0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Tizedére csökkenhet a veszteség innovatív gabonatárolással

A klímaváltozás következtében várhatóan 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra miközben a népesség 11 milliárd főre bővül. A globális kihívás alól Magyarország sem lesz kivétel. Komoly mennyiségi és minőségi veszteségeket okoz a gabona nem megfelelő tárolása, amit komoly szakmai precíziós-digitális fejlesztéssel és korszerűsítéssel el lehetne kerülni.

A K&H Agrár Klubon, a hazai agrár- és élelmiszeripar legfontosabb szereplőinek fórumán a szakértők elmondták, hogyan lehet innovatív tárolással akár tizedére csökkenteni a selejtes áru arányát.

A Swiss Re csoport áprilisban megjelent tanulmánya szerint akár 14 százalékkal is kevesebb lehet a világ GDP-je 2050-re, ha nem tartjuk be a párizsi klímaegyezményben vállaltakat.

Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságban is nagy gondokat okoz: bár az egyes előrejelzések közt vannak különbségek, nagyjából 20 százalékkal lesznek kisebbek a gabonafélék hozamai 2100-ra várhatóan 11 milliárd fős népesség mellett. A kutatások nagy része arról szól, hogyan lehetne növelni a termelést, pedig nem csak a hozamok felől lehet megközelíteni a kérdést. A nem megfelelő tárolás következtében a termés akár 60 százalékát érheti szennyezés, így globálisan évente a termés 10-20 százaléka megy kárba, nagyjából négymilliárd dollár értékben.

Nem csak a termény mennyisége csökkenhet a nem megfelelő körülmények között, hanem a minőségéből is veszíthet. Sőt, ez utóbbi esetben a veszteségek sokkal súlyosabbak is lehetnek. Ha például a fuzárium, alfatoxin és egyéb toxintermelő gombák elszaporodnak a gabonában, az teljes mértékben alkalmatlanná válik a fogyasztásra, valamint takarmányozásra se megfelelő.

„A hazai tárolók nagy része több évtizeddel ezelőtt épült, és azóta sem felújítás, sem korszerűsítés nem történt.

Holott, ezeknek a fejlesztésével igen jelentős eredményeket érhetnénk el, viszonylag kis ráfordítással” – magyarázta Tresó István, a K&H Csoport agrár üzletágának vezetője. Erre a célra akár állami forrásokat is felhasználhatnak a gazdák: május végén jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy jövőre 951 milliárd forint jut majd többek közt technológiai fejlesztésekre a mezőgazdaságban, ami majdnem 40 milliárddal több, mint idén.

A tárolásban is teret nyer a digitalizáció

A tárolás sikerességét három dolog határozza meg: korszerű infrastruktúra, megfelelően előkészített termény és folyamatos nyomon követés. Ádám Jenő, az Ádám és Társa Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, milyen fontos már betároláskor szárítani és lehűteni a terményt, ezzel meggátolva a gombák megjelenését, illetve csökkentve a rágcsálók elterjedését.

„A megfelelő időben alkalmazott egyszeri hűtés jóval olcsóbb és hatékonyabb, mint később eltávolítani a kártevőket és megakadályozni a toxintermelő gombák szaporodását, a toxin szintet csökkenteni.

A hűtéssel kombinált kezeléssel már 16%-os nedvességtartalommal betárolható a gabona. A gabonaszemek épek maradnak, nem repednek, porlanak. harmadával megnövekszik a szárítási teljesítmény és csökken a szárítási költség, valamint felgyorsul a betakarítás is. Kutatásaink eredményeként nem kell használni gázosítóberendezést, melynek költsége meghaladhatja az egyszeri hűtés költségét.” – magyarázta a szakértő.

Ezt követően folyamatosan monitorozni kell a termény állapotát, amihez az innovatív digitális eszközök ma már elengedhetetlenek. „A tároló különböző pontjaira elhelyezett szenzorok napi 24 órában figyelik a hőmérsékletet és a páratartalmat. A precíziós tárolással tehát valós időben, pontos információt kapunk a termény állapotáról, akár az okostelefonunkon” – fejtette ki Tresó István. Párkányi Gábor, a Mertcontrol Group ügyvezető igazgatója hozzátette:

„A folyamatos nyomonkövetés lényege, hogy ha bármilyen változás történik, azonnal be tudunk avatkozni, így minimalizálható az állagromlás.

Ma Magyarországon akár több tízezer tonnára is tehető az aratás utáni veszteségek aránya, ám a megfelelő tárolás és nyomon követés segítségével akár tizedére vagy annál alacsonyabb szintre is csökkenthetjük a selejtes áru mennyiségét.”

Forrás: K&H sajtóközlemény