Back to top

Megújult vezetés a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének élén

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tevékenységét minősíti, hogy az elmúlt években sikert sikerre halmozott. Mostantól új vezetők állnak a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet élére, jelesül Madaras Zoltán, Ipacs Szabó István, Teszlák Péter.

Madaras Zoltán, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet elnöke fiatal és sikerorientált csapattal dolgozik azon, hogy az intézet még nagyobb megbecsülésnek örvendjen a hazai és nemzetközi kutatóintézetek sorában, valamint a borértékesítés területén. Feladatának tekinti a szőlő és bor ágazatot ért kihívások folyamatos figyelemmel kísérése és megválaszolása, az Intézet rentábilissá tétele, valamint a képzési lehetőségek megteremtése. Tanulmányai, munkatapasztalata, vállalkozói létből fakadó innovatív szemlélete irányt mutatnak ehhez. Fontos tényezőként szerepel munkájában a nemzetközi kapcsolatok erősítése, a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek figyelése, kihasználása.

Teszlák Péter, Madaras Zoltán és Ipacs-Szabó István
Teszlák Péter, Madaras Zoltán és Ipacs-Szabó István
Fotó: viniczai

A többszörös Borászok Borásza döntős és Év Bortermelője-jelölt Ipacs-Szabó István az SZBKI új főborásza, aki friss innovációkkal adna új lendületet a hagyományaira méltán büszke intézetnek. A termelők és a kutatás közötti szorosabb együttműködést kívánja megvalósítani, melybe bevonná a fiatal, feltörekvő borászokat ugyanúgy, mint a szakma nagy öregjeit.

Egyik célja, hogy a szőlőtermesztési-borkészítési oldalon felmerülő kihívások hatékony és szakszerű megoldására találjanak a kutatóintézet általi javaslatot, segítséget, megoldást.

Találkozási és szellemi pontot kíván létesíteni, amely nyitva áll a termelők előtt és a felmerülő kérdéseket megvitatva, választ tud adni arra. Ezen túlmenően a kutatóintézet által készített, tavaly ősz óta Pécsi Egyetemi Borbirtok márkanéven forgalomba hozott borok határozottabb marketing tevékenysége és piaci jelenléte is törekvései között szerepel.

Dr. Teszlák Péter (Phd) újonnan kinevezett kutatási igazgató elsődleges célja a génbank szerepet erősíteni.

Terve a génbank megőrzése, tradíció és innováció, mint a csemegeszőlő fajtaválaszték új irányvonalainak kijelölése, valamint termesztési kultúrájának megteremtése.

A klónszelekció és rezisztencianemesítés révén a globális klimatikus kihívásoknak megfelelően továbbra is kiemelt cél az új, innovatív fajták létrehozása (a korábbi években ezek Pinot regina, Borsmenta, Jázmin, Sylver néven kerültek termesztésbe), illetve a régi, hagyományos fajták (Olasz rizling, Furmint, Hárslevelű, Cirfandli) új klónjainak elismertetésén és elterjesztésén is tovább dolgoznak. Segítséget kívánnak nyújtani az új telepítések esetében is, melyhez legalább a telepítést megelőzően két évvel meg kell kezdeni a talaj, a terület, a mikroklíma vizsgálatát, és az alapján lehet eldönteni, hogy melyik klónt érdemes telepíteni.

Az universitas borai
Az universitas borai
Fotó: viniczai

A PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében ősztől elindulnak azok a rövid ciklusú képzési formák, amelyek részben a boros szakmát, részben a borkultúra iránt érdeklődőket célozzák meg.
Már szeptemberben megkezdődik az első WSET-alapfokú képzés, amelyben az SZBKI partnere a Central European Wine Institute. A folytatásban

lesznek kifejezetten az itt tanuló külföldi diákokat megcélzó angol nyelvű boros kurzusok, de speciális sommelier tanfolyam és közép-európai borkurzus, valamint az egykoron kiválóan működő pécsi borszeminárium újbóli beindítása is a tervek között szerepel.

A Pécsi Borvidék, középpontjában Pécs városával, szőlőtermesztési hagyományaival és a történelem viharaiban mindig sikeresen megújuló kultúrájával kétezer éve gazdasági és szellemi központja a Dél-Dunántúlnak. Beépülő szőlőhegyei ellenére ma is a szőlő és bor nemzetközi városa. Arra törekszenek, hogy ez a hírnév messze földre eljusson, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben folyó szakmai munka tovább öregbítse az intézet, az egyetem és Pécs hírnevét.

