0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

A Da Bibere két évtizede

Fennállása 20 éves jubileumát csak idén tudta megünnepelni a Da Bibere Zalai Borlovagrend. A Festetics-kastélyban tartott ünnepségen egyúttal három új tagot is felavattak. A rendezvényen megemlékeztek az alapításról, és persze szóba kerültek az induláskor meghatározott célok megvalósítása érdekében elvégzett feladatok is.

Mint Brazsil József elnök-nagymester elmondta, rendkívüli év van mögöttük, és bár 2020-ban ünnepelték volna fennállásuk 20. évfordulóját, de a járvány közbeszólt. Felidézte, hogy a megalakuláskor azt tűzték ki célul maguk elé, hogy kivegyék a részüket a megye borászatának felvirágoztatásából és a borkultúra népszerűsítéséből.

Zala megye szőlész-borász társadalmának aktív tagjai Bakonyi Károly szőlőnemesítő vezetésével, ötven alapító taggal hozták létre a lovagrendet az ezredfordulón, 2000-ben.

A tagok száma gyorsan nőtt, nemsokára meghaladta a százat, még a szomszédos Burgenland, Horvátország és Szlovénia több neves szakembere is csatlakozott hozzá.

A lovagrend szellemisége és külsőségei kezdettől fogva a zalai hagyományokat tükrözték és a történelmi emlékekből táplálkozott. Ennek megfelelően a rend öltözéke és tárgyi kellékei egyaránt a helyi népviselet és régészeti leletek felhasználásával készültek.

– Borrendünk névadója egy Keszthely melletti 2 ezer éves sírban talált ivóedényke, amelyen a „da bibere”, vagyis adj innom! felirat olvasható – mondta el a nagymester. Zala megye szelíden dombos vidékén jellemzően kisbirtokokon ter­mesztik a szőlőt. A megye szőlőiben hungarikumok és világfajták egyaránt megtalálhatók. A zalai szőlősgazdák a megye számos helységében várják a vendégeket, nyaranta borfesztiválok sorát szervezik.

A borlovagrend tagjai tevékenyen részt vesznek a közéletben, a szakismeretek terjesztésében és rendezvények szervezésében.

– A Da Bibere Zalai Borlovagrend fő céljai a borvidék szőlő- és borkultúrájának ápolása, a zalai borok népszerűsítése, hírnevük öregbítése, a borkultúra terjesztése, szakmai és kulturális rendezvények szervezése, a helyi hagyományok felkutatása és felélesztése, kapcsolatok építése, együttműködés bel- és külföldi civil szervezetekkel – fogalmazott Brazsil József. A közelmúlttal kapcsolatban megjegyezte: a járvány miatt, tagjaik egészsége érdekében tavaly elmaradt az ünnepi közgyűlés, ahol az új tagok felvétele mellett az évkönyvet is bemutatták volna. – Azonban ezalatt is dolgoztunk. Egyebek között úgy döntöttünk, hogy a keszthelyi központ mellett úgynevezett fióktelepeket hozunk létre. Erre azért van szükség, mert keszthelyi központtal nem férünk hozzá bizonyos pályázati támogatásokhoz, gondolok itt főként a Magyar Falu program kiírá­saira. Ezért létrehoztunk négy telephelyet, hogy azokon keresztül kisebb lélekszámú településekről pályázhassunk.

Fő bevételi forrásunk a tagdíj, bár nemrég kaptunk 300 ezer forint működési támogatást.

A jubileumi évkönyv kiadásához tagjaink és külsős vállalkozók, magánszemélyek és önkormányzatok egyaránt hozzájárultak.

A nagymester szerint a borlovagrendek egyfajta reneszánsz érzést nyújtanak: ragaszkodnak a régihez, a hagyományokhoz, de egyben össze is kapcsolják őket az újdonságokkal, a bor főszereplésével.

– Zala megyében tevékenykedünk. A nyugat-balatoni régió szőlő- és borszeretetét erősítjük, a zalai hegyhátak lankáin érő borokat népszerűsítjük. Rendszeresen részt veszünk borfesztiválokon, borversenyeken, a társborrendek ünnepségein, illetve szakmai kirándulásokat szervezünk. Nem zárjuk ki a közösségből azokat, akiknek kevésbé van köze a szőlőhöz vagy a borhoz, elég, ha szeretik és népszerűsítik őket, és ha a jelentkező meghatározó szereplő a saját közösségében.

