Back to top

A júniusi kánikula már learatott

Aszály, fagy, szárazság, hőség. Amikor az idei kalászosgabona-termés iránt érdeklődtem, általában ezeket a kifejezéseket használták. Hozzátéve a kezdőmondathoz a sajnos kifejezést, ami előrevetíti a lehetséges idei termést. Az elmarasztaló megállapítás nem egyformán igaz mindenre, mert például nagy a valószínűsége, hogy az őszi árpa rekordot ért el 2021-ben.

Nem először történik meg nálunk, hogy a búzát felülmúlja a sokkal korábban érő őszi árpa, ami így elkerüli a légköri aszályt, a fojtogató hőséget, ami a búzát viszont derékba szokta kapni. Ezúttal is négy helyen érdeklődtünk, olyan gazdaságoknál és szakembereknél, akik máskor megsüvegelésre méltó eredményt szoktak felmutatni.

Pájtli József egyéni gazdálkodó, Tamási

– Nálam gyakorlatilag megégett a búza június második felében. Ez nagyon elkeserít, de nincs mit csináljak. Negyven fok feletti meleg volt, csapadék nélkül. A légköri aszály június 21–22-én érkezett meg, és olyan tartósnak bizonyult, hogy a tavalyinál 30–40 százalékkal kevesebb lesz a búzám.

Már az ősz sem indult a legjobban, mert akkor az októberi csapadék miatt nem nagyon tudtam optimális időben vetni. Azt kell mondjam, hogy

a májust kivéve, amikor 90 milliméter csapadékot kaptunk Tamásiban, sem előtte, sem azóta nem hullott mérhető mennyiségű víz.

Előtte, áprilisban fagy volt, ami az éppen intenzíven fejlődő búzának igencsak megártott, hisz egymás után többször is -6, -8 fokot lehetett mérni.

Az őszi árpa egészen kimagasló eredményt hozott. Ezzel csak az a gondom, hogy én ilyet nem termesztettem ebben az évben. A környezetemben lévő gazdáktól tudom, hogy milyen szépen fizetett. Az őszi búza nálam minden évben 7,5, de inkább 8 tonnát szokott adni. Most 6,5 tonna volt az eddigi legjobb eredmény.

Kizárólag szegedi fajtákat termesztek,

nálam a GK Ígéret, a GK Bakony és a GK Bagó vált be. Eleinte rosszul bokrosodtak a búzák, ám májusban behozták a 2 hét lemaradást. Sajnos, június második felében hirtelen, egyszerre megégett a növényállomány.

A piacról azt tudom mondani, hogy a bevált gyakorlatot követem. Arra számítok, hogy a mostani 62–65 ezer forintos tonnánkénti búzaár még emelkedni fog. Úgy látom, hogy bár sokan leszerződtek exportra, az igényelt mennyiség a betakarítás végére sem lesz meg. Egyelőre nem adtam el semennyit, van lehetőségem a tárolásra. A korai fajták kapcsán azért megjegyzem, hogy azok esetleg kevésbé károsodhattak, de ez csak feltételezés, mert senki nem látja és tudja, hogy a kombájn mit fog bizonyítani. Ami biztos, hogy a naptól megégett búzában a kalász felső része kiszáradt. Van, amelyik nem is hozott termést.

Most a búza minősége jó, egészséges, sőt, túlságosan egészséges. Ha annak idején tudtuk volna, hogy ilyen hőség és szárazság jön, a második gombaölő szeres kezelést nem adtuk volna ki.

Szerintem országos átlagban minimum 20 százalékkal kisebb lesz a hozam a prognosztizálthoz képest. A vevőim közt vannak bosnyákok is, akik máskor már jelentkezni szoktak, de most még nem jöttek.

Július 7-én a búza 40 százalékát már learattam. Folyamatosan tudok dolgozni, sajnos az eső nem ver ki a táblából. Az is gond, hogy a tábla szélén, a fasorok mellett a szemek nedvességtartalma már 12 százalékos, miközben odabent az állományban, a kalászban még sok az éretlen szem. Emiatt nem tudok kombájnolni.

Menet közben állandóan figyelek a kapásokra is. Sajnos a napraforgó és kukorica egyaránt sínylődik. A napraforgó még jobban bírja a szárazságot, de a kukorica most hányja a címert, most hozza a csövet. Annak azonnal kéne egy kis jó eső. Máskor levéltrágyával szoktuk ellensúlyozni a szárazságot, most az sem segít. A meteorológia ígérgeti, hogy július 10. táján jön egy hidegfront és egy kis eső; reméljük, igazuk lesz.

