltételek miatt egyébként muszáj, hogy ők oldják a problémát. Ráadásul oda is eljutottunk, hogy ma már ezeket a gépeket nem húsz évig üzemeltetik, hanem 7-8 évig. Azután gyakorlatilag csere lesz.

Fotó: Csatlós Norbert

A szakma jövője

- A gyakorlat mennyire igényli a mezőgazdasági gépészmérnököket? Itt most kifejezetten a mezőgazdasági üzemekre gondolok. Nem a szervizhálózatot működtető gyártókra és forgalmazókra.

Gyakorlatilag, ha kétszer ennyi gépészünk lenne, nekik is lenne állásuk. A piac jelenleg húzza az oktatást: felvevőpiacunk lenne.

A középiskolában a MEGFOSZ támogatásával bevezették a „Legyél te is mezőgépész” mozgalmat, így a középiskolai szinten már jó néhány mezőgépész diák már megjelent.

Közülük lesz majd néhány, aki valószínűleg föl fog érkezni hozzánk is idővel, illetve gimnáziumból azok, akik a családi gazdaságokban otthon érdekeltek. De nincsenek elegen, az ipar többet tudna fölvenni.

- Mennyire látszik az, hogy valaki egy szakintézményből vagy gimnáziumból jön? Mennyivel tudnak többet a mezőgépész szakmát már elsajátított középiskolások?

Más lesz a tudásuk. A gimnáziumból érkezők az első éveket, az alapozó tantárgyakat fogják könnyebben venni, és majd utána a szakmai dolgokban kell egy kicsit jobban kapaszkodniuk. A szakközépből érkezőknek az első egy-két év másfél év nehezebb, azt kell túlélni, megtanulni, kipipálni. Onnantól kezdve nekik már van egy olyan alapismeretük, hogy amit az oktató mond, azonnal van mihez kötni, és ezáltal könnyebben fogják megtanulni.

Fotó: Nemzeti Ménesbirtok

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Széllel szemben született – fél évszázaddal a CPS megalakulása után

Történelmi dátum a hazai mezőgazdaságban 1971. október 11. – de ne essen kétségbe, aki első hallásra semmit sem tud róla. Burgert Róbert kezdeményezésére ebben az évben alapították meg Bábolnán a CPS-t. A Corn Production System, azaz Kukoricatermelési Rendszer kifejezésből alkotott betűszó az IKR, vagyis az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer elődszervezetét jelölte.

Üzemanyag készül a whisky-gyártás során

Becsíphet az autónk, ha túl sokat tankolunk? Az attól is függ, hogy miből. De amíg számunkra továbbra is tilos, addig gépjárműveink nyugodtan leguríthatnak néhány korty whiskyt vagy pálinkát indulás előtt, sőt ettől indulnak be igazán. Aggodalomra semmi ok, az autók nem fognak részegen garázdálkodni tőle.

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Intenzív ajánlat szójából és napraforgóból

Előző héten a KITE Zrt. dalmandi és nádudvari hibridkukorica- és cirokbemutatóján tapasztaltakról számoltunk be, ezen a héten pedig a szójával és a napraforgóval folytatjuk a tudósítást. Összegzésképpen mi is csak úgy fogalmazunk, mint Hadászi László innovációs főigazgató, aki mindkét helyen elmondta: a szélsőségek szorításában küzdünk.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.