Back to top

Baromfi- és juhágazat: a takarmányár növekedésének hatásai

A baromfihizlalási ágazatban egy csirke előállítási ára tavasszal 127 forinttal kerül többe, mint tavaly, és a növekedés folyamatos. A juhágazat kissé könnyebb helyzetben van, legalábbis akkor, ha a gazdaság magának állítja elő a takarmányt. Azonban, ha nincs saját kaszáló, legelő, akkor bele se kezdjen senki a juhtartásba, hallottuk hazánknak ugyanezen táján egy gazdától.

A tavaly november óta növekedésnek indult gabonaár a mezőgazdaságba, ezen túlmenően további ágazatokba is begyűrűzik. Különösen nehéz helyzetben van a baromfiágazat, mondta lapunk érdeklődésére Sebesy Attila Csongrád-Csanád megyei egyéni vállalkozó. Három telephelyen: Csongrád, Szentes és Nagytőke településeken évente egymillió csirkét hizlal. Az alapanyagáraknak hozzávetőlegesen 75 százalékát a takarmány, a többit a naposcsibe ára, a munkaerő, energia és az amortizáció teszi ki.

Telephelyeiken egyszerre 170 ezer állatot hizlalnak, összesen évi 2,5 millió kilogramm húst termelnek.

A broileren belül a Ross 308-as fajtával foglalkoznak, melynek fajtaspecifikusan szüksége van keveréktakarmányra.

Sebesy Attila: a takarmányárak már fönt vannak, de a húsárak még lent.
Fotó: Králik Emese

Nagyon pontosan összeállított a tápok fehérje- és aminosav-összetétele, ezért esetükben, hiába emelkedett rendkívüli mértékben a takarmány ára, nincs lehetőség a kiváltásra, kénytelenek elkönyvelni a pluszköltséget. Speciális tápot kell használni, nincs helyettesítési lehetőség a szigorú auditációs rendszer miatt.

Mindössze annyi a választási lehetőség, hogy a baromfihizlaló vállalkozó a rendelkezésre álló takarmányok közül az olcsóbbat vagy drágábbat kívánja megvásárolni.

A takarmánygyártók között is nagy a verseny, de minimálisak az eltérések. A vágóhidak pontosan meghatározzák a szállítás idejét és az elérendő súlyt – amit a piac jelentősen befolyásol.

Ha magas a takarmány ára, precízebben kell termelni, csökkentve a költségeket. Lehet, hogy a drágább takarmánnyal jobban jár a termelő, de az is lehet, hogy nem tudja kigazdálkodni a növekményt. Akár egy minimális eltérés is komoly következményekkel járhat, ezért értelemszerűen mindenkinek folyamatosan számolnia kell, magyarázta a vállalkozó.

Az olcsó importtal kell versenyezni

A három telephelyen az évi 4,5 millió kilogramm bevitt takarmány 5-600 millió forintos tétel ennek a vállalkozásnak. Amikor tavaly év végén emelkedni kezdtek az árak, mindenki abban bízott, hogy előbb-utóbb megáll a folyamat, semmi nem indokolta a folyamatos növekedést. Amikor már a 20 százalékot is elérte a drágulás, alig hittek a számoknak… A dél-alföldi szakember szerint ez

minden szereplőt érint az ágazaton belül, mert a takarmányár-növekedés minden másnak is a drágulásához vezet, emellett inflációs hatása is lesz.

A vásárlók majd az olcsóbb húsokat keresik, ami kedvezőtlen a hazai termelésnek. A példa kedvéért, Dél-Amerikából a marhahús és a csirkemellfilé szinte vám nélkül érkezik, ráadásul olyan mennyiségben, amely az uniós termelés majdnem 12 százalékát kiteszi. Mindez annak a kereskedelmi megállapodásnak a következménye, amelyet 2019-ben kötött az Európai Unió és a Mercosur országok (Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay). Az egyezség révén az EU elsősorban az ipari termékek piacán szeretne nagyobb hozzáférést kapni, a dél-amerikaiak pedig a mezőgazdasági áruk exportját szeretnék növelni. Az unión belül most kezdik igazán felismerni ennek a veszélyét, miközben a Baromfi Termék Tanács már két éve is rámutatott erre a problémára, mondta a vállalkozó.

A szentesi vállalkozó szerint ebben a szegmensben a haszonkulcs 1-5 százalék, nincs hibázási lehetőség.
Fotó: Králik Emese

Saját tapasztalatai alapján a Csongrád- Csanád megyei termelő a következő adatokról számolt be.

Telephelyeiken tavaly év közben egy csirke előállítása a hathetes tartási idő alatt nettó 487 forint volt – ebben a táp és naposcsirke ára van –, ez az összeg 503 forintra kúszott fel év közben, tavaszra 547-re, interjúnk készítésének idején (április) pedig 615 forintnál tartott.

A magyarországi vágóhidak többsége mostanra kilogrammonként 270 forint körüli árat adott a csirkéért. Jelenleg a folyamat a „kinyílt olló” fázisában van: a takarmányárak már fönt vannak, de a húsárak még lent. A szabadkereskedelem következményeként hazánkból 5 millió tonna takarmányt szállítottak külföldre – nincs tartalék, kár lenne a csodát várni. Álláspontja szerint, ha nem lesz elmozdulás, neki jobban megéri, hogy ideiglenesen leálljon a termeléssel. Mint fogalmazott,

nem nehezíti meg hitellel a családja és a vállalkozása jövőjét azért, hogy a vágóhídnak legyen munkája, és az emberek olcsóbb húshoz jussanak.

Akkor inkább leáll, és elvégzi azokat a korszerűsítéseket, amelyekre az intenzív tartás alatt nem volt lehetőség. Nem tud mást tenni, mert óriási számokról van szó, és még mindig jobban jár, ha a dolgozóit nem bocsátja el, hanem átcsoportosítja. Ezt a véleményt több termelő is osztja. A takarmányágazat azt várja, hogy mikor kezdenek esni az alapanyagárak, vagy lesz-e csúcstermés. Sajnos erre még sokat kell
várni. A keveréktakarmány-árak csak ezután csökkenhetnek.

Megugrott a báránytáp és a széna ára

A takarmányár-növekedés a juhtartókat is érinti, jelentette ki a Csongrád-Csanád megyei Felgyőn gazdálkodó Ábel István. Aki nem tudott eleget és időben vásárolni, vagy saját magának termelni, azoknak most a tavalyinál jóval nagyobb összeget kell fizetni. Példaként kiemelte:

a nagy bálás széna bálájáért minőségtől és összetételtől függően 8-10 ezer forintot kell fizetni, de 13 ezres hirdetéssel is találkozni.

Ezzel szemben az elmúlt évben az ár ennek a fele volt, de egy éve 3000 forintért is akadt körbálás széna. A felgyői gazdaságban jelenleg 200 birkát tartanak, ehhez egy évben hozzávetőleg 300 bálára van szükségük. A legfőbb gond a beszerzése, ha pedig mégis sikerül kapni, azért egyre nagyobb
összegeket kell fizetni. A juhtartók számára most kissé könnyebb időszak következik, hiszen fakad a fű, aki tud, legeltet, akinek viszont nincs lehetősége, továbbra is gondban lesz.

Ábel István: a bárányok átvételi ára ugyan emelkedett, ám a takarmány ára jelentősen megugrott.
Fotó: Králik Emese

Az elszabadult gabonaárak a bárányoknak vásárolt speciális táp áremelkedése terén is érintette a juhászatokat. A felgyői gazda Purina termékkel hizlal évek óta. Kérésünkre összehasonlította a kiadásait:

ősszel egy tízmázsás raklap 130 ezer forintba került, most 150 ezerbe. És hogy ez meddig elég? Mindig attól függ, éppen hány báránya van – néha csak egyetlen hétig.

Most tavasszal 120 bárány volt 80 birka alatt. A takarmányár által okozott többletkiadást kompenzálta a bárányok átvételi árának emelkedése. A nyolchetes állatokat olasz felvásárlók vitték el kilogrammonként 1450 forintos és efölötti áron, szemben a tavalyi 1000 forinttal. Húsz éve foglalkozik juhtartással, de ilyen magas árra nem emlékszik, szögezte le a gazdálkodó.

Ábel István azt vallja, hogy

aki saját maga nem tud termelni a jószágai számára, bele se kezdjen az állattartásba.