Varga István ágazatvezető, Bátor Trade Kft., Nyírbátor

– Mi 1800 hektáron gazdálkodunk, aminek, sajnos, 70 százaléka laza homok, kevés humusszal. A területünk 5–10 százaléka tartozik a másik végletbe, a fennmaradó rész pedig úgynevezett humuszos homok. Ez valamivel jobb a futóhomoknál. Jelenleg 200 hektáron tudtunk öntözni, és azt tervezzük, hogy legalább 500 hektárra növeljük a vízzel mesterségesen ellátott területet.

Cégünk a szarvasmarhatartásáról nevezetes, most éppen 1000 darab fejős tehenet tartunk.

A 305 napos laktációban 38 liter az átlagos tejhozam. Azt tervezzük, hogy saját állományból tovább növeljük a fejőstehenek számát, az első lépésben szeretnénk elérni az 1500-at.

A vetésterületből 500 hektárt foglalnak el az őszi kalászosok. Ebből 300 hektár az őszi búza, a tritikálé pedig 200 hektárt tesz ki. Foglalkozunk rozsvetőmag-ter­mesztéssel 30–50 hektáron, amit a tömegtakarmány-előállításban használunk fel, rozsszenázsnak termesztünk alapanyagot.

A kukoricát 650–700 hektáron vetjük évente, ennek döntő többsége siló lesz. Fővetésben 300–350 hektár kukoricával foglalkozunk, és ugyanennyivel másodvetésben, miután tavasszal learattuk a szenázsnak szánt rozsot és tritikálét.

Az őszi kalászosok átlagos hozama nálunk 4,5–5 tonna szokott lenni, ami az adottságaink mellett elfogadható.

A saját igényeink kielégítésére ez nem elegendő, ezért a környékbeli gazdákkal integrációban termeltetünk búzát és árpát.

Most rosszul indult az őszi búza, mert tavaly októberben a neki szánt terület 5 százalékát nem tudtuk bevetni a belvíz miatt. Amit mégis elvetettünk, azt október elején, illetve az esőzések után, október végén és november elején. Ennek ellenére az áttelelés elfogadható volt, kifagyással egyáltalán nem találkoztunk. A tavasz nagyon vontatottan indult, március végéig nem kaptunk csapadékot. Ennek következtében a búza nem bokrosodott úgy, ahogyan szokott, ahogyan kellett volna. Aztán március végére megjött az eső, a gabona kikupálódott, bár jó 2 hetes fenológiai késésben volt május végéig, június elejéig.

A május nagyon jónak bizonyult, elég sok esőt kaptunk. De aztán jött a június, ami meg agyonütötte a növényzetet a hőséggel. Hozzánk június 21-én érkezett meg a hőhullám, éppen a teljes érés vége felé, de a légköri aszály lejjebb apasztotta a reményeinket.

Pedig voltak olyan tábláink, amelyek 8 tonna körüli termésátlagot ígértek – de azóta a szemek 20–30 százaléka megsült.

Most arra számítunk, hogy egy 6 tonna körüli eredménnyel zárjuk a 2021-es nyári aratást.

Máskor Péter-Pál után hozzákezdünk az aratáshoz, de most úgy ítéljük meg, hogy csak július 13–14. körül foghatunk hozzá a kombájnoláshoz. A növényzet egyébként kívülre szépet mutat. Ebben része van az intenzív növényvédelemnek, mi két-háromszor gombaölőztük a búzát. Az aratáshoz van két saját kombájnunk, két másikat bérlünk. Ilyenkor a cégvezető, Petis Mihály mindig úgy biztat bennünket, hogy fiúk, kapjátok le 5 nap alatt a búzát! Az időjárás miatt most azt remélem, eltart 10 napig a betakarítás.

A kapások közül főleg a kukorica szenved. Tíz százaléka már visszafordíthatatlanul megégett, a többi elég heterogén képet mutat. Szerencsére július elején jött mintegy 20 milliméter csapadék, ami a pusztulástól megmentette a kukoricákat.

