Back to top

A Da Bibere két évtizede

Fennállása 20 éves jubileumát csak idén tudta megünnepelni a Da Bibere Zalai Borlovagrend. A Festetics-kastélyban tartott ünnepségen egyúttal három új tagot is felavattak. A rendezvényen megemlékeztek az alapításról, és persze szóba kerültek az induláskor meghatározott célok megvalósítása érdekében elvégzett feladatok is.

Mint Brazsil József elnök-nagymester elmondta, rendkívüli év van mögöttük, és bár 2020-ban ünnepelték volna fennállásuk 20. évfordulóját, de a járvány közbeszólt. Felidézte, hogy a megalakuláskor azt tűzték ki célul maguk elé, hogy kivegyék a részüket a megye borászatának felvirágoztatásából és a borkultúra népszerűsítéséből.

Zala megye szőlész-borász társadalmának aktív tagjai Bakonyi Károly szőlőnemesítő vezetésével, ötven alapító taggal hozták létre a lovagrendet az ezredfordulón, 2000-ben.

A tagok száma gyorsan nőtt, nemsokára meghaladta a százat, még a szomszédos Burgenland, Horvátország és Szlovénia több neves szakembere is csatlakozott hozzá.

A lovagrend szellemisége és külsőségei kezdettől fogva a zalai hagyományokat tükrözték és a történelmi emlékekből táplálkozott. Ennek megfelelően a rend öltözéke és tárgyi kellékei egyaránt a helyi népviselet és régészeti leletek felhasználásával készültek.

Brazsil József nagymester köszöntötte a borrend tagjait
Fotó: Bella Huba

– Borrendünk névadója egy Keszthely melletti 2 ezer éves sírban talált ivóedényke, amelyen a „da bibere”, vagyis adj innom! felirat olvasható – mondta el a nagymester. Zala megye szelíden dombos vidékén jellemzően kisbirtokokon ter­mesztik a szőlőt. A megye szőlőiben hungarikumok és világfajták egyaránt megtalálhatók. A zalai szőlősgazdák a megye számos helységében várják a vendégeket, nyaranta borfesztiválok sorát szervezik.

A borlovagrend tagjai tevékenyen részt vesznek a közéletben, a szakismeretek terjesztésében és rendezvények szervezésében.

– A Da Bibere Zalai Borlovagrend fő céljai a borvidék szőlő- és borkultúrájának ápolása, a zalai borok népszerűsítése, hírnevük öregbítése, a borkultúra terjesztése, szakmai és kulturális rendezvények szervezése, a helyi hagyományok felkutatása és felélesztése, kapcsolatok építése, együttműködés bel- és külföldi civil szervezetekkel – fogalmazott Brazsil József. A közelmúlttal kapcsolatban megjegyezte: a járvány miatt, tagjaik egészsége érdekében tavaly elmaradt az ünnepi közgyűlés, ahol az új tagok felvétele mellett az évkönyvet is bemutatták volna. – Azonban ezalatt is dolgoztunk. Egyebek között úgy döntöttünk, hogy a keszthelyi központ mellett úgynevezett fióktelepeket hozunk létre. Erre azért van szükség, mert keszthelyi központtal nem férünk hozzá bizonyos pályázati támogatásokhoz, gondolok itt főként a Magyar Falu program kiírá­saira. Ezért létrehoztunk négy telephelyet, hogy azokon keresztül kisebb lélekszámú településekről pályázhassunk.

Fő bevételi forrásunk a tagdíj, bár nemrég kaptunk 300 ezer forint működési támogatást.

A jubileumi évkönyv kiadásához tagjaink és külsős vállalkozók, magánszemélyek és önkormányzatok egyaránt hozzájárultak.

A nagymester szerint a borlovagrendek egyfajta reneszánsz érzést nyújtanak: ragaszkodnak a régihez, a hagyományokhoz, de egyben össze is kapcsolják őket az újdonságokkal, a bor főszereplésével.

– Zala megyében tevékenykedünk. A nyugat-balatoni régió szőlő- és borszeretetét erősítjük, a zalai hegyhátak lankáin érő borokat népszerűsítjük. Rendszeresen részt veszünk borfesztiválokon, borversenyeken, a társborrendek ünnepségein, illetve szakmai kirándulásokat szervezünk. Nem zárjuk ki a közösségből azokat, akiknek kevésbé van köze a szőlőhöz vagy a borhoz, elég, ha szeretik és népszerűsítik őket, és ha a jelentkező meghatározó szereplő a saját közösségében.

