Back to top

KAP: vágyvezérelt ötletcsomag, vagy józan ész diktálta tervek?

A soros szlovén elnökség idején szövegezik meg és fogadják majd el azt a jogszabályt, amely a következő hétéves ciklusban szabályozza az európai Közös Agrárpolitika működését, valamint ezen időszak alatt kell benyújtani az Európai Bizottsághoz a tagállamok úgynevezett stratégiai terveit, amelyek a saját – a keretrendszerbe illeszkedő – szabályozási rendszerét rögzítik.

MMG – Direkt | Hogyan hat a gazdákra a KAP? | Győrffy Balázs, NAK

Mint ismert, a politikai megaállapodás a tagállamok minisztereit tömörítő tanács és az Európai Parlament között nagy harcok árán született meg, elsősorban azért, mert a parlament szakmailag megalapozatlan és teljesíthetetlen elvárásokat akart az európai gazdákra ráerőszakolni. Ez ellen hazánkban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége petíciót is indított, sőt még Brüsszelben tüntetést is szerveztek.

Az agrárkamara közleményében a végül megszületett politikai megállapodásról kijelentette, győzött a józan ész, a gazdákat nem lehetetleníti el az EU. A kamara elnöke, Győrffy Balázs ezzel kapcsolatban a Magyar Mezőgazdaságnak azonban óvatosan fogalmazott, azt mondta, abban a pillanatban győzött a józan ész, és reméli, hogy ez így is marad.

- Azt le kell szögezni, hogy elvi megállapodás született, viszont a most július elsejétől regnáló szlovén elnökségnek lesz a feladata, hogy ezt jogszabályi formába öntse.

Nyilván utána még az év végéig kell majd a stratégiai terveket a Bizottsághoz benyújtani a tagállamoknak. Kérdés, hogy milyen stratégiai terveket fogad majd el a Bizottság, milyen elvárásokat támaszt a tagállamokkal szemben. Úgyhogy egyelőre még optimista kicsengésű megnyilvánulás, hogy eljött a józan ész kora. Annyi viszont tény és való, hogy az eredeti tervekhez képest, amiket nyugodtan nevezhetünk vágyvezérelt ötletrohamnak, azért sikerült a józan ész keretein belül tartani a Közös Agrárpolitika reformját.

Fotó: pixabay.com
Mindig izgalmas időszak, amikor egy tervezési időszak elején nekiállunk és végiggondoljuk, hogy vigyük végig az adott időszakot. Itt pedig több érdekcsoport feszül egymásnak. És sajnos azt látjuk, hogy ezek az összefeszülések egyre kevésbé a gazdák szája íze szerint végződnek, hisz egyre jelentősebbek azok a terhek, amiket az Európai Unió a gazdákra rak. Ezzel egyébként önmagában nem feltétlenül lenne probléma, hisz az eredeti célrendszerrel nincs élő ember, aki ne értene egyet: vigyázzunk a környezetünkre, óvjuk a talajainkat és hosszan lehetne sorolni. De, amikor azt látjuk, hogy a gazdában nem a partnert, hanem a legyőzendő ellenfelet, sőt ellenséget látják, akkor ez nyilván egyrészről frusztrálja az embert, a másik oldalról meg egyfajta értetlenséget generál, hisz abban az esetben, hogyha többet várunk valakitől, akkor az eredmény piactorzítás.

Lássuk be, hogy a szabadpiacon meglévő viszonyrendszerhez képest az Európai Unió nagyon szigorú feltételeket szab.

Állategészségügy, állatjólét, környezetvédelmi kritériumok, ezek többletköltséget vagy bevételkiesést jelentenek az európai gazdálkodóknak.

És azt gondolom, hogy teljesen normális elvárás az a gazdálkodók részéről, hogy ha társadalmi elvárás, hogy mi a világ többi részéhez képest ilyen plusz vállalások mellett végezzük az élelmiszertermelést, akkor azt kompenzálja társadalmi forrásból az, aki ezt, mint feltételt megszabja. Gondolok itt ugye az Európai Unióra.

