Back to top

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Egyik kiemelt rendezvény a Nemzetközi Vadgazdálkodási Konferencia, amelynek élére Gőbölös Pétert nevezték ki szakmai kurátorként. Ő állította össze a konferencia tematizált programját.

A világkiállítási iroda olyan szakmai konferencia létrehozására törekedett, ami nem a vadgazdálkodási ágazat kutatási eredményeit ismerteti lexikálisan számszerűsített adatokkal, hanem a kutatási eredmények által kirajzolódott időszerű problémákra hívja fel a figyelmet, és megoldásukra gyakorlatias megközelítéssel mutat irányt.

Gőbölös Péter kellő konferenciaszervezési tapasztalattal a háta mögött azzal az igénnyel egészítette ki a szervezőiroda elképzelését, hogy az előadások vadászoknak, vadőröknek, valamint a vadgazdálkodási ágazat szakembereinek is értékes ismeretanyagot nyújtsanak.

„Ehhez olyan külföldi és hazai előadókat hívunk meg, akik kutatásaik során gyakorlati ismeretekre is szert tettek, vagy gyakorlatias szakemberekként szoros kapcsolatban állnak az adott szakmai témával” – mondta Gőbölös Péter, aki vadgazdálkodási szakemberekből álló csapatot hívott össze a konferencia szakmai tartalmának létrehozására, ízlésvilágának kialakítására. Így esett a választás Ripszám Istvánra, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatójára, Kovács Ferencre, az Agrárminisztérium vadászati főosztályvezetőjére, Fodermayer Vilmosra, a Gemenc Zrt. erdőgazdálkodási és műszaki igazgatójára, dr. Jánoska Ferencre, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar vadgazdálkodási intézetének tanszékvezetőjére, illetve Kovács Tamásra, a Gyulaj Zrt. vadászati ágazatvezetőjére, akik a mintegy 50 előadó kijelölése mellett a szakmai kurátor feladatiban segédkeznek.

Kiadvány készül

„A Nemzetközi Vadgazdálkodási Konferenciára megjelentetünk egy kiadványt is, amely az előadások összefoglalóit tartalmazza. A kétnyelvű, 300 oldalas, 1000 példányban készülő könyv a világkiállítás évében lévő problémaköröket, gondolatokat rögzíti. Úgy is fogalmazhatunk, egyfajta időkapszulaként funkcionál az utókor számára, hiszen, mondjuk ötven év múlva leemelve a polcról, összevethetjük az akkori helyzet viszonyait a mostanival” – említi Gőbölös Péter.

Az ötnapos eseményt szeptember 29. és október 3. között rendezik meg a HUNGEXPO felújított C pavilonjának Konferenciaközpontjában.

„A konferencia során szeretnénk megjeleníteni Magyarország vadászati és vadgazdálkodási múltját, valamint ezek kapcsán a Kárpát-medencében elért tudományos eredményeket. Továbbá célunk ismertetni a nemzetközi viszonylatban a vadgazdálkodás megoldásra váró időszerű feladatokat, valamint felhívni a figyelmet a világban zajló orvvadászat vadvédelmi és gazdasági veszélyeire, a vadállományt és annak élőhelyét érintő klímaváltozás hatásaira. Fontosnak tartom azt is, hogy megértessük, a vadászat és a vadgazdálkodás nem egy szükségtelen, a hagyományoktól eltávolodott tevékenység, hanem a külterjes tájgazdálkodás szerves részét képező kötelezettség” – magyarázta a szakmai kurátor.

A konferencia első napján a biodiverzitáshoz, a vad- és élőhelyvédelemhez kapcsolódnak az előadások, és szó lesz a fenntartható vadgazdálkodáshoz köthető témákról is: mint a nagyragadozók hatása a vadgazdálkodásra, természetközeli vadászati gyakorlat Új-Fundlandon, apróvadélőhely-fejlesztés, vagy éppen a ragadozógazdálkodás a mezőgazdaságban.

Szeptember 30-án Vadászat és társadalom címmel folytatódik a rendezvény, ahol az előadók gyakorlati példákon keresztül hívják fel a figyelmet a világszerte tapasztalható vadászati és társadalmi konfliktusokra.

Szó lesz a Pécs belterületén előforduló vad kártételéről, de hallani fogunk a vad-gépjármű ütközésről és a vadászat erdőpedagógiai rendszerben történő megjelenéséről is.

A következő nap a vadegészségügy témáját veszi górcső alá. Napirendre kerül a vadállomány-szabályozás, a különféle vadbetegségek terjedése, illetve az afrikai sertéspestis Magyarországra kivetített gazdasági hatásainak ismertetése is.

Október 2-án Merre tovább vadászat? kérdés köré csoportosulnak az előadások, főként Európa és az Egyesült Államok elképzeléseivel, példáival, és hallhatunk egy finn modellt is a fenntartható vadgazdálkodásról. Emellett a vadászatot mint interdiszciplináris tudományt is megismerhetjük, hiszen egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges elsajátításához.

Kerekasztal-beszélgetés keretében betekintést nyerhetünk a vadászat jogi vonatkozásaiba, jogtörténelmébe, jogfilozófiájába, ami remek lehetősége a hazai vadászgyakorlat még közelebbi megismerésének.

Az ötödik nap azonban nem a teremben, hanem a terepen telik, mégpedig a Pilisi Parkerdő Zrt. területén, ahová a rendezvényhelyszínről buszkonvoj viszi ki az érdeklődőket. A regisztrációhoz és részvételi díjhoz kötött terepi programra mintegy 400 ember jelentkezhet, és két úti cél közül kell kiválasztani, hogy a Hárs-hegyi örökerdő tansövényre vagy a Budakeszi Vadasparkba szeretnénk ellátogatni. Előbbi esetében Budapest erdő- és vadgazdálkodási folyamatairól kapnak képet az érdeklődők úgy, hogy a társadalmi elvárásoknak megfelelő örökerdő-gazdálkodást is érintik a túravezetők.

A másik helyszínen pedig a hazai vadfajok ismertetése lesz porondon a vadaspark tanösvényén haladva.

A két program végül egy záróeseménybe torkollik, ahol trófeabírálatot, bemutatókat láthatnak és elemzéseket is hallhatnak a résztvevők, majd a buszok visszaszállítják az érdeklődőket HUNGEXPO-ra.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Milliárdokat visz el az inváziós fajok elleni védekezés

A nem őshonos, invazív fajok több mint 116 milliárd euróba (42 ezer milliárd forintba) kerültek az elmúlt hatvan évben Európának. Csak a patkányok az 1960 és 2020 közötti időszakban mintegy 5,5 milliárd eurónyi (2 ezer milliárd forintnyi) kárt okoztak - állapította meg egy kutatás, amelyről a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál számolt be.

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

5 vegán élelmiszer, ami nem olyan környezetbarát, mint gondolnánk - Avokádó, kakaó és mandula…

Ha a környezetbarátnak tartott étrendekről van szó, a vegánság általában magasan a legelőkelőbb helyen szerepel. Az utóbbi időben számos növényi alapú élelmiszer került vizsgálat alá, mivel a jelentések szerint károsnak bizonyultak a környezetre.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.