Az elmúlt 10 év alapján azt mondhatom, hogy a tagságunk által üdvözítőnek vélt utat követjük.

Lényeges, hogy a szervezetünk egységes, pedig az elmúlt 10 év új tagokat, fiatalabb generációt és velük együtt új szemléletet is hozott.

Az ünnepségen felolvasták a Borlovagrendek Nemzetközi Szövetsége elnökének, Alan Brydennek a zalai lovagrend születésnapja alkalmából küldött köszöntését, majd Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke személyesen is köszöntötte borrendet.

A közgyűlésen alaposan bemutatták a Da Bibere történetét bemutató könyv második kötetét, amiben az elmúlt 10 év eseményeit foglalták össze, ugyanis a rend 10 éves jubileumához hasonlóan ezúttal is évkönyvet adtak ki. A kötet összeállításával Müller Róbertet, a szervezet alapító tagját bízták meg.

A kiadványban pontos képet rajzolnak az elmúlt 10 évről, és a tagság bemutatása mellett képes krónika is helyet kapott a könyvben.

Azonkívül négy történeti esszét is találnak benne az olvasók. Az elsőben Bakonyi Károly működését, munkásságát összegzi Kocsis László professzor, aztán a keszthelyi szőlőhegyek történetéről Brazsil József írt, Páli Lajos pedig a rangos keszthelyi rendezvény, a Zalai borcégér megalakulását és történetét vázolja. Gyanó Szilvia néprajzkutató a Balaton környéki borosgazdák működését és 21. századi tevékenységét foglalta össze.

Megjelent a Da Bibere történetét bemutató könyv második kötete
Fotó: Bella Huba

A jubileumi közgyűlésen megemlékeztek az elmúlt időszakban elhunyt tagokról, és felidézték a borrend alapítója, Bakonyi Károly életét és tevékenységét is. A rend egykori nagymestere, a Cserszegi fűszeres atyja elmondhatatlanul nagy szerepet vállalt a szervezet megalakításában, tevékenységében, tulajdonképpen évtizedekre megalapozta a Da Bibere Zalai Borlovagrend életét. Ő az a személy, akinek a hagyatékából és munkásságából mindig ötletet és erőt lehet meríteni, még 20 esztendővel az alapítás után is.

Az ünnepségen, a hagyományoknak megfelelően, új tagokat is avattak.

A tagságot nem adják ingyen: a jelölteknek előbb a szőlészetben és a borászatban használatos eszközöket kell bemutatnia, majd fel kell ismerniük a rend zászlósborát, a cserszegi fűszerest.

Farkas Ottó rezi borász zalai családból származik, 2 hektáron gazdálkodik. Régóta szoros a kapcsolat a borrenddel, így magától értetődő volt a jelölése. Horváth Tibor, Sármellék polgármestere számára családi hagyaték a szőlőművelés, azonkívül településvezetőként is sokat tesz a borkultúra gazdagításáért. Mezei András, a keszthelyi Kis Szent Teréz plébánia plébánosa Clevelandből tért haza, hogy a gyülekezet élére állhasson. Méltatásában elhangzott, hogy jó emberrel gyarapodik vele a rend.

Az elnökség kedvező döntése alapján Brazsil József elnök-nagymester mindhárom jelöltet borlovaggá avatta.

Jelenleg hetvennyolc fő alkotja a Da Bibere Zalai Borlovagrend tagságát, a célok pedig nem változtak.

– Az elmúlt 15 évben több borásztanfolyamot szerveztünk, amelyeken közel 250 fő szerzett borászati ismereteket. Ez előremutató, mára eredményesnek bizonyult folyamatot indított a minőségi borkészítés irányába. Jövőbeni célunk, hogy a Zala megyei és a történelmi Zalában termelt borokat népszerűsítésük. A helyzet nem könnyű. A tavalyi vesztes évjárat lett, az ideivel kapcsolatban pedig még várakozó állásponton vagyunk. Egyelőre szerencsére szépek a szőlők.

