A gyógyszereknek ellenálló szuperkórokozókat mi, emberek hoztuk létre, és sürgősen meg kell állítanunk további térnyerésüket. Ezzel függ össze, hogy a jövő évtől komoly intézkedéseket léptet életbe a NÉBIH az állattenyésztésben használt antibiotikumok csökkentése érdekében.
Egyebek mellett ezekről is kérdeztük dr. Jerzsele Ákost, az Állatorvostudományi Egyetem Gyógyszertani és Méregtani Tanszékének vezetőjét.
– Mekkora veszélyt jelent számunkra az antimikrobiális rezisztencia vagyis AMR?
– Komoly problémát jelent. A WHO és az ENSZ az egészségügy tíz legnagyobb kihívása közt tartja számon azokat a pánrezisztens, vagyis minden antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzseket, amelyeket nem lehet kezelni, vagyis nagy valószínűséggel halálosak, ha súlyos fertőzést okoznak.
– Minek van nagyobb szerepe ezeknek a baktériumoknak az elszaporodásában: a humán vagy az állati gyógyszerhasználatnak, illetve a gyógyszerhulladék nem megfelelő kezelésének?
– Nem lehet tudni, hogy melyiknek nagyobb a hatása, de az biztos, hogy mindhárom hozzájárul az AMR terjedéséhez.
Kórházi szinten már nagyon körültekintők az orvosok, hiszen ott tapasztalják leginkább, hogy milyen súlyos következményekkel jár ez a jelenség. Az emberekben fellelhető rezisztens kórokozók kialakulásában vélhetően elsősorban a humán gyógyszereknek van szerepük.
Vannak azonban olyan rezisztens kórokozók is, amelyek kifejezetten állati eredetűek, tehát az állategészségügyben használt antibiotikumokra vezethető vissza a kialakulásuk.
A gyógyszerhulladékról egyelőre nagyon kevés információ áll rendelkezésre, a feltérképezése a jövő fontos feladata. A tudomány még csak most kezdte el felmérni a környezeti rezisztencia-géneket, amelyek gyakorlatilag mindenhol, a szennyvízben, a trágyában, a vízben, a földben, a levegőben, de még növényekben, például a gabonafélékben is jelen vannak.
– Hogyan jönnek létre ezek a mindennek ellenálló szuperkórokozók?
– A baktériumok elképesztő mennyiségben vannak jelen a Földön. Elég, ha elképzeljük, hogy egyetlen gramm, a tenyésztésükre alkalmazott táplevesben körülbelül egymilliárd baktérium él. Ekkora kolónia elképesztően gyors evolúcióra képes.
Vagyis az antibiotikumok megjelenése okozta azt az evolúciós nyomást, aminek hatására elkezdtek terjedni a rezisztens törzsek.
Ha belegondolunk, hogy az evolúcióban száz év mennyire elhanyagolhatóan rövid lépték, és mégis milyen óriási változások történtek ez idő alatt a rezisztencia terén, azt is megértjük, miért életbevágóan sürgős visszaszorítani ezt a folyamatot.
Sokkal több lett a rezisztens kórokozó, és minél többféle antibakteriális szert találunk fel, annál több szerre lehet rezisztens a baktérium.
– Ezt úgy érti, hogy a teljes baktériumpopuláción belül a rezisztensek kerültek többségbe?
– Régiónként változó a kép, de azokon a területeken, ahol jellemzően sok antibiotikumot használnak, például egy ázsiai baromfi- vagy sertéstelep környezetében biztosan a multirezisztens baktériumok dominálnak. Míg Észak-Európában vagy például Grönlandon még a klasszikus populációk vannak többségben.
– Miért nem tud lépést tartani a szuperkórokozók fejlődésével a közismerten hatalmas kapacitásokkal rendelkező gyógyszeripar?
– Egyrészt azért, mert a gyógyszerfejlesztés lassú folyamat. Ha minden egyes új gyógyszercsoport, amit kifejlesztenek, azonnal bekerülne a gyakorlatba, talán sikerülne lépést tartani, de tudjuk, hogy ezt szigorú és időigényes engedélyezési protokoll előzi meg.
A másik gond, hogy
A gyógyszeripart más gazdasági tevékenységekhez hasonlóan a profit is motiválja, és elsősorban abba az irányba fejleszt, ahol gyorsabban megtérülő befektetést sejt. Míg antibiotikumot viszonylag egy szűk kör használ, hiszen ezek többnyire vényköteles vagy csak kórházban használható gyógyszerek, antidepresszánsból csak az Egyesült Államokban több száz millió dobozzal adnak el évente.
A törekvés, hogy csökkentsük az antibiotikum-használatot, kívánatos, de nyilván nem a fejlesztések irányába tolja a gyógyszeripar üzletpolitikáját.
– Az Európai Unió egyre inkább konkrét célkitűzéseket fogalmaz meg az AMR visszaszorítása érdekében. Egyebek mellett nemzeti akciótervek kidolgozását tette kötelezővé. Nálunk ki foglalkozik ezzel?
– Az állattenyésztési antibiotikumhasználat csökkentése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készít elő intézkedéscsomagot, dr. Bognár Lajos országos főállatorvos koordinálásával, amely 2022-ben fog életbe lépni. Jelentős restrikciókat tartalmaz, amelyeket én nagyon fontosnak tartok.
amely lehetővé fogja tenni a beszerzés és a felhasználás állandó monitorozását. Be fogják tiltani a megelőzésre használt antibiotikumokat. A legnagyobb felhasználást ugyanis ezek jelentik, különösen a nagy csirke- és sertéstartó telepeken.
Jelentősen szigorodni fog a premixek, a takarmányokba kevert gyógyszerek forgalmazása.
Ezeket már eddig is csak receptre lehetett kapni, de ennek is szigorodik az ellenőrzése.
Az állatorvosi alapképzésben már négy éve kötelező tantárgy az antimikrobiális szerek helyes használata, de a jövőben a korábban végzett állatorvosoknak is közel egyhetes továbbképzést kell elvégezniük, amelyből vizsgázniuk is kell.
– Milyen alternatívái vannak az antibiotikumoknak az állatgyógyászatban?
Ez utóbbi tekintetben nagyon jó alternatívát kínálnak a probiotikumok és az ezeket tápláló prebiotikumok, amelyekből sokféle van már a piacon. Rengeteg növényi anyag is alkalmas lehet a fertőzések megelőzésére. Nagyon hatékonyak például az oregánó, a fahéj, a rozmaring, a geránium és sok egyéb növény illóolajai.
Az antibiotikumok kontrollja miatt vett nagy lendületet a bakteriofágok, a baktériumokat ölő vírusokat tartalmazó szerek fejlesztése.
Amely azonban ezeknél is jelentősebb és alapvető fontosságú a betegségek megelőzésében, az a vakcinázás és a telepi higiénia, technológia.
Természetesen az ilyen korszerű telepek létrehozása jelentős befektetést igényel, de nagyon megéri!