A K&H Agrár Klubon, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumán a szakértők elmondták, hogyan lehet innovatív tárolással akár tizedére csökkenteni a selejtes áru arányát.
Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban is nagy gondokat okoz: bár az egyes előrejelzések közt vannak különbségek, nagyjából 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra várhatóan 11 milliárd fős népesség mellett. A kutatások nagy része arról szól, hogyan lehetne növelni a termelést, pedig nem csak a hozamok felől lehet megközelíteni a kérdést. A nem megfelelő tárolás következtében a termés akár 60 százalékát érheti szennyezés, így globálisan évente a termés 10-20 százaléka megy kárba, nagyjából négymilliárd dollár értékben.
Nem csak a termény mennyisége csökkenhet a nem megfelelő körülmények között, hanem a minőségéből is veszíthet. Sőt, ez utóbbi esetben a veszteségek sokkal súlyosabbak is lehetnek. Ha például a fuzárium, alfatoxin és egyéb toxintermelő gombák elszaporodnak a gabonában, az teljes mértékben alkalmatlanná válik a fogyasztásra, valamint takarmányozásra se megfelelő.
Holott, ezeknek a fejlesztésével igen jelentős eredményeket érhetnénk el, viszonylag kis ráfordítással” – magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője. Erre a célra akár állami forrásokat is felhasználhatnak a gazdák: május végén jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy jövőre 951 milliárd forint jut majd többek közt technológiai fejlesztésekre a mezőgazdaságban, ami majdnem 40 milliárddal több, mint idén.
A tárolásban is teret nyer a digitalizáció
A tárolás sikerességét három dolog határozza meg: korszerű infrastruktúra, megfelelően előkészített termény és folyamatos nyomon követés. Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, milyen fontos már betároláskor szárítani és lehűteni a terményt, ezzel meggátolva a gombák megjelenését, illetve csökkentve a rágcsálók elterjedését.
A hűtéssel kombinált kezeléssel már 16%-os nedvességtartalommal betárolható a gabona. A gabonaszemek épek maradnak, nem repednek, porlanak. harmadával megnövekszik a szárítási teljesítmény és csökken a szárítási költség, valamint felgyorsul a betakarítás is. Kutatásaink eredményeként nem kell használni gázosítóberendezést, melynek költsége meghaladhatja az egyszeri hűtés költségét.” – magyarázta a szakértő.
Ezt követően folyamatosan monitorozni kell a termény állapotát, amihez az innovatív digitális eszközök ma már elengedhetetlenek. „A tároló különböző pontjaira elhelyezett szenzorok napi 24 órában figyelik a hőmérsékletet és a páratartalmat. A precíziós tárolással tehát valós időben, pontos információt kapunk a termény állapotáról, akár az okostelefonunkon” – fejtette ki Tresó István. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Group ügyvezető igazgatója hozzátette:
Ma Magyarországon akár több tízezer tonnára is tehető az aratás utáni veszteségek aránya, ám a megfelelő tárolás és nyomon követés segítségével akár tizedére vagy annál alacsonyabb szintre is csökkenthetjük a selejtes áru mennyiségét.”