Azt látjuk, hogy ennek ellenére nem ez történik, hanem egyre szigorúbb és egyre rigorózusabb szabályok mellett egyre kevesebb pénzt akarnak fordítani arra, hogy az európai gazdálkodók meg tudjanak felelni ezeknek az elvárásoknak és teszik mindezt úgy egyébként, hogy az Európai Unión kívülről érkező élelmiszerek esetében pedig egyfajta megengedő magatartást folytat az Európai Unió – és tudnék itt csúnyábban is fogalmazni.

Egy kis aktualitást hadd hozzak ide, ez az End of the Cage Age kezdeményezés, ami a ketreces időszak végét jelöli.

Ez az állattartásban új elvárás lesz, de nem tudom, hogy mondjuk nyulat hogyan fogunk ketrec nélkül tartani. Vannak olyan állatok, amik esetében ez értelmezhetetlen és nagyon súlyos következményei lesznek például a nyulak vonatkozásában, hisz a nyulak hajlamosak agressziót mutatni. Tehát, hogy ettől nem boldogabb lesz az állat, hanem egész egyszerűen lesznek haszonállatok, amelyeket nem lehet majd tartani. Ez is jól mutatja, hogy milyen rövidlátó, vagy inkább politikailag rövidtávon optimalizáló és a realitásokat nem figyelembe vevő álláspont.

Magyar óriás nyúl
Magyar óriás nyúl
De visszatérve a ketrecekhez, elvárják, hogy bizonyos időn belül az Európai Unión belül csak és kizárólag szabad tartásban előállított tojás legyen a boltok polcain. Arról persze nem beszélnek, hogy ez fokozza a szalmonellafertőzés esélyét, és – ez egyébként tán meglepő lesz annak, aki nem ért a témához – de a tyúkoknak sem jobb.

Arról is beszéljünk, hogy mennyivel drágább lesz a tojás!

Mindezt elvárják, miközben az Európai Unió egyik legnagyobb vállalása most agrárterületen az Európai Unió határain kívül Ukrajnába irányul, és mit ad Isten, mit finanszíroz az Európai Unió? Az európai kontinens legnagyobb ketreces tartásban előállított tojásüzemét, vagy nyugodtan fogalmazhatunk úgy, hogy tojásgyárát. Hova fog menni az a sok tojás? Meg fog majd jelenni az Európai Unió piacán, miközben a saját termelőinket meg ellehetetlenítjük. Sajnos a józan ész kora ilyen szempontból csak bizonyos keretek között köszöntött be.

Nem igazán értjük, hogy miért ebbe az irányba fordítják a szekér rúdját, és nagyon nehéz kezelni ezeket az ötleteket, amiknek egyébként nincs semmilyen logikai alapja, egész egyszerűen valaki egyszer reggel álmodott valamit, és azt súlyos károkat okozva megpróbálja a valóságba átültetni.

- Nem lehet, hogy az egésznek az az alapja, hogy városi emberek próbálják a vidéki embereknek megmondani azt, hogyan kell termelni?

Szerintem ennél sokkal rosszabb a helyzet. Én nem akarom elhinni, hogy az Európai Unió magas szintű döntéshozói ennyire szűk látókörűek lennének, tehát, hogy ne értenék meg azt, hogy a tetteiknek milyen következményei vannak. Szerintem ők egyszerűen ennek ellenére nem törődnek vele. De miért teszik ezt? Azért, mert valóban a városi embereknek próbálnak mutatni valamit, ami egyébként egy patyomkinfalu, hisz nem valós környezeti megoldásokat kínálnak. Viszont a társadalom egyre nagyobb része él városias környezetben. Ennek egyenes következménye - nem bántva őket, nehogy valaki félreértse –, hogy egész egyszerűen olyan távol élnek a természettől, annak a törvényeit egész egyszerűen nem látják, nem értik.

Egyre kevesebb az a család, ahol mondjuk még elmegyünk télen a nagyszülőhöz disznót vágni.

Tehát ahol látja, hogy a hús az egy élő állatból kerül oda, és mondjuk megtanulja, hogy a halál az életnek természetes része. Ezek az emberek gondolnak valamit a természetről, a politikusok meg nekik próbálnak hangzatos, politikailag nagyon leegyszerűsített üzeneteket eljuttatni, és ezzel a saját népszerűségüket emelni.