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete 1949-ben több évszázados egyházi birtokra alapozva jött létre, fő feladatának tekintve a kutatást, az oktatást és a szaktanácsadást. Ezen tevékenységek szolgálatában mintegy 30 hektár szőlőültetvénnyel, 300 éves, 1600 négyzetméter alapterületű pincével és akkreditált laboratóriummal rendelkezik. A szőlőbirtok 2014-ben bekerült a Pécsi Értéktárba is.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az érő szőlőfürtök védelme

Tartósan csapadékos időben, a szüret előtti időszakban még szükség lehet szürkerothadás elleni védekezésre. Az érő fürtökön a legnagyobb kárt a betegség gyors fellépése és lefolyása okozza. Ezért ahol feltűnnek a bogyók szürkésbarna foltjai, és kiverődik az egérszürke, bársonyos penészgyep, azonnal védekezni kell!

Szevasztok, itt a Palik Laci!

Palik László és felesége, Klára sikeres vállalkozást vezetnek a felvidéki Zselízen. Tevékenységük szerteágazó, pedig egyszerűen csak a hely, az Alsó-Garam mente természet adta lehetőségeivel élnek. Több rangos kitüntetés tulajdonosai, a Nemzetközi Lekvár- és Borverseny alapítói. A szakmán belül nincsen aki ne ismerné őket.

Biodiverzitás: segítő hátország a szőlőben

Az ökológiai termesztésben egyre többször elhangzó kifejezés a biodiverzitás. De vajon mit értünk alatta és hogyan értelmezhető egy szőlőültetvénnyel kapcsolatban?

Vonzották a lehetőségek

Villányban sem számít fehér hollónak az olyan család, ahol a lányok is kiveszik a részüket a családi gazdaság életéből, akik adott esetben saját borcsaládot készítenek, vagy akár önállóan gazdálkodnak. A Jekl-borászatban is ez a helyzet. Jekl Flóra nemhogy azért tért haza Villányba, hogy részese legyen a családi gazdaságnak, hanem lehetőséget kapott a szüleitől egy saját borcsalád készítésére.

Milyen az egri bor most? Bemutatják a borászok a nagy egri borkóstolón

Az Egri Borműhely borászati úgy döntöttek, a termőhelyen személyesen várják a borrajongókat, hogy megmutassák, a világ egyik legnagyszerűbb borvidéke, az egri.

Édesapjától örökölte, lányának adja tovább a szőlő szeretetét

Az ENSZ Közgyűlés 2007-ben nevezte ki október 15-ét a Vidéki Nők Napjává. A cél, hogy felhívják a figyelmet a klasszikus vidéki idill értékeire és a falvakban élő nők helyzetére. Egy olyan hölgyet mutatunk be, aki nem csak, hogy sikeres a hivatásában, de egy – egyelőre – férfiasnak mondott pályán bizonyít nap, mint nap.

1,5 milliárd Ft-os rendkívüli támogatás a nehéz helyzetben lévő kisebb borászatok számára

Október 18. és 26. között lehet igényelni a koronavírus-járvány okozta piaci zavarok miatt nehéz helyzetbe került borászatok számára azt a rendkívüli támogatást, amelynek 1,5 milliárd forintos keretét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére a kormány biztosította az Agrárminisztérium számára.

Új borrégió születik

Szlovákia a szőlő északi termesztési határán fekszik, de csak az ország melegebb éghajlatú déli részein termesztik. Szlovákiában a rendszerváltozás környékén – beleértve a kis parcellákat is – 29 ezer hektár szőlőt tartottak számon. A legutóbbi adatok szerint jelenleg 26 ezer hektár szőlő van. A borrégiók tekintetében kicsit elnagyolt a beosztás.

Az idei francia bortermelés 27 százalékkal lehet kisebb a tavalyinál

A francia mezőgazdasági minisztérium az eddigieknél némileg derűlátóbb előrejelzést tett közzé az idén várható bortermelés kapcsán, ami azonban várhatóan így is 27 százalékkal kisebb lehet a tavalyinál.

Kezdődik az ültetési anyagok kitermelése

Közeledik a faiskolai kitermelési szezon, hamarosan megjelenik a lerakatokban, árusító helyeken a gyümölcs- és szőlőoltványok és más ültetési anyagok széles választéka. A szabadgyökerű fás ültetési anyagok szaporító iskolai kitermelése a gyümölcsfajoknál október 10-e, a szőlőnél október 20-a előtt nem kezdődhet meg.