Rózsa Zoltán cégvezető, Béke Mezőgazdasági Kft., Hajdúböszörmény

– A biztosabb információk érdekében meghívtam Barkó István növényter­mesz­tési főágazat-vezetőt és Elek Péter növényorvost is. Mi összesen 3500 hektáron gazdálkodunk, de nálunk az állattenyésztés kiszolgálása a növénytermesztés fő feladata, hisz 2 ezer fejős tehenet és azok szaporulatát tartjuk, valamint elég nagy a hízósertés-állományunk is, 1500 kocával termelünk. A szántóterületünk 3200 hektárt tesz ki, amiből 340 hektáron őszi búzát, 450 hektáron őszi árpát, 160 hektáron szenázsnak szánt rozsot, 210 hektáron őszi káposztarepcét termesztünk. Napraforgóból 330 hektárt vetettünk, kukoricából 1100 hektárt, amiből 350 hektár a siló. Azonkívül 300 hektáron termelünk lucernát, 120 hek­táron olaszperjét. Viszont nem foglalkozunk zöldborsóval és csemegekukoricával.

Az éves abrakszükségletünk kalászosból 4 ezer tonna. Ebben benne van az őszi árpa és az őszi búza is. Szemes kukoricából 8 ezer tonna az igényünk. Tavaly sikerült annyit termelni belőle, hogy még eladni is tudtunk, de idén már most látszik, hogy vásárolni fogunk.

A kalászos gabona az ősszel nehézségekkel indult. A vetést szeptember 25-én kezdtük és október 28-én fejeztük be. Az őszi árpa Böszörményben megszokott átlagtermése 7 tonna, viszont most akár 8–10 tonna is lehet hektáronként. A SU Ellent (Saaten Union) és az IKR nálunk végzett kísérletében részt vevő KWS Higginst termeljük. Utóbbi biztosan ígéri a 8–9 tonnát, annak dacára, hogy 2021. áprilisa az utóbbi 100 év leghidegebb áprilisa volt. Igaz, májusban 62 milliméter csapadékot kaptunk a szokásos 30–40 milliméter helyett. A sok eső miatt a jó területeken 9,5–10 tonnát adott az árpa, a gyengébbeken csak 6 tonnára volt képes.

Az őszi káposztarepce eddig 6 tonnát adogatott, de idén 4 tonnát várunk, bár az ára a tavalyi 115–120 ezer forintról 170–180 ezer forintra ment fel. Az aratása nálunk is késik, úgy ítéljük meg, 7–10 napos a lemaradás.

A júniusi hőség és légköri aszály az őszi árpát már „készen” érte, de a búzát teljes virágzásban kapta el. Sok a kényszerérett vagy megszorult szem, bár a megszokott 6–7 tonna helyett még így is 5–5,5 tonnát várunk. Tőlünk hektáronként 1,5 tonnát vitt el a meleg, és emiatt biztosnak látszik a szemestakarmány-vásárlás.

Tavaly ugyancsak ősszel mozdult meg piac, amikor már 50 ezer forintot fizettek a kukoricáért, ez ment fel februárra 70 ezer forintra, de azóta visszakorrigált, jelenleg 62 ezer forintért keresik.

Nincs mit csodálkozni ezen, hisz júniusban összesen 8 milliméter csapadékot kaptunk, amire 21-e után rájött a 40 fok feletti hőség. A búzát most 58–62 ezer forintért keresik a piacon, az őszi árpáért 56 ezer forintot ígérnek. Ez utóbbiból nekünk elég terem, csak azoktól a partnereinktől vásárolunk őszi árpát, akik mást is eladnak nekünk.

A kapásokat elnézve nem túl biztató a jövő. Azt kell mondjam, hogy az őszi árpa 2021-es hozama felülmúlhatja a szemes kukoricáét. A szalmát mind betakarítjuk, és még veszünk hozzá: 1 mázsa szalmáért 20 mázsa trágyát adunk.

Bóna Szabolcs, az igazgatóság elnöke, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.

– Az a legfontosabb, hogy július 7-én már aratunk. Az őszi árpával kezdtük a betakarítást, de aztán átváltottunk a borsóra, mert abból őszi takarmánynak és tavaszi zöldborsónak való magot is termesztünk. Azért azt vágjuk, mert 10-e tájára esőt jelzett a meteorológia, és nem szeretnénk, hogy megázzon.

Őszi árpából 150 hektárt vetettünk, ebből még 80 hektár van hátra learatni.

Az eredménnyel elégedettek vagyunk, több mint 8 tonnát termett hektáronként, a hektolitersúlya pedig átlagosan 66-os értéket mutat, de nem ritka a 68-as hl-súlyú sem.

Mi az SU Ellen fajtát termesztjük, elégedettek vagyunk vele.

A zöldborsó-vetőmag 2,5–3 tonnát adott szárazon hektáronként, bár a betakarítás előtt még szebbet mutatott. Súlyban csalódást okozott ezt a növény, bár bízunk benne, hogy nem lesz vele gond. Az őszi takarmányborsó 4,6 tonnát adott hektáronként, ami a Kisalföldön jó eredménynek számít. Menet közben ez is szebbnek tűnt, mert a hideg tavasz hatására sokáig virágzott, de az aszály sajnos közbelépett: aprók lettek a szemek, így kisebb lett az átlaghozama.

Az őszi káposztarepce aratásához még nem kezdtünk hozzá, de látunk nála gondokat. Megsanyargatta a tavaszi fagy, majd a rendkívüli hőség, és – főleg utóbbi hatására – nem minden mag tudott kifejlődni a becőkben. A termésátlag megbecsülésére nem merek vállalkozni, mert attól félek, negatív meglepetésben lesz részünk.

Őszi búzából a szokásos 300 hektár helyett még 200 hektárt sem tudtunk elvetni a csapadékos október miatt.

Nálunk a korai fajták dominálnak, és mondhatom, ez a szerencsénk, mert kevésbé viselte meg őket az aszály. A közép- vagy középkései érésűek ebben az évben vesztesek lettek, őket derékba kapta a hőguta. Ha csak a kalászszámot nézzük, nem lenne gond, de óvatosan állunk a termésbecsléshez, inkább a kombájnra hagyatkozunk.

Az őszi káposztarepcébe még csak belekóstoltunk, szintén korai még bármit is mondani az átlagról. Aki a környékünkön már aratott, az kevesebbet vágott le a vártnál.

Az árpát nagyon keresték a gabonapiacon, 58 ezer forinttal indult. Azóta kínálativá vált a piac, és ennek megfelelően 54–55 ezer forintra módosult az ára. Az őszi káposztarepcénél irtózatos ármozgások vannak, 140–190 ezer forint között mozog tonnája. Július 7-én 180 ezer forint­ért kérték. Az az érzésem, hogy idén fedezetvásárlások lesznek, mert a tavaszon túl sokan ittak előre a medve bőrére.

A mi gazdaságunkban az állattartás a meghatározó, 600 fejős tehénnel és 850 kocával foglalkozunk.

Takarmányigényüket a kalászosokból meg tudjuk termelni, az őszi árpánál 70–80 százalékos az arány. Ha a búzával nem történik valami rettenet, az is rendben lesz, bár úgy gondoljuk, körülbelül 20 százalékot még fogunk vásárolni.

A silókukoricát magunknak termesztjük, a szemes kukoricát teljes egészében vásároljuk. Egyre jobban erőltetjük a borsó és a szója termesztését, ebből a két növényből rövid időn belül 100 százalékban önellátók szeretnénk lenni.

Az aratás jelenleg egy hetet késik, bár május végén még 2–2,5 hetes lemaradást prognosztizáltunk. A kukorica elmaradása 1,5–2 hetes az ilyenkor megszokottól. Ebben benne van a tavaszi aszály és az azt követő vízhiány. Szalmára szükségünk van, szalma-trágya csere akcióval még vásárolunk is az integrációból. Az időjárás sajnos nagyon szélsőséges. Tapasztalatból mondom, hogy ez növénynek, állatnak, embernek egyaránt kedvezőtlen.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Az Alföldön csak átmenetileg enyhül a szárazság

A csütörtök hajnalra fölénk helyeződött légörvény az ország jelentős részére szállít csapadékot, amire továbbra is igen nagy szükség van az átlagosnál szárazabb június és július hónapok után. A mai esők után a következő egy hétben nem valószínű országos csapadék, ismét az északi, északnyugati országrészben lehetnek nagyobb valószínűséggel, de csak helyenként előforduló záporok.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Haltakarmányozás - Tudatosabbak a termelők

Harminc éve foglalkozik a haltakarmányozás kérdéskörével dr. Mézes Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Takarmánybiztonsági Tanszékének vezetője, aki azt tartja az elmúlt évtizedek legjelentősebb változásának, hogy szakmailag sokkal felkészültebbek, választásaikban céltudatosabbak lettek a termelők ezen a területen.

A Solymár Gyöngye az év kenyere

A Hel Pékség Solymár Gyöngye elnevezésű kenyere nyerte meg az idén tizedik alkalommal meghirdetett Szent István Napi Kenyérversenyt. A hírt az augusztus 20-i rendezvényeket beharangozó országos sajtótájékoztatón jelentették be a Parlamentben.

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.