Ha megnézzük az elmúlt 10 vagy 20 évet, elmondható, hogy Zalában is sokat fejlődött a szőlészet-borászat. A rendszerváltozás utáni időszak vesztes volt, de aztán kirajzolódott, hogy a minőség és az eredetvédelem az elsődleges. Erre Zalában is ráéreztek, ma már remek borokat kóstolunk. A borok minősége ugrásszerűen nőtt, a pincészetek eszközállománya lecserélődött. A kor színvonalának megfelelő borok készülnek, márpedig ez a fogyasztók fő érdeke.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/27 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért éppen Mór és az Ezerjó?

Éppen második napja tartott náluk a szüret, amikor beszélgetésbe kezdtünk Csetvei Krisztinával arról, hogyan is lett borász és pincetulajdonos, hogy miért éppen Mór és könnyű volt e barátságot kötni az Ezerjóval, szóba kerültek továbbá az organikus szőlőművelés előnyei és az amforában tárolt borok is.

Mit együnk lefekvés előtt, és melyik ételeket kerüljünk el?

Bizonyos ételek segíthetnek az elalvásban, ugyanakkor más ételek ébren is tarthatnak minket.

Az idei év legszebb szőlőbirtokai

Tizedik éve hirdetik ki a Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díj győzteseit, a díjat a Bor és Piac szaklap 2012-ben alapította, amelynek díjkiosztója a napokban volt. Az idei kategóriagyőztesek pedig a Tringa Borpince, a Borbély Családi Pincészet, a Günzer Tamás Pincészete, illetve a Schieber Pincészet lettek.

Véget ért a jubileumi Coop Rally

Idén 15. alkalommal rendezték meg a Coop Rally-t, amely 8 állomáson keresztül Nyugat-Magyarországot járta körbe. A két napos rendezvényen a 250 versenyző 105 autóval tett meg több mint 800 kilométert, hogy megtekintsenek hat meghatározó, minőségi magyar termékeket gyártó és forgalmazó élelmiszeripari céget, valamint két Coop tagvállalatot

Átfogó szüreti mustfok ellenőrzés a szőlőtermesztők védelmében

A hatóságok 2021-ben, a szőlőszüret folyamán – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét ellenőrzést végeznek a borászati üzemekben. Ennek alapvető célja a helyes szüreti gyakorlat kialakítása: az ellenőrök a szőlőfelvásárlások során a tisztességes piaci gyakorlatot vizsgálják - jelentette be az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Kortárs költők és kortárs borok, szóról szóra, kortyról kortyra

Idén először indult útjára az 1 Bor 1 Vers kezdeményezés a VEB 2023 EKF támogatásával, melynek lényege, hogy a borokhoz választott kortárs versekkel együtt egy komplex élményt nyújtson, mondjuk egy őszi estén, amikor kicsit több idő van elmélyedni a kóstolásban és a gondolatokban.

Figyelem mustgáz! Milyen veszélyeket rejt a borospince?

Benne járunk a szőlő szüretben, folyik a must a présekből, telnek a pincék. A gondatlanság és figyelmetlenség miatt minden évben több baleset vagy haláleset következik be országszerte mustgázmérgezés következtében, pedig a tragédiák megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének.

Új korszak kezdődhet a magyar-orosz agrárkapcsolatokban

„Kiemelt célunk a magas hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek és szaktudás exportálásának elősegítése” – szögezte le Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Üzleti Fórum „Magyarország – Oroszország: alapvető trendek és exportlehetőségek” rendezvényén.

Ha az állat viselkedése problémás - Sokszor a gazdának kell változni

Kutat, lovat tenyészt és foglalkozik állatpszichológiával. Ausztriában bejegyzett arab telivér fajta tenyésztő, és a lovas katonai hagyomány­őrzést gyakorolja a pusztai nomádtól az 1848-as huszárig. Kriston Csigás Zoltánnál jártunk.

Koccintás baráti körben - 30 éves a Budapest Borfesztivál

Szeptember 23-26. között szülinapi borünnep a Budavári Palota teraszain. Éppen három évtizede nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt Magyarország ikonikus borfesztiválja a Vörösmarty téren, az akkor még csak néhány száz kíváncsiskodó fővárosi előtt.