Back to top

Műanyag csomagolás: mi lesz helyette?

A zöldség-gyümölcs értékesítést is érinti, hogy július 1-jétől többféle csomagolóanyagot kivonnak a forgalomból. A meglévő készletek azonban még felhasználhatók, így az átállás zökkenőmentes lesz. Nemcsak az éttermi polisztirol dobozoknak mondunk búcsút, hanem habtálcás zöldséget, gyümölcsöt sem vásárolhatunk. Főként a rövid használati idejű műanyag csomagolóeszközök tűnnek el.

A lédig termékek kínálata környezetbarát, és a fogyasztó csak annyit vesz belőlük, amennyire épp szüksége van
A lédig termékek kínálata környezetbarát, és a fogyasztó csak annyit vesz belőlük, amennyire épp szüksége van
Magyarországon a csomagolószerek exportja és importja közel azonos mértékű, a belföldi termelés körülbelül 50 százalékát teszi ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly Magyarországon 764 milliárd forint értékben körülbelül 1,3-1,4 millió tonna csomagolóanyagot használtunk fel, mondta Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára.

Főként az éttermek vetítették előre a médiában, hogy az egyszer használatos műanyag csomagolóanyagok betiltása, újak bevezetése drágulást eredményez majd, az utóbbiakhoz ugyanis magasabb áron jutnak hozzá.

Az egyszer használatos termékekről (SUP) szóló irányelv betiltásra vonatkozó rendelkezései a csomagolóanyagok csak viszonylag kis hányadát érintik. A tiltás hazánkban három területre terjed ki. Az európai szabályozással ellentétben nem forgalmazhatók a 15 és 50 mikron közötti falvastagságú, nem lebomló anyagból készülő műanyag hordtáskák; az Európai Unió előírásainak megfelelően tilos a polisztirolhab ételtartó dobozok, italospoharak és italtárolók, továbbá minden oxodegradábilis, azaz a természetben elporladó műanyag termék használata. Utóbbi anyagot vélhetően a műanyaggyártás technológiai jellemzői miatt tiltották be. Az Európai Bizottság a SUP irányelvben azokat a termékköröket sújtotta tiltással, amelyek – bár drágábban – más termékekkel helyettesíthetők. Ezek magasabb árát alapvetően az egyelőre alacsonyabb kereslet magyarázza, de az eddig felmerült kutatás-fejlesztési költségeket is erre az induló mennyiségre kalkulálták, említette a szakember.

A csomagolás fontos információkat is hordoz
A csomagolás fontos információkat is hordoz
Nagy Miklós szerint

az árak mérséklődhetnek, amint már nagy mennyiségben gyártják majd az új típusú csomagolószereket,

tehát az igények lehetővé teszik a gazdaságos sorozatgyártást, és az ellátási lánc valamennyi szereplője felkészül az új technológia alkalmazására.

Népszerűek voltak

A műanyagok általános elterjedése viszonylag alacsony árukkal, egyszerűnek tekinthető feldolgozás-technológiájukkal magyarázható. A fertőtleníthető és többször használható, azaz újrahasználható megoldások, termékek és eszközök révén számottevően csökkenthető a műanyaghulladék-képződés, a tisztításukhoz felhasznált vegyszerek, továbbá energiahordozók azonban ugyancsak terhelik a környezetet. A kis tömegű és kevés anyagot tartalmazó termék esetében ezért erősen kérdéses a környezeti előny, mondta Nagy Miklós.

A csomagolt fűszernövényeket könnyebb hazaszállítani
A csomagolt fűszernövényeket könnyebb hazaszállítani
Fotó: Lakatos Márk

A csomagolásokat és ezen belül is a műanyagokat érintő, 2018–2019-ben megjelent, majd módosított uniós irányelvek mind a csomagolóipar szereplőit, mind a csomagolóanyagok felhasználóit új megközelítésre, innovatív megoldások, fejlesztések meglépésére késztették. Megfogalmazódtak a fenntarthatóság követelményei, ami az áruvédelmet, a környezetterhelés lehető legkisebbre csökkentését és az anyagok körforgásban tartását jelenti. Gyakorlatilag

valamennyi anyag esetében megjelentek gyártásérett, ugyanakkor jelentős kedvező változást hozó fejlesztések, ilyenek a folyadékok befogadására alkalmas papírpalackok, vagy az anyagtársításokat kiváltani képes monoműanyag-típusok.

Hosszabb távon pedig számítani kell arra, hogy a termékgyártás fejlesztésével párhuzamosan eddig még nem alkalmazott, vagy széles körben nem alkalmazott termékek és csomagolásmódok jelennek meg (műhús, kapszulás termékek).

Eltűnt a habtálca

A habtálcáktól búcsút veszünk
A habtálcáktól búcsút veszünk
A zöldségek és gyümölcsök csomagolásában is változásokat hoz az új szabályozás. Betiltották a polisztirolból készült tálcákat, amire póréhagymát, paprikát, paradicsomot csomagoltak korábban, de

a műanyagok tekintetében nem a lebomlás a kulcskérdés.

Hiszen a természetbe jutva az alumíniumdobozok és az üvegpalackok lebomlása is hosszú, vagy egyáltalán nem történik meg. A kérdéses termékek esetében (polisztirol hab, vagy műanyag zacskó) a gyártástechnológia bonyolultságát kell vizsgálni. A műanyag zacskók jellemzően egyféle (mono) anyagból készülnek, amelyek ha gondosan kimosva kerülnek a gyűjtőbe, remekül újrahasznosítható hulladékot képeznek, csupán a szelektív gyűjtést kell hatékonyan megoldani. A polisztirol hab termékek (habgyöngyök, csomagolóeszközök) gyártástechnológiája viszont olyan, hogy az alapanyag előállításához gázt kell használni, ez segíti az anyag habo­síthatóságát, és magas hőmérsékletre van szükség. Itt tehát

a gyártástechnológia összetettsége és környezetterhelő volta indokolhatja a betiltást,

mutatta be Nagy Miklós a szabályozás alapjául szolgáló okokat.

Védi a terméket

A fogyasztók kedvelik a tisztított, vagy már részben előkészített zöldségeket, ezeknek azonban gondosabb csomagolás kell
A fogyasztók kedvelik a tisztított, vagy már részben előkészített zöldségeket, ezeknek azonban gondosabb csomagolás kell
Az áruházláncok egyre több terméket kínálnak lédig, mert mint mondják, ez a módszer környezetbarát, és pont annyi zöldséget-gyümölcsöt tehet a kosarába a vevő, amennyit akar. Ez előny az előrecsomagoláshoz képest, főleg akkor, ha a terméket a fogyasztó nem egyszer használatos zacskóban viszi haza, hanem többször használható zöldséghálóban, vagy csomagolás nélkül (például a dinnyére egyszerűen ráragasztható a tömegét és árát jelölő címke).

A csomagolt zöldség-gyümölcs azonban tovább tartja meg a minőségét. E termékkör esetében a csomagolásnak áruvédelmi jelentősége van.

A brokkoli példájával szemléltetve az előzőeket, gyakorlatilag érdektelen, hogy a hűtőszekrényben vagy csupán alacsony hőmérsékletű helyiségben tároljuk, az eltarthatósága attól függ, hogy ezt csomagolva, vagy csomagolás nélkül tesszük. Az eltérés körülbelül tízszeres, ami a párologtatás (nedvességveszteség) okozta tömegveszteségben nyilvánul meg.

Hűtőszekrényben, csomagolva tárolva 16 nap után a brokkoli kb. 1,5 százalékot veszít a tömegéből, csomagolás nélkül viszont 15 százalékot.

A szép csomagolás vonzóvá teszi az árut
A szép csomagolás vonzóvá teszi az árut
Ha csak spájzban tartjuk a csomagolt brokkolit, akkor a tömegveszteség ugyanennyi idő alatt kb. 2,5 százalék, csomagolás nélkül 26 százalék. Ezek a számok bizonyítják a csomagolás jelentőségét, és az árukár nem csupán a brokkoli elvesztésében jelenik meg, hanem a termesztésére felhasznált víz és energia elpazarolását is jelenti, említette példaként a CSAOSZ főtitkára.

A vastagabb marad

A betiltott szívószálakat, műanyag kávékeverő pálcákat, egyszer használatos műanyag italospoharakat általában mindössze pár percig használtuk, ezért volt aránytalanul nagy a környezeti terhelésük. A műanyag szatyrok közül az új szabályozással a vékonyabbak tűnnek el a forgalomból, a vastagabbak nem – de ennek is megvan az oka.

