A „változatos” gyep könnyebben fenntartható
További évtizedek telnek el, ameddig előbb cserjék, majd fafajok telepednek meg a területen, majd idővel kialakul az úgynevezett záró társulás, ami az adott éghajlaton, adott földrajzi viszonyok között a legmagasabb rendű növényi együttes.
Egy művelés alól kivont területen is ez történik, és ha rendszeresen kaszáljuk a területet, 4-6 év alatt gyep alakul ki rajta úgy, hogy egy szem fűmagot sem kell elvetni.
Ennek köszönhetően pár év leforgása alatt eltűnnek a gyomok, kialakul a gyep, de ez a részben mesterséges beavatkozással létrejött növénytársulás nem fejlődik tovább, mert a soron következő fás szárú betelepülők szintén nem viselik el a kaszálást. Virágos gyepet ilyen formán is létesíthetünk kertünkben, ám kevesek akarnak éveket várni a házi virágmező elkészültére.
Általában a virágos gyep részben magától alakul ki úgy, hogy az elöregedő fű között sorra jelennek meg az adott területen honos kétszikű látványosabb virágú vad fajok.
Ennek oka, hogy a gyep egy monokultúrás társulás, azaz csak füvekből áll. A természetben ilyen nincs, ott minden társulást (a mi éghajlatunkon) nagy változatosság, fajgazdagság jellemez.
A mi mesterségesen kialakított gyepünkbe is beleszól a természet, és megpróbálja változatosabbá tenni azt. Ez egyfelől a gyep gyomosodásának is tekinthető, ám akkor sem kell lemondanunk az esztétikus megjelenésű gyepről, ha ezeket az önkényes helyfoglalókat is beengedjük, esetleg ízlésünk szerint mi telepítjük be őket.
Virágos rét a ház körül
Számos növényfaj alkalmas arra, hogy némi színt vigyen a gyep zöldjébe. Ezeket egyrészt ki sem kell választanunk, mert többnyire jönnek maguktól, de ha konkrét elképzeléseink vannak, hogy milyen színeket szeretnénk gyepünkbe vinni, akkor néhány szempontot figyelembe véve ezt egyszerűen meg is valósíthatjuk.
E gyepbe telepíthető virágos fajok fontos tulajdonsága, hogy alacsonyak legyenek, bírják a nyírást, vagy ha ezt nehezen viselik el, akkor rövid tenyészidejűek legyenek.
Például tavasszal számos hagymás faj mutat jól a gyepben virágaival, ami bár nem bírja a nyírást, mire arra kerülne a sor, már elvirágzik, és magától visszahúzódik.
A nyári virágzásúaknál pedig ha a füvet 2-4 hetente nyírjuk, úgy a közbenső időben gyönyörködhetünk a virágpompában. Néhány faj egyébként egész jól alkalmazkodik majd a nyíráshoz. A kéretlenül is megjelenő gyermekláncfű, illetve a százszorszép, melynek a vad alapfaján kívül számos színű- és virág-felépítésű kertészeti változatából is válogathatunk, hamar "rájön" arra, hogy időnként jön egy fűnyíró. Emiatt virágait rövidebb száron hozza majd.
Ennek köszönhetően a bimbók már rögvest a talaj felszíne felett kialakulnak, így nyírás után akár már a következő napon is lesznek frissen nyíló virágok a gyepben.
E vad, vagy félvad fajok betelepítésére a legegyszerűbb mód, ha párat beültetünk a gyepbe. Egy ideig még ezután figyeljünk rájuk, ne vágjuk le őket, mert esetleg a fűnyíró tövestől rántja majd ki e szerzeményeinket, de amikor elkezdenek szaporodni, akkorra már nincs szükség megkülönböztetett bánásmódra.
Így gondozzuk a gyepet nyáron
A nyári hőség és aszály megviseli a fűféléket is, ezért a gyepünk meghálálja a rendszeres öntözést, ami inkább ritkábban, de nagyobb vízadagokkal történjen. Azaz jobban élvezik a fűfélék, ha hetente egyszer-kétszer öntözzük csak de akkor rendesen átáztatva a talajt, hogy a víz lejusson a gyökérzónáig. Az esti órákban történő öntözés hatékonyabb, mert éjjel jobban hasznosul a víz, nem indul be egyből a párolgási veszteség.
emellett pedig a nitrogén tartalmú vegyületek a talajban mozognak a vízzel, azaz öntözéskor lejjebb kerülhetnek a fűfélék gyökérzónája alá, ahol azok már nem tudják hasznosítani.
A rendszeres nyírás több szempontból is fontos, hiszen ettől ápolt képet mutat a kert, emellett sok gyom nem szerei a zavarást, azaz minél gyakrabban nyírunk füvet annál kevesebb gyom lesz benne. Lényeges, hogy éles legyen a fűnyírógép kése, mert ha nem az, akkor tépi a füvet, valamint a vágás magasságát mindig a füvek csomósodási pontja fölé állítsuk be, különben könnyen károsodik a növény.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