Neki saját és bérelt területei is vannak, 100 hektáron kaszál és egy 25 hektáros bekerített részen legeltet. Tapasztalatai szerint egyre kevesebb a juhtartó, sokan fölszámolták az állományaikat. Ennek összetett okai vannak, nincs, aki szívesen kitanulná a juhászmesterséget, a gazdáknak alig akad segítsége. A korábbi állománya a jelenlegi háromszorosa volt, a mostani az a mennyiség, amellyel egyedül is elboldogul.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem arany a gyapjú, de nyírni muszáj

A juhokat évente legalább egyszer nyírni kell, ám egyre kevesebb az olyan szakember, aki ezt a feladatot jó minőségben elvégzi. Emellett a gyapjú ára nemhogy nyereséget termelne, de gyakran még a nyírás költségeit sem fedezi. A gazdák szerint sokat segítene, ha egy gyapjúmosó üzem működne az országban, mert az így feldolgozott terméket drágábban lehetne értékesíteni.

Súlygyarapodást számít és receptet ír

Ma már ha az ember rendszeresen szed valamilyen gyógyszert, a felíratása miatt nem kell elrohanni az orvoshoz, elég egy telefon, egy e-mail és a patikus a felhőből le tudja tölteni a receptet. Kényelmes megoldás mindenkinek, ráadásul az informatikai rendszer automatizmusai mindenkinek segítenek követni a „gyógyszermozgást”.

Sertésárverés Hódmezővásárhelyen

Az afrikai sertéspestis és még inkább a rendkívül alacsony felvásárlási árak csökkentették a sertéshizlalási kedvet. Hódmezővásárhelyen a sertésárverésen ugyan ott ültek, sőt a katalógusban be is jelöltek néhány állatot az érdeklődők, azonban üzlet nemigen köttetett. Az árverést leginkább a külföldi turisták élvezték – álmélkodtak hallván a sivalkodó disznót.

Bámészkoni az állattenyésztési napokon - garantált a vízhólyag

Családi programnak sem utolsó a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napok. Ha valakinek otthon is vannak, állatai, ne hagyja ki a tenyésztő szervezetek sátrait és a csarnokokban bemutatkozó nagyobb cégek standját, és az ágazat „háttériparát”, takarmánygyártókat, állategészségügyi vagy szaporítóanyagos cégeket sem!

Elismert tenyésztők Hódmezővásárhelyen

„Az állattenyésztés a világ legszebb és legkreatívabb foglalkozása”– nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Egy kezdő állattartó kalandjai - A hétköznapok derűje és borúja

Sokat tanulhatunk a természettől, ha állattartásba kezdünk: nemcsak a mindennapjaink ritmusa változik meg, de emberi egónk is alázatot tanul. Elfogadjuk, ha nem sikerül minden elsőre, megérezzük veszteségeink és nyereségeink sajátos egyensúlyát, lelassulunk, és jobban átéljük a mindennapok apróbb örömeit.

A digitalizált állattenyésztés a kiszámítható jövő kulcsa

Földünk népességnövekedésével az állattenyésztésnek is tartania kell a lépést: ki kell szolgálnia a megnövekedett igényeket a húsáruk iránt úgy, hogy közben az állatjólléttel, a környezeti fenntarthatósággal és a közegészségüggyel kapcsolatos aggályokat is figyelembe veszi.

Elindul a „Megújuló vidék, megújuló agrárium” program második üteme

Az Agrárminisztérium 2021-ben a Vidékfejlesztési Program keretében 527 milliárd forint összegben ír ki új pályázatokat - jelentette be Nagy István.

Látványosan fejlődik a hazai állattenyésztés

„A magyar mezőgazdaság sohasem lehet sikeres sikeres állattartók nélkül”, de ha minden nap a túlélésről szól, nagy bizalom kell a beruházásokhoz, amelyek nélkül nem lehet versenyképes az ágazat – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján, Hódmezővásárhelyen.

Újabb „horror” vágóhidat záratott be a Nébih és a KH

A Nébih ellenőrei 2021 szeptemberében a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkatársaival együttműködve végeztek ellenőrzést egy Hajdú-Bihar megyei sertésvágóhídon. A Nébih szakemberei az egységben tapasztalt gyomorforgató körülmények miatt azonnali hatállyal felfüggesztették annak működését, egyúttal 15 tonna élelmiszer forgalmi korlátozását rendelték el. Az eljárás és a bírság kiszabása folyamatban van.