Back to top

Egy ősi lófajta, amelyből a világon mindössze 1000 egyed létezik - hazánkban nemzeti kincs

Hasonlóan több más ősi háziállatfajtához, a hucul lófajtát is szinte az utolsó pillanatban mentették és őrizték meg az utókornak. Holott egykoron nagy becsben tartották ezt a hegyvidéki terepet jól bíró, kis méretű, igénytelen, kiemelkedő munkakészségű fajtát, amely a Kárpátokban alakult ki, és genetikailag közel áll a mára már kihalt eurázsiai vadlóhoz, a tarpánhoz.

MMG - Mire használhatók a hucul lovak?

Van hazánknak egy szinte még érintettlen zuga, ahol meseszép völgy és hegytető, s rajta nyaralásznak pej, fakó, sárga, vagy éppen nyárifekete színű, különleges kinézetű lovak. Apróbbak jóval, mint a hosszúlábú versenylóvak, ám nem oly aprók, mint a pónik. A fajta a nevét hucul nevű ruszin népcsoportról kapta, akik Ukrajna nyugati részén, az Ukrán-Kárpátokban és Romániában, a Máramaros vidéken élnek.

Vélhetően a hucul lovak láthatók a római korból származó emlékműveken, Dacia tartomány katonalovaiként; 400 évvel ezelőtti írásos emlékekben pedig hegyi tarpákat említenek, amelyek a huculok lehettek.

A hucul kis lovak első hiteles említése 1792-ből származik -- a mai Románia területén, Radautzon volt a kárpáti lovak ménese. 1857-ben a ménes lóállománya meghaladta az 1300 egyedet, 1914-ben a tenyészállományt Besztercére, majd onnan az osztrák Waldhofra helyezték. Az Osztrák--Magyar Monarchia széthullása után a huculokat szétosztották, elárverezték az utódállamok között. A Magyarországhoz került egyedeket 1922-ben Bántapusztán helyezték, ez lett a hucul tenyésztés központja. A lovakat főként katonai célra használták, így a tenyésztést a honvédség felügyelte. A II. világháború előtt Magyarország egy népes és kiemelkedő genetikai értékű hucul állománnyal rendelkezett, a háború azonban a többi magyar lófajtához hasonlóan a huculokat is megviselte. A tenyésztés megszűnt a lovakat elárverezték.

hucul lovak
Fotó: BNE

A hazai hucul állomány fennmaradása annak köszönhető, hogy az 1960-as években a Fővárosi Állat és Növénykert igazgatója, dr. Anghy Csaba vezetésével összegyűjtötték a még Magyarországon fellelhető tisztavérű hucul lovakat. Később, 1986-ban ez a tíz kancából álló gyűjtemény átkerült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósághoz, ahol újra megindult a fajta hazai tenyésztése. Napjainkban  ez Magyarország legnagyobb több mint 200 egyedet számláló hucul tenyészete.  Ugyanakkor a ménesnek területkezelési szerepe is van, feladatuk a karsztfennsík nagy kiterjedésű legelőterületének a fenntartása. 

A ménes kiemelkedő turisztikai látványossága a Gömör-Tornai karsztnak.

Jósvafő központjában lévő Kúria Lovasbázison erdei iskolai programok keretében ismerkedek a gyerekek a fajtával, de lehetőség van gyermek-lovagoltatásra, és innen indul a hucul fogatos jósvafői sétakocsikázás, valamint a méneslátogatás programja is. A karsztfennsíkon legelő ménest szervezett formában fogattal lehet megtekinteni előzetes bejelentkezés alapján, amely során 8-10 fős sétakocsik állnak a vendégek rendelkezésére.

A hucul lófajtát a Magyar Országgyűlés 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította.

Napjainkban e lovakat Magyarországon, Lengyelországban, Felvidéken, Erdélyben, Csehországban és a Kárpátalján tenyésztik. A teljes populációjuk mintegy 1000 egyed.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „H”-s csikók éve

Az idén harminckét nóniusz és hat sportlócsikó született a Mátai Ménesnél. Ottjártunkkor már csak a Talizmán nevű anyakanca ellését várták, a többi a csikókkal együtt a jó időnek köszönhetően a szabad levegőn élvezhette a napfényt.

Páratlan élményt nyújt a varázslatos cseppkőbarlangok és a hucul lovak birodalma

Változatos élményeket és táji gazdagságot kínál az Aggteleki Nemzeti Park. Az igazgatóság 4 látogatóközpontja, tájháza, 7 bemutatóhelye, 1 erdei isolája és 9 különböző tematikájú, szabadon bejárható tanösvénye nyújt betekintést az Aggteleki-karszt természeti kincseibe, amelyeket a barlangokban, várak csúcsán, vízre szállva, vagy akár a hucul lovak húzta sétakocsikázás közben csodálhatunk meg.

Tovább bővül a nemzeti parkok kínálata a fejlesztéseknek köszönhetően

Rendkívüli volumenben valósulnak meg fejlesztések a nemzeti parkokban, melyeknek köszönhetően idén tovább bővül az igazgatóságok kínálata és javul a természeti környezet állapota is. Számos bemutatóhely környezete szépül meg, emellett új kiállítások, tanösvények várják az érdeklődőket, valamint 3 új látogatóközpont is megnyitja kapuit idén.

Ma még ne rohanjuk a múzeumokba - a nyitásra sok helyen még várni kell

A múzeumok lassan ébrednek a "covid álomból", ám a nemzeti parkok gyorsan reagáltak, a zömük május elején megnyitotta a bemutatóhelyeit. A jelenős közgyűjteménnyel bíró múzeumok viszont még csak most tervezgetik a nyitást. Van amelyik csak júniustől akarja fogadni a nagyközönséget, és akad olyan neves múzeumunk is, amelyik még azt hirdeti a honlapján, hogy novembertől zárva kell lenniük.

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

38 milliárd forintot természetvédelmi beruházásokra

Nyolc helyszínen több mint háromszáz millió forintból újultak meg az Aggteleki Nemzeti Park világörökség részét képező élő- és élettelen értékei - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a beruházás zárórendezvényén, Jósvafőn.

Élmények nyomában az Aggteleki-karszton

Földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően az észak-magyarországi régió az erdei élmények nagyhatalma, és e csodálatos erdős vidék legszebb és egyben legkülönlegesebb ékköve az Aggteleki-karszt. A hegytetőket uraló szédítő panorámák, a szemet gyönyörködtető erdők, az egyedi barlangritkaságok mellett az épített történelmi örökségek tárháza is ez a zöld birodalom.

Leányrablás a huculösvényen

Kereken egy évtizeddel ezelőtt a Németh család birtokán, Szigetcsépen rendezték meg az első Huculösvény Baráti Találkozót. Idén ünnepélyes keretek között került sor a rangos lovas eseményre. A szervezők kemény munkáját és a huculkedvelők kitartását egyaránt dicséri, hogy a szigetcsépi rendezvénynek immár ilyen hosszú múltja van.