A 50 mikronnál vastagabb falú műanyag hord­tasakok – régi szóhasználattal bevásárló reklámtáskák – jellemzően többszöri használatra alkalmasak, így hulladékká válásuk nem rövid életciklus után következik be.

A jogalkotó azonban e kategóriát is magas környezetvédelmi termékdíjjal sújtja. A vékony műanyag tasakok viszont eltűnnek a boltokból, ezek azok, melyekkel jellemzően a péktermékeknél és a zöldség-gyümölcs részlegen találkozhattunk, és tényleg csak arra az egy alkalomra szóltak, hogy hazavigyük bennük a terméket.

A gépsorokat át kell alakítani

A csomagolóanyag-gyártó gépsorok az esetek többségében csak átalakítást, fejlesztést követően alkalmasak az új típusú anyagok gyártására, tehát az átállás nem jár ugyan teljes eszköz- és gép­sorcserével, de természetesen vannak költségei. A szakmai szervezet tapasztalatai szerint a csomagolóanyagot gyártók tudomásul vették a jogszabályi változásokat, amelyek cégmérettől függően eltérő hatást gyakorolnak a működésükre.

Az már korábban tudható volt, hogy ez a változás egyszer bekövetkezik.

A kutatás-fejlesztés iránt érzékeny magyar vállalatok már évek óta kísérleteznek például biológiai úton lebontható műanyagok alkalmazásával, és más megoldások fejlesztésével.

Hátrányuk elsősorban a külföldiekhez képest alacsonyabb tőkeellátottságukból adódhat, valamint abból, hogy milyen gyorsan képesek a technológiai váltásra.

A környezetbarátabb csomagolóanyagokra történő váltásra volt és lesz is némi átállási idő. A jogszabály értelmében 2021. július 1-jétől lépnek hatályba a tiltó rendelkezések. A tiltás a forgalomba hozatalra vonatkozik, a határidő előtt már forgalomba hozott termékek azonban még a készlet erejéig forgalmazhatók, felhasználhatók. Ez lehetőséget ad az ellátás folyamatosságának a fenntartására.

A megelőzés a valódi megoldás

Az egyszer használatos műanyagok tiltása mindenképpen fontos lépés környezetvédelmi szempontból, mondta Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programvezetője.

A most tiltólistára került termékek jellemzően nem újrahasznosíthatók, a használat után többségük a hulladéklerakóba, -égetőbe vagy a természetbe kerül.

Mindazonáltal úgy gondolják, hogy a tiltás és a termékdíj növelése mellett a megelőzésre, valamint az újrahasználatra (pl. hatékony betétdíjas rendszer) kellene fókuszálni a törvényalkotásban. A hulladékgazdálkodásban jelenleg alapvetően újrahasznosítási célszámokat tűznek ki, pedig az újrahasznosítás az uniós hulladék keretirányelvben lefektetett hulladékhierarchia harmadik szintjén áll csupán, az első két szinten a környezeti (és gazdasági) szempontból előnyösebb megelőzés és az újrahasználatra történő előkészítés van.

Az igazán környezettudatos hozzáállás tehát nem az, ha az ember szelektíven gyűjti a hulladékot, mert az újrahasznosítás nem jelent megoldást napjaink hulladékkrízisére.

A megoldás az egyszeri használat után azonnal hulladékká váló csomagolóanyagok tudatos elhagyásában rejlik, a fogyasztóknál a többször használható vászonszatyrok, újratölthető műanyag vagy üvegdobozok használata; a kereskedőknél, gyártóknál pedig a csomagolóanyag minimalizálása, a betétdíjas rendszerek bevezetése hozhat előrelépést, említette a Humusz Szövetség szakembere.

Így érinti a termelőket

A kertészeti ágazat szereplőit kevésbé érintik a műanyag csomagolóanyagokkal kapcsolatos módosítások, mint például a vendéglátóipart, ahol sokkal jellemzőbbek voltak az általában egyszer használt műanyag termékek: szívószálak, poharak, evőeszközök, vagy a készételek csomagolására szolgáló habtálcák.

A lapunk idei 20. számában bemutatott Prok-Sa Kft. Bugyi településen nagy mennyiségben termeszt zöldhagymát. Proksa Sándor ügyