Back to top

Sokhasznú szelídgesztenyések

Napjainkban mindinkább felértékelődik, és az érdeklődés középpontjába kerül a többes hasznosítás. A sokszínű, táji adottsághoz illeszkedő gazdálkodás – amennyire lehet – úgy kíméli a természeti erőforrásokat és őrzi a biodiverzitást, hogy közben többféle érték teremtődjön. A nagymarosi szelídgesztenyések jó példái a sokoldalú hasznosításnak.

A hasznon nem csupán a piaci bevétel érthető, hanem egyebek közt táj- és természetvédelmi, táj­esztétikai előnyökből, a tájhasználat kulturális értékeinek (kultúr­táj) megőrzéséből is származhat.

Az erdei szamóca szőnyegként borítja a nagymarosi gesztenyések talaját
Fotó: Zeller Zoltán

A gazdálkodás során figyelembe veszik az évszázados helyi hagyományos gazdálkodási módszereket, természeti viszonyokat és azok változásait, a helyben élők érdekeit.

A többfunkciós gazdálkodást a gazdasági, társadalmi, természetvédelmi okok és értékek mellett egyfajta kényszer is ösztönözheti, hiszen például a bogyósok szabadföldi termesztése a tapasztalatok alapján egyre nehézkesebbé, sőt, szinte megoldhatatlan feladattá válik. A forróbb nyarak, hőhullámok napégést és sok egyéb problémát okoznak. Természetbarát árnyékolási megoldások keresése során érdemes a múltban kutakodni a lehetőségek iránt. Ha természeti és kultúrtörténeti ismeretek közt keresgélünk, akkor rábukkanunk arra, amit már őseink is alkalmaztak: az árnyékoló „eszközt” a természet már megalkotta helyettünk, ilyen például a gesztenyefa.

A nagymarosi szelídgesztenyésekben a sokfunkciós hasznosításnak legalább 700 éves hagyománya van.

A módszer nyomai még ma is fellelhetők, de szüleink, nagyszüleink elmondásai mellett régi fotó is bizonyítja hajdani létezését, mely ribiszkeszüretkor készült a nagymarosi gesztenyésben. A nagymarosi málna is megtalálható a gesztenyésekben, de például az erdei szamóca terített szőnyegként, természetesen van jelen a gesztenyés erdőfoltokban. Továbbá gombák, sokféle gyógynövény is él a fák alatt, melyeket szintén gyűjtöttek elődeink és mi is. A gombák szerepe is összetett. Az ehető gombafajok – mint a vargánya, a rókagomba – értékes élelmiszerek, miközben az egészséges szelídgesztenyések fennmaradásának is fontos alappillérei a fákkal szimbiotikus kapcsolatban élő mikorrhiza gombák. Egy portugál gazda szerint legalább akkora bevétele van a gesztenyésében élő gombák értékesítéséből, mint a gesztenyetermésből. Ott táblákkal is jelzik, hogy gombát gyűjteni tilos.

A vargányák gyökérkapcsolatot hoznak létre a gesztenyefákkal, ezzel segítve a víz- és tápanyagfelvételt
Fotó: Zeller Zoltán

Az aljnövényzet befolyásolja a talaj minőségét, levegősségét, vízmegtartó képességét, a mikro- és makroszerve­zetek összetételét.

Ugyanakkor az ember is hasznosíthatja például a gyógynövényeket különböző formában, illetve állati takarmányként is hasznosulhat az aljnövényzet.

A gesztenyések gazdag növényvilága természetes határjelző szerepet is betölt – néhol még mindig mogyoró- és más élő kerítések mutatják a telekhatárt –, emellett pedig fontos madárfészkelő hely, méhlegelő, ehető gyümölcsöt ad, például ha som társul hozzá.

Tehát amit ma agrárerdészetnek, erdőkertnek, permakultúrának nevezünk, azt és hasonló megoldásokat őseink már alkalmazták a gesztenyéseikben.

A gesztenyések sokoldalúságának további szép példája, hogy Károly Róbert király sétálóutakat, arborétumot léte-sített a nagymarosi gesztenyésekben, mondhatnánk úgy is, hogy a felüdü-lés, rekreáció színtereivé is alakíttatta azokat.

Jól érzékelteti a sokoldalú hasznosítást, hogy mindeddig még szinte szó sem esett a „főszereplőről”, magáról a gesztenyefáról.

A gesztenyetermés sokoldalúan hasznosult és hasznosul, a gesztenyefa pedig kiváló építőanyag. Virágzáskor nemcsak dísznövénynek tekinthető, hanem további ajándékkal, a gesztenyemézzel is szolgál.

A termés csak egyike a gesztenyésekben elérhető hasznoknak
Fotó: Zeller Zoltán

A gesztenyés tehát összetett, különleges kultúrélőhely, vigyázzunk rá, óvjuk, mentsük, a múltból merítve építsünk új gesztenyés jövőt.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Két ritka kártevő

Számos kártevőfajunk ritkán kerül szem elé, mert a kártétele nem szembeötlő, vagy tápnövényének mezőgazdasági szerepe kevésbe jelentős. Ilyen a városi parkokba gyakran ültetett aranyeső két kártevője is.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

Hagymafélék: szívünk és keringési rendszerünk támogatói

A hagymafélék tízezer éve megunhatatlanok, egész évben velünk vannak, és egészségügyi hatásaik miatt különösen hasznos a fogyasztásuk. Igaz nyáron kissé háttérbe szorulnak, de annál inkább jelentőségteljesek ősszel és télen.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.