Back to top

Tizedére csökkenhet a veszteség innovatív gabonatárolással

A klímaváltozás következtében várhatóan 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra miközben a népesség 11 milliárd főre bővül. A globális kihívás alól Magyarország sem lesz kivétel. Komoly mennyiségi és minőségi veszteségeket okoz a gabona nem megfelelő tárolása, amit komoly szakmai precíziós-digitális fejlesztéssel és korszerűsítéssel el lehetne kerülni.

A K&H Agrár Klubon, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumán a szakértők elmondták, hogyan lehet innovatív tárolással akár tizedére csökkenteni a selejtes áru arányát.

A Swiss Re csoport áprilisban megjelent tanulmánya szerint akár 14 százalékkal is kevesebb lehet a világ GDP-je 2050-re, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményben vállaltakat.

Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban is nagy gondokat okoz: bár az egyes előrejelzések közt vannak különbségek, nagyjából 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra várhatóan 11 milliárd fős népesség mellett. A kutatások nagy része arról szól, hogyan lehetne növelni a termelést, pedig nem csak a hozamok felől lehet megközelíteni a kérdést. A nem megfelelő tárolás következtében a termés akár 60 százalékát érheti szennyezés, így globálisan évente a termés 10-20 százaléka megy kárba, nagyjából négymilliárd dollár értékben.

Nem csak a termény mennyisége csökkenhet a nem megfelelő körülmények között, hanem a minőségéből is veszíthet. Sőt, ez utóbbi esetben a veszteségek sokkal súlyosabbak is lehetnek. Ha például a fuzárium, alfatoxin és egyéb toxintermelő gombák elszaporodnak a gabonában, az teljes mértékben alkalmatlanná válik a fogyasztásra, valamint takarmányozásra se megfelelő.

„A hazai tárolók nagy része több évtizeddel ezelőtt épült, és azóta sem felújítás, sem korszerűsítés nem történt.

Holott, ezeknek a fejlesztésével igen jelentős eredményeket érhetnénk el, viszonylag kis ráfordítással” – magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője. Erre a célra akár állami forrásokat is felhasználhatnak a gazdák: május végén jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy jövőre 951 milliárd forint jut majd többek közt technológiai fejlesztésekre a mezőgazdaságban, ami majdnem 40 milliárddal több, mint idén.

A tárolásban is teret nyer a digitalizáció

A tárolás sikerességét három dolog határozza meg: korszerű infrastruktúra, megfelelően előkészített termény és folyamatos nyomon követés. Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, milyen fontos már betároláskor szárítani és lehűteni a terményt, ezzel meggátolva a gombák megjelenését, illetve csökkentve a rágcsálók elterjedését.

„A megfelelő időben alkalmazott egyszeri hűtés jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint később eltávolítani a kártevőket és megakadályozni a toxintermelő gombák szaporodását, a toxin szintet csökkenteni.

A hűtéssel kombinált kezeléssel már 16%-os nedvességtartalommal betárolható a gabona. A gabonaszemek épek maradnak, nem repednek, porlanak. harmadával megnövekszik a szárítási teljesítmény és csökken a szárítási költség, valamint felgyorsul a betakarítás is. Kutatásaink eredményeként nem kell használni gázosítóberendezést, melynek költsége meghaladhatja az egyszeri hűtés költségét.” – magyarázta a szakértő.

Ezt követően folyamatosan monitorozni kell a termény állapotát, amihez az innovatív digitális eszközök ma már elengedhetetlenek. „A tároló különböző pontjaira elhelyezett szenzorok napi 24 órában figyelik a hőmérsékletet és a páratartalmat. A precíziós tárolással tehát valós időben, pontos információt kapunk a termény állapotáról, akár az okostelefonunkon” – fejtette ki Tresó István. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Group ügyvezető igazgatója hozzátette:

„A folyamatos nyomonkövetés lényege, hogy ha bármilyen változás történik, azonnal be tudunk avatkozni, így minimalizálható az állagromlás.

Ma Magyarországon akár több tízezer tonnára is tehető az aratás utáni veszteségek aránya, ám a megfelelő tárolás és nyomon követés segítségével akár tizedére vagy annál alacsonyabb szintre is csökkenthetjük a selejtes áru mennyiségét.”

Forrás: 
K&H sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kápiatermesztés, napra pontos tervezéssel

A nyírségi Vasmegyerben két évtizede termeszt kápiapaprikát Szunyogh András és fia. Sikerük titka a pontosság, és az, hogy nyitottak a fejlesztésre, az újdonságokra. A számukra legmegfelelőbb fajta mellett biostimulátorokat és rendhagyó technológiai módszereket is alkalmaznak annak érdekében, hogy akkorra időzíthessék a termés betakarítását, amikor az a legjobb áron eladható.

Újabb étteremlánc csatlakozik a vegán forradalomhoz

A McDonald’s háromévnyi kutatás és fejlesztés után piacra dobja első növényi alapú burgerét az Egyesült Királyságban.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Kukoricáról, napraforgóról tanácskoztak

A kukorica stratégiai termék, megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb gabonaféle. Világszerte az olajat adó növényi termékek között, megelőzi az olajpálma, a szója és a repce is, hazánkban viszont a napraforgó a fő ezen a téren. Ez is szóba került a Szarvason tartott szakmai rendezvényen.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

A bodzafelvásárlók és -feldolgozók működését ellenőrizték a növényvédőszerekre fókuszálva

Az elmúlt hetekben kiemelt célellenőrzést végzett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Bács-Kiskun Megyei Rendőrkapitányság Keceli Rendőrőrse a Kecel térségében tevékenykedő bodzafelvásárlók és -feldolgozók telephelyein.

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.