Tehát ha azoktól, akik azt mondják, hogy ne tartsunk állatot, mert az állattartás tönkreteszi a vizet, a levegőt, hogy ne használjunk műtrágyát, vigyázzunk a talajainkra, megkérdezik, hogy műtrágya helyett mit használjuk, azt mondják, szerves trágyát. Igen, de szerves trágya haszonállat nélkül nem fog keletkezni, nem a fán terem! Nekik azonban ennyi elég. Ők nem mennek ennél mélyebben bele. Mondanak néhány hangzatos szlogent, amit egy a témához nem értő, de mondjuk a természeti értékek megőrzésére legalábbis szóban, gondolatban érzékeny ember számára kedves, jól hangzik, és ezt pedig megpróbálják rajtunk, gazdálkodókon bevasalni. Nem törődve azzal, hogy mekkora károkat okoznak.

Miért nem jobb az, hogy mondjuk az Európai Unión belül meglévő faanyagot jól használva próbáljuk meg kielégíteni mondjuk a különböző fafeldolgozásra épülő iparágak alapanyagszükségletét, ahelyett, hogy kivágatjuk az Amazonas-menti erdőket és onnan érkezik a fa. M

iért jobb az, hogy Dél-Amerikából származó etanol és cukor érkezik Európába, hogy ne itt szennyezzük a környezetünket annak az előállításával, miközben a dél-amerikai kontinensen 27 olyan növényvédőszert használnak ezen termékek előállításakor, amelyeket az Európai Unióban már évek óta, de van olyan hatóanyag, amit évtizedekkel ezelőtt már betiltottak.

Nagyon Janus-arcú, nagyon álságos magatartás ez, és azt gondolom, hogy az a szörnyű, hogy ezt azért látniuk kell. Nem akarom elhinni, hogy ilyen magas pozícióban lévő emberek nem látják át, hogy a tevékenységük mit eredményez.

Ők a rövidtávú politikai haszonszerzés reményében hajlamosak feláldozni teljes ágazatokat, és a mezőgazdaság most egy ilyen ágazat. Sajnos valamilyen okból kifolyólag azt gondolják, hogy a mezőgazdaság megregulázásával lehet a természeti értékeinket megóvni, ami egy nagy marhaság – már elnézést a szóhasználatért! Én, mint gyakorló gazdálkodó azt gondolom, hogy sokkal jobban érdekelt vagyok abban, hogy a saját földem termőképességét, a talajaimnak a minőségét megőrizzem, ne adj isten javítsam, mintsem az, akinek egyébként semmi köze hozzá, csak úgy általában valamelyik természetvédelmi adót nézve elhatározza, hogy ehhez valamit tenni kell az ügy érdekében.

És arról sem beszélünk, hogy egyébként a Föld népessége meg nő, egyre nagyobb anyagigénnyel. Egyre több terméket kell előállítani, hogy ezeknek az embereknek legyen mit enni, és itt valahogy nem jön ki a matek. Egyre szigorúbb szabályokkal kellene előállítani, most például majd ugaroltatni kell a területeinknek egy bizonyos részét, ami azt jelenti, hogy igazából nekem 3-4%-kal leértékelték a teljes földvagyonomat, mert azt nem fogom tudni használni, miközben az egész világon pedig nő a népesség. Én nem tudom, hogy ennek mi értelme van, de valamilyen formában mégis ez történik, és

nem értem, hogy miért jó az, hogyha a világ más táján állítják elő az élelmiszert, sokkal inkább környezetszennyező, a természetet sokkal inkább igénybe vevő módon, mintha ezt az Európai Unión belül tennénk.

Jól mutatja egyébként a nemtörődömségüket, hogy amikor a Green Deal nevű program nyilvánosságra került, akkor azért több szakmai szervezet – mi is ezek közé tartoztunk – is megkérdezte, hogy jó-jó, de ennek milyen következményei lesznek. Azt gondoltuk, csak számoltak, csak végiggondolták, hogy ebből mi fog kikerekedni. De nem. Vagy készült anyag, amit nem mertek megmutatni, vagy nem is készült anyag. És megéltük azt a szégyent, hogy az Európai Unió programjáról az Egyesült Államok agrárminisztériuma készített egy hatástanulmányt arról, hogy a Green Deal bevezetése az Európai Unióra milyen hatással lenne. Körülbelül 10%-kal csökkenne az agrár-GDP és lenne egy olyan termékkör, aminek 60%-kal emelkedne az ára ezen intézkedés következtében.

Természetesen ezt nem mondják el a fogyasztóknak. Arról nem tájékoztatják őket, hogy ennek milyen egyéb következményei lesznek. Nagyon hangzatos dolog, hogy 50%-kal csökkentjük a növényvédő szerek felhasználását. Én nagyon örülnék neki, hogyha feleannyit kellene költenem növényvédőszerre, mint most. Most sem azért költök kétszer annyit, mint ami az ő elválásuk – egyébként nem költök annyit –, de nem azért költünk annyit amennyit, mert nincs jobb dolgunk, és ha unatkozunk, akkor kimegyünk permetezni, hanem azért, mert humánegészségügyi példával élve a növényvédő szerek a növényeknek az orvosságai, vitaminjai. Ezekre a növényeknek szükségük van. Ez körülbelül akkora őrültség, mintha azt mondanánk, hogy 2030-ra a humán egészségügyben felhasznált gyógyszereknek is csökkentsük a volumenét a felére.

- Igen, de épp a minap jelent meg egy olyan francia tanulmány, ami szerint, ha Európa teljes egészében áttérne az ökológiai gazdálkodásra, akkor is Európát meg tudnánk etetni, sőt, állítólag még a rászoruló országoknak is jutna ebből az élelmiszerből.

Én ezt nem cáfolom, de akkor hadd gondoljuk tovább ugyanezt a vonalat! Nézzük meg, hogy ennek milyen költségei lesznek, és mennyibe fog kerülni ez az élelmiszer! És vajon biztos, hogy az Európai Unió minden lakosa ezt az élelmiszert szeretné megvásárolni biztosan szignifikánsan magasabb áron? És azt nem gondolják, hogy meg kellene tiltani a harmadik országból érkező élelmiszerimportot, így lehet, hogy a vásárló az Európai Unióban előállított élelmiszernél klasszisokkal olcsóbb terméket fogja majd választani?

Én élek a gyanúperrel, hogy a társadalomnak van egy szegmense, amelyik szeretne bioterméket, ökológiai gazdálkodásból származó terméket vásárolni, de ő azt meg tudja vásárolni most is. Ráadásul, ha van kereslet, akkor a kínálat általában leköveti a keresletet. Tehát

nem attól lesz több a biotermék a polcokon, vagy a fogyasztásban, hogy mi előírjuk, hogy a gazdák egyharmadának biotermelőnek kell lenni.

Ha lesz rá kereslet, akkor egész biztosan a gazdálkodóknak az egyharmada bioterméket fog előállítani, mert ha van rá kereslet, akkor a kínálat is meg fog jelenni. De pillanatnyilag nem azt látjuk, hogy öles léptekkel haladnánk ebbe az irányba. Megy fel a biotermékek fogyasztásának az aránya a teljes fogyasztói kosáron belül, de azt gondolom, hogy ez organikus folyamat, nem egy megerőszakolt dolog, mert ezt nem lehet előírni. Hogyha valaki erre több pénzt szán, akkor arra fog költeni. De ha megerőszakoljuk az egészet, és azt mondjuk, hogy az egész európai uniós termelést erre kell ráállítani, ki fogja azt megvásárolni?

Hogy lesz-e a boltok polcain konvencionális termék? Lesz. Határozottan olcsóbb áron abban biztosak lehetünk. Vagy ha nem, mert óriási vámot teszünk rá, akkor meg tájékoztassuk a fogyasztókat, és kérdezzük már meg a fogyasztókat, hogy ők akarják-e? Vagy néhány ember kitalálta, és akkor innentől kezdve ez kötelező mindenkire. Szerintem adjuk meg a fogyasztónak az esélyét, hogy eldöntse, hogy mit akar vásárolni! Azt gondolom, hogy a tájékoztatás a legfontosabb. Legyen ráírva, hogy mi micsoda. Legyen ráírva, hogy az a termék GMO-mentes, hogy aki GMO-menteset akar venni, az tudja megvenni.

Ez ugye a kereskedelemre vonatkozik.

A köztermesztésben, én azt gondolom, Magyarországon nem szabad GMO-termékeket továbbra sem előállítani, de ne legyünk álszentek, a beérkező szója jelentős része, ami a takarmányozásra kerül, az GMO-s szója és egyéb más GMO-s termékek is kerülnek be az országba, a köztermesztésben viszont nincs ilyen.

A fogyasztónak viszont fel kell ajánlani a lehetőséget és tájékoztatni kell arról, hogy mi az, amit a boltok polcain lát. Ezért nem szabad például növényi alapanyagokból készült termékekre ráírni, hogy sajt, meg vaj, mert az nem az, és én azt gondolom, hogy a fogyasztónak meg kell adni a szabad választás lehetőségét, és majd eldönti, hogy mit akar vásárolni. És azt is gondolom, visszakanyarodva erre a francia tanulmányra, lehet, hogy elő tudunk állítani annyi élelmiszert organikus módon az Európai Unión belül, hogy azzal kiszolgáljuk a teljes élelmiszerszükségletet, csak kérdés, hogy ennek milyen lesz az ára és ezt az emberek szeretnék-e?

- Térjünk vissza a stratégiai tervre, hiszen abból indultunk ki. Mi várható? A fogyasztó mit várhat a következő hét évben a magyar gazdálkodóktól?

Azt gondolom, hogy ugyanazt a felelős magatartást, amit eddig is tanúsítottunk. Én azt szoktam mondani, és ez egyre több helyen kell, hogy elhangozzék: a gazdálkodók a legnagyobb természetvédők és a legnagyobb állatvédők. Ugyanis egy gazdálkodónak jól felfogott érdeke, hogy olyan környezeti körülmények legyenek, ami számára egy év múlva és tíz év múlva is biztos megélhetést jelentenek, tehát ő fog vigyázni a környezetére. Az állat is akkor hízik, akkor ad több tejet, ha nyugodtan van, ha kényelemben érzi magát. Tehát a gazdálkodónak nemcsak érzelmi, hanem racionális anyagi érdeke is fűződik ahhoz, hogy vigyázzon a teremtett világ minden rábízott részére.

Ezek azt gondolom, hogy meglesznek a következő időszakban is.

Az Európai Unió elvárásai most talán a teljesíthetőség keretein belül maradtak. Ezeket odafigyeléssel jól fogjuk tudni kezelni, tehát lesz elég, és jó minőségű élelmiszer.

Nyilván a gazdálkodóknak sok újdonsággal kell majd megismerkedni, és sok új dolgot kell majd megtanulniuk, de ez legyen a mi dolgunk. Azt gondolom, ahogy eddig, ezután is meg fogunk felelni a kihívásoknak. Mi a kamara részéről nyilván a falugazdász hálózattal mindent megteszünk annak érdekében, hogy az adminisztrációs terhek elviselhetőek legyenek, de a fogyasztók egész biztosak lehetnek abban, hogy az Európai Unióban előállított élelmiszerek jó minőségűek lesznek. Különösen Magyarországon a magyar élelmiszer, hisz itt a szállítási távolságok miatt a frissesség sokkal inkább tetten érhető, mint más országból származó termékek esetén. Vagyis amikor beleharap egy gyümölcsbe, vagy eszik egy szelet húst, akkor meggyőződéssel tudja mondani, hogy ez egy jó minőségű, jó beltartalmi értékű élelmiszer, ami a támogatásoknak köszönhetően talán az ár-érték arányában is jó képet fest.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

A francia elnök teljes tiltást tervez

Emanuel Macron bejelentette, hogy fel akarja gyorsítani a növényvédő szerek beszüntetését. A francia köztársasági elnök a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Marseille-i kongresszusán tartott beszédében azt mondta, hogy amikor Franciaország tölti be az EU elnökségét - azaz 2022. január 1. és 2022. június 30. között - kezdeményezni fogja a peszticidek használatának tiltását.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

James Bond lecserélte ikonikus koktélját

A Heineken egy új reklámfilmet mutatott be az új James Bond film, a Nincs idő meghalni közelgő bemutatójának alkalmából, „Worth The Wait”, (Megéri a várakozás) címmel, melynek főszereplője maga James Bond megtestesítője, Daniel Craig.

Minőségi mezőgazdaság születhet a következő tíz évben

A mezőgazdasági termékek feldolgozására fókuszál a következő tíz év fejlesztéspolitikája, mert az erősebb feldolgozóipar stabilabb értékesítési hátteret jelent az egész agrárium számára – mondta el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.