Az elmúlt 10 év alapján azt mondhatom, hogy a tagságunk által üdvözítőnek vélt utat követjük.

Lényeges, hogy a szervezetünk egységes, pedig az elmúlt 10 év új tagokat, fiatalabb generációt és velük együtt új szemléletet is hozott.

Az ünnepségen felolvasták a Borlovagrendek Nemzetközi Szövetsége elnökének, Alan Brydennek a zalai lovagrend születésnapja alkalmából küldött köszöntését, majd Koczor Kálmán, a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségének elnöke személyesen is köszöntötte borrendet.

A közgyűlésen alaposan bemutatták a Da Bibere történetét bemutató könyv második kötetét, amiben az elmúlt 10 év eseményeit foglalták össze, ugyanis a rend 10 éves jubileumához hasonlóan ezúttal is évkönyvet adtak ki. A kötet összeállításával Müller Róbertet, a szervezet alapító tagját bízták meg.

A kiadványban pontos képet rajzolnak az elmúlt 10 évről, és a tagság bemutatása mellett képes krónika is helyet kapott a könyvben.

Azonkívül négy történeti esszét is találnak benne az olvasók. Az elsőben Bakonyi Károly működését, munkásságát összegzi Kocsis László professzor, aztán a keszthelyi szőlőhegyek történetéről Brazsil József írt, Páli Lajos pedig a rangos keszthelyi rendezvény, a Zalai borcégér megalakulását és történetét vázolja. Gyanó Szilvia néprajzkutató a Balaton környéki borosgazdák működését és 21. századi tevékenységét foglalta össze.

A jubileumi közgyűlésen megemlékeztek az elmúlt időszakban elhunyt tagokról, és felidézték a borrend alapítója, Bakonyi Károly életét és tevékenységét is. A rend egykori nagymestere, a Cserszegi fűszeres atyja elmondhatatlanul nagy szerepet vállalt a szervezet megalakításában, tevékenységében, tulajdonképpen évtizedekre megalapozta a Da Bibere Zalai Borlovagrend életét. Ő az a személy, akinek a hagyatékából és munkásságából mindig ötletet és erőt lehet meríteni, még 20 esztendővel az alapítás után is.

Az ünnepségen, a hagyományoknak megfelelően, új tagokat is avattak.

A tagságot nem adják ingyen: a jelölteknek előbb a szőlészetben és a borászatban használatos eszközöket kell bemutatnia, majd fel kell ismerniük a rend zászlósborát, a cserszegi fűszerest.

Farkas Ottó rezi borász zalai családból származik, 2 hektáron gazdálkodik. Régóta szoros a kapcsolat a borrenddel, így magától értetődő volt a jelölése. Horváth Tibor, Sármellék polgármestere számára családi hagyaték a szőlőművelés, azonkívül településvezetőként is sokat tesz a borkultúra gazdagításáért. Mezei András, a keszthelyi Kis Szent Teréz plébánia plébánosa Clevelandből tért haza, hogy a gyülekezet élére állhasson. Méltatásában elhangzott, hogy jó emberrel gyarapodik vele a rend.

Az elnökség kedvező döntése alapján Brazsil József elnök-nagymester mindhárom jelöltet borlovaggá avatta.

Jelenleg hetvennyolc fő alkotja a Da Bibere Zalai Borlovagrend tagságát, a célok pedig nem változtak.

– Az elmúlt 15 évben több borásztanfolyamot szerveztünk, amelyeken közel 250 fő szerzett borászati ismereteket. Ez előremutató, mára eredményesnek bizonyult folyamatot indított a minőségi borkészítés irányába. Jövőbeni célunk, hogy a Zala megyei és a történelmi Zalában termelt borokat népszerűsítésük. A helyzet nem könnyű. A tavalyi vesztes évjárat lett, az ideivel kapcsolatban pedig még várakozó állásponton vagyunk. Egyelőre szerencsére szépek a szőlők.

Ha megnézzük az elmúlt 10 vagy 20 évet, elmondható, hogy Zalában is sokat fejlődött a szőlészet-borászat. A rendszerváltozás utáni időszak vesztes volt, de aztán kirajzolódott, hogy a minőség és az eredetvédelem az elsődleges. Erre Zalában is ráéreztek, ma már remek borokat kóstolunk. A borok minősége ugrásszerűen nőtt, a pincészetek eszközállománya lecserélődött. A kor színvonalának megfelelő borok készülnek, márpedig ez a fogyasztók fő érdeke.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság