Back to top

Megvonhatják-e az egységes területalapú támogatást az időszakosan vízzel borított földek gazdáitól?

Egy nógrádi gazdálkodóhoz ellenőrök érkeztek, majd megvonták az egységes területalapú támogatás (SAPS) egy részét. Az indoklás szerint a műholdfelvételek vízzel borított területeket mutatnak, a szemlére érkező ellenőrök pedig megállapították a gazda egyik gyepterülete az év több mint 6 hónapjában nem alkalmas legeltetésre. Mindez jogszerű? S milyen jövő vár a hasonló cipőben járó gazdálkodókra?

Fotó: BNE
A Kistermelők Lapja olvasója, aki jelezte ezt a problémát, aki 1995-től gazdálkodik Nógrádban Csitár mellett. Jelenleg 40 kecskéje és 40 juhból álló állatállománya van. 8 hektár gyepterület és 2,3 hektár erdőterület van a tulajdonában. Eddig többnyire zökkenőmentesen kapta a területalapú támogatást, ám meglepetésére idén januárban helyszíni ellenőrzést tartottak a gyepterületén. Az ellenőrök a Magyar Államkincstár Ellenőrzési Főosztályáról érkeztek, arra hivatkozva, hogy

távérzékelés során a műholdfelvételekből vízzel borított területek látszottak, amelyre nem jár az egységes területalapú támogatás (SAPS).

A szemle alatt az ellenőrök megállapították, hogy 0,3 ha területet esetében a gazdálkodó nem jogosult a támogatásra, mivel ez egy olyan vízzel borított terület, amely az év több mint 6 hónapjában nem alkalmas legeltetésre.

A gazdálkodó elmondta, hogy egyrészt évtizedek óta itt legeltetik a jószágokat, ezen az időnként kiszáradó, időnként vízzel borított területen – minden gond nélkül, harmóniában a természettel. Másrészt jelentős természeti értéket képvisel az érintett terület, amelyet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól kért szakvélemény is igazol. Ám számára úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy a biodiverzitást biztosító, védett állatfajoknak otthont adó vizes területeket tüntessék el. 

Fotó: BNE

Olvasónk panasza nyomán kérdéseket intéztünk az agrártárca szakemberihez, hogy milyen támogatásokat vehetnek igénybe és milyen jövőképe lehet azoknak a gazdálkodóknak, akik hasonló területtekkel rendelkeznek.

A gyakran vízzel borított, ám a százazabb időszakokban legelőnek használt területekre lehet igényelni az egységes területalapú támogatást?

"A jelenlegi, 2014-2022-es időszakban meglehetősen kötött kereteket szab az uniós jog a tekintetben, hogy milyen területek jogosultak KAP közvetlen támogatásokra. Ennek megfelelően az egységes területalapú támogatás (SAPS) feltételei, többek között:

 az igényelt terület támogatható legyen, ami azt jelenti, hogy mezőgazdasági tevékenységre használják, vagy ha a területet nem mezőgazdasági tevékenységekre használják, annak használatában a mezőgazdasági tevékenység túlsúlyban van. Egyúttal egy terület csak akkor minősül támogathatónak, ha – a vis maior vagy a rendkívüli körülmények esetének kivételével – a naptári év bármely időpontjában megfelel a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak;

– és az adott területen mezőgazdasági tevékenységet kell végezni, vagy azt mezőgazdasági művelésre alkalmas állapotban („kultúrállapotban”) kell tartani.

Előbbiek alapján az a területrész, amelyen vízállás miatt nem lehet mezőgazdasági tevékenységet folytatni, illetve nem biztosítható a művelésre alkalmas állapot fenntartása – vizes élőhelyek esetében ez tekinthető természetes állapotnak – a mostani KAP-ciklusban, tehát 2022 év végéig nem jogosult egységes területalapú támogatásra."

Ha nem jár erre támogatás, akkor a tulajdonos gazdálkodónak vélhetően az a gazdasági érdeke, hogy lecsapolja és elvezesse a vizet és a területet agrárcélra hasznosítsa. Ez így nem veszélyezteti a természetes élőhelyek megőrzésének lehetőségét és jövőjét?

"Ha védelem alatt álló területről van szó, pl. NATURA 2000 besorolású a terület, akkor azok fenntartására szigorú szabályozás vonatkozik, amely garantálja a területen lévő élőhelyek megőrzését. Szintén fontosak lehetnek egyéb, pl. helyi szabályozók, amelyek által szintén védelem alá lehet helyezni az adott területet.

A konkrét példára vonatkozóan: a 269/2007. Kormányrendelet részletezi a NATURA 2000 gyepterületek földhasználati szabályait, amely 4. §-a szerint a belvíz gyepterületről történő elvezetése tilos. A Kormányrendeletben foglaltakat akkor is kötelező betartania a NATURA 2000 területen gazdálkodóknak, ha az érintett területre nem folyósítható támogatás.

Mindezek mellett lényeges kiemelni egy - olykor téves - szemléletbeli kérdést is: a területalapú támogatások meghatározott tevékenységekhez és feltételek teljesítéséhez kötöttek. (Sok esetben a támogatás bizonyos tevékenységeket kompenzál, pl. a Natura 2000 gyep támogatás célja az, hogy ellentételezze a szabályok betartásából eredő többletköltségeket, nem pedig automatikusan jár.) A területalapú támogatások tehát nem „alanyi” jogon járnak, nem "ingyen pénz", mindenképpen a jogszabályi előírások alapján „tenni kell értük". Ez a gyakorlat, azaz a támogatásokért megvalósítandó intézkedések a 2023-től kezdődő új KAP támogatási rendszerében is megmarad. Sőt, számos jogcím esetében a környezeti elvárásoknak való megfelelés terén megjelenő többletvállalások tekintetében - a jelenlegi gyakorlathoz képest - jelentősen növekedni fog."

Ha valakinek természetvédelmi, természetes élőhelyek és a biodiverzitás szempontjából is értékes területe van, annak megőrzésére lehet igényelni támogatást? Melyek azok az lehetőségek, amelyek ösztönözhetik a gazdálkodókat ezen területek megőrzésére, úgy, hogy közben ne érje őket anyagi hátrány?

"A 2023-ban kezdődő, új KAP-időszakban több alapvető változást hoz a támogatási rendszer. Ezek között kiemelkedő jelentősége van természetvédelmi szempontból az ún. támogatható terület definíciónak. Az uniós társjogalkotók felismerték, hogy a területalapú támogatásra való jogosultság megszerzése (vagy megőrzése) bizonyos esetekben a természetes élőhelyek elvesztésével jár. A 2023 utáni időszakban tehát lehetősége nyílik majd a tagállamoknak arra, hogy a természetes vagy természet közeli állapotukban tartott területeket is támogathatónak tekintsék. A magyar KAP Stratégiai Terv készítése során Magyarország számol ezzel a lehetőséggel. Így a 2023-2027 időszakban az említett, támogatható terület definíció felülvizsgálat mellett több vidékfejlesztési támogatási forma áll majd rendelkezésre élőhely-fejlesztési és –fenntartási feladatokra."

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Már lehet pályázni a gombatermesztő üzemek fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Program keretében 20 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett, gomba előállító üzemek fejlesztését támogató felhívásra szeptember 13-tól lehet a pályázatokat benyújtani – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Bábolnán mindig lehet tanulni!

Fazekas Miklós, 4 éve a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – RMGE - maros megyei szervezetének elnöke. Közösségi ember, aki 26 éve tagja az egyesületnek, s éppen ennyi ideje gazdálkodó. Zöldségtermesztő Nyárádkarácsonyfalván, egy hektárnyi fóliával, s még több szabadföldi területtel rendelkezik.

Csalás és bűncselekmény

Dr. Norberto Garcia, az Apimondia Mézminőség és Mézkereskedelmi Állandó Bizottságának elnöke, a Nemzetközi Mézkereskedelmi Szövetség titkára röviden ezekkel a szavakkal jellemezte napjaink nemzetközi mézkereskedelmét: csalás és bűncselekmény. Lássuk kijelentésének okait. A leírtakat sok-sok nemzetközi tanulmány, előadás, cikk elemzéséből, értelmezéséből állítottam össze.

Tisztességes felvásárlási árat érdemelnek a szőlőtermelők

A kormányzat aktívan segíti az idei szüret eredményes lebonyolítását, ennek ellenére egyes szőlőfelvásárló pincészetek méltatlan és piaci szempontból is indokolatlanul alacsony árat ajánlanak a szőlőért. Nem érdemelnek fejlesztési forrásokat a szőlőtermelőkkel tisztességtelen felvásárló cégek – mondta dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

Álommeló?

A reklámokban a mezőgazdaságot még mindig kizárólag romantikusra fényezve mutatják be, és a közösségi médiában is éppen elég ilyen fotó van, de vajon tényleg el is hisszük? A Rabobank megbízásából Németországban készült egy felmérés, amely kiderítette, mennyire tartja a lakosság álommelónak a gazdálkodói életformát. A rövid válasz: egyre kevésbé.

Újra elérhető a lepárlási támogatás

Az Agrárminisztérium a szüreti felkészülés keretében 1,5 milliárd forintos keretösszeggel lepárlási támogatást biztosít a borászatok számára – közölte Nagy István agrárminiszter.

Precíziós gazdálkodás: a jövő már az ajtón kopogtat

„Divatos szóvá vált a precíziós gazdálkodás, talán kicsit el is koptattuk”- hangzott el azon a szakmai kerekasztal beszélgetésen, melyen a témában jártas szakemberek osztották meg tapasztalataikat a hallgatósággal. Hatékonyság, növekedés és szemléletváltás, az ésszerű gazdálkodás érdekében, amihez megfelelő üzemméret és megfelelő tőke szükségeltetik.

Szeptember 15-éig kell megfizetni a kárenyhítési hozzájárulást

Az agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak 2021. szeptember 15-éig beérkezően kell megfizetniük a kárenyhítési hozzájárulást. A fenti határidő a hozzájárulás Magyar Államkincstár számlájára történő beérkezésének a határideje, nem az összeg feladásának vagy a befizetés kezdeményezésének az időpontja.