Back to top

Gyepgondozás nyáron

Egy kert zöldfelületének jelentős részét a gyep alkotja. Van, aki a rendszeresen nyírt, mindig alacsonyan tartott zöld szőnyeget szereti - ez azonban nagyon sok munkát igényel. Kertünkbe virágos gyepet is telepíthetünk, ami kevesebb törődést igényel, de mégis, az év minden szakában más látványt nyújt.

A „változatos” gyep könnyebben fenntartható

A gyep ápoltsága meghatározza az egész kert képét
A gyep ápoltsága meghatározza az egész kert képét
Fotó: wikipedia
A növénytársulásoknak van egy természetes fejlődési folyamata. Leegyszerűsítve ez úgy néz ki, hogy egy feltört, felszántott, utána pedig magára hagyott talajon először gyomnövények jelennek meg, és ezek uralkodnak pár évig, miközben fajösszetételük folyamatosan változik.

Az évek során megjelennek a fűfélék, és köztük más lágyszárú, kétszikű növények is.

További évtizedek telnek el, ameddig előbb cserjék, majd fafajok telepednek meg a területen, majd idővel kialakul az úgynevezett záró társulás, ami az adott éghajlaton, adott földrajzi viszonyok között a legmagasabb rendű növényi együttes.
Egy művelés alól kivont területen is ez történik, és ha rendszeresen kaszáljuk a területet, 4-6 év alatt gyep alakul ki rajta úgy, hogy egy szem fűmagot sem kell elvetni.

A dolog kulcsa a rendszeres kaszálás, mivel ezt a zavarást a gyomok többsége képtelen hosszú távon elviselni, ám velük szemben a fűféléket, és néhány más lágyszárú fajt ez nem háborgat.

Ennek köszönhetően pár év leforgása alatt eltűnnek a gyomok, kialakul a gyep, de ez a részben mesterséges beavatkozással létrejött növénytársulás nem fejlődik tovább, mert a soron következő fás szárú betelepülők szintén nem viselik el a kaszálást. Virágos gyepet ilyen formán is létesíthetünk kertünkben, ám kevesek akarnak éveket várni a házi virágmező elkészültére.

Általában a virágos gyep részben magától alakul ki úgy, hogy az elöregedő fű között sorra jelennek meg az adott területen honos kétszikű látványosabb virágú vad fajok.

Ennek oka, hogy a gyep egy monokultúrás társulás, azaz csak füvekből áll. A természetben ilyen nincs, ott minden társulást (a mi éghajlatunkon) nagy változatosság, fajgazdagság jellemez.

A mi mesterségesen kialakított gyepünkbe is beleszól a természet, és megpróbálja változatosabbá tenni azt. Ez egyfelől a gyep gyomosodásának is tekinthető, ám akkor sem kell lemondanunk az esztétikus megjelenésű gyepről, ha ezeket az önkényes helyfoglalókat is beengedjük, esetleg ízlésünk szerint mi telepítjük be őket.

A százszorszép igazából egy gyom a gyepben, de jól mutat, ha nem ragaszkodunk az egységes zöldhöz
A százszorszép igazából egy gyom a gyepben, de jól mutat, ha nem ragaszkodunk az egységes zöldhöz
Fotó: wikipedia

Virágos rét a ház körül

Számos növényfaj alkalmas arra, hogy némi színt vigyen a gyep zöldjébe. Ezeket egyrészt ki sem kell választanunk, mert többnyire jönnek maguktól, de ha konkrét elképzeléseink vannak, hogy milyen színeket szeretnénk gyepünkbe vinni, akkor néhány szempontot figyelembe véve ezt egyszerűen meg is valósíthatjuk.

E gyepbe telepíthető virágos fajok fontos tulajdonsága, hogy alacsonyak legyenek, bírják a nyírást, vagy ha ezt nehezen viselik el, akkor rövid tenyészidejűek legyenek.

Például tavasszal számos hagymás faj mutat jól a gyepben virágaival, ami bár nem bírja a nyírást, mire arra kerülne a sor, már elvirágzik, és magától visszahúzódik.

A nyári virágzásúaknál pedig ha a füvet 2-4 hetente nyírjuk, úgy a közbenső időben gyönyörködhetünk a virágpompában. Néhány faj egyébként egész jól alkalmazkodik majd a nyíráshoz. A kéretlenül is megjelenő gyermekláncfű, illetve a százszorszép, melynek a vad alapfaján kívül számos színű- és virág-felépítésű kertészeti változatából is válogathatunk, hamar "rájön" arra, hogy időnként jön egy fűnyíró. Emiatt virágait rövidebb száron hozza majd.

Ennek köszönhetően a bimbók már rögvest a talaj felszíne felett kialakulnak, így nyírás után akár már a következő napon is lesznek frissen nyíló virágok a gyepben.

Az ibolyák vad fajainak is vannak már színes (kék-fehér) és piros virágú változataik, melyek szintén megélnek a kert ritkábban vágott füvében.

E vad, vagy félvad fajok betelepítésére a legegyszerűbb mód, ha párat beültetünk a gyepbe. Egy ideig még ezután figyeljünk rájuk, ne vágjuk le őket, mert esetleg a fűnyíró tövestől rántja majd ki e szerzeményeinket, de amikor elkezdenek szaporodni, akkorra már nincs szükség megkülönböztetett bánásmódra.

A rendszeres fűnyírás a gyomokat is kordában tartja
A rendszeres fűnyírás a gyomokat is kordában tartja
Fotó: STIHL

Így gondozzuk a gyepet nyáron

A nyári hőség és aszály megviseli a fűféléket is, ezért a gyepünk meghálálja a rendszeres öntözést, ami inkább ritkábban, de nagyobb vízadagokkal történjen. Azaz jobban élvezik a fűfélék, ha hetente egyszer-kétszer öntözzük csak de akkor rendesen átáztatva a talajt, hogy a víz lejusson a gyökérzónáig. Az esti órákban történő öntözés hatékonyabb, mert éjjel jobban hasznosul a víz, nem indul be egyből a párolgási veszteség.

Nitrogén tartalmú műtrágyával is segítsük a gyepünk fejlődését, hiszen az elhordott fűkaszálékkal tápanyagokat vonunk ki a területről, amit pótolni kell,

emellett pedig a nitrogén tartalmú vegyületek a talajban mozognak a vízzel, azaz öntözéskor lejjebb kerülhetnek a fűfélék gyökérzónája alá, ahol azok már nem tudják hasznosítani.

A rendszeres nyírás több szempontból is fontos, hiszen ettől ápolt képet mutat a kert, emellett sok gyom nem szerei a zavarást, azaz minél gyakrabban nyírunk füvet annál kevesebb gyom lesz benne. Lényeges, hogy éles legyen a fűnyírógép kése, mert ha nem az, akkor tépi a füvet, valamint a vágás magasságát mindig a füvek csomósodási pontja fölé állítsuk be, különben könnyen károsodik a növény.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

Új elnök a KKOSz élén

A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének idei tisztújító közgyűlésén már nem indult újra Dr. Szent-Miklóssy Ferenc, aki 26 évig vezette a szervezetet. Az új elnök, András Károly az itt látható videóban az új elnökség terveiről beszélt. A kertbarátok szakmai munkáját a kiadónk Kerti Kalendárium című havilapja is évtizedek óta segíti.

Minikivi-ültetvény akár száz évre

Van Dabason egy rendhagyó ültetvény, amelyet hazánkban különlegességnek számító gyümölcsből, minikiviből hoztak létre öt évvel ezelőtt. E növény annak ellenére nem terjedt el a Kárpát-medencében, hogy megfelelő hozzá az éghajlat. Dabason is sok kísérletezés kellett a megvalósításig, mert a minikivi termesztésének szinte nincs szakirodalma.

Drágább lesz a dísznövény, árat emelnek a kertészetek

Mélyebben a zsebébe kell nyúlniuk azoknak, akik valamilyen fával, cserjével szeretnék beültetni kertjüket, vagy otthonuk belső terét tennék komfortosabbá egy-egy dísznövénnyel. Az energiapiaci válság ugyanis a kertészeteket sem kerülte el, a dísznövényneveléssel foglakozó vállalkozások költségei pedig alaposan megugrottak az elmúlt hetekben.

Növénybazárból nyári bevétel

Sok hazai egynyári- és balkonnövény-termesztő kertészet szembesül a nyári bevételhiánnyal. A tavaszi értékesítési idény egyre hamarabb fejeződik be, sokak szerint a kereslet egyik napról a másikra hagy alább, és az őszi értékesítés is visszafogottabb. Lenne rá megoldás, hogy nyáron is bevételhez juthassanak a termelők.

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Betakarítónap a helyi termékekért

Egyre inkább visszatérnek a termelésbe az olyan gazdák, akik nemcsak minél finomabb és jobb, hanem egyben egészséges termékeket akarnak kínálni az embereknek, és ez egyre inkább bekerül a köztudatba. A Reziben tartott Gyümölcsoltó és –betakarító Nap évek óta kiváló alkalmat nyújt, hogy olyan gazdálkodók is bemutatkozzanak a nagyközönségnek, akik egyelőre kicsiben termelnek.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Mi legyen a lehullott levelekkel?

Őszi lombhullás idején felmerül a kérdés, mit kezdhetünk a lehullott levelekkel. A zsenge hajtásokról, a gyepről ajánlott összegereblyézni, mert alatta a fű kirohadhat, a fényhiány miatt pedig barna foltok képződhetnek.

Tüske nélkül - A szeder a kertünkben

Hazánkban is őshonos növény a szeder, szúrós, vékony indái belekapaszkodnak az erdőjárók ruhájába, nyár végén viszont cserébe elszopogathatjuk nedvdús, kissé fanyar gyümölcsét. Nemesített változatai sokkal erősebb növekedésű és tüske nélküli fajták, a gyümölcsük sokszorosan nagyobb, mint az erdei szederé, és az ízük is sokkal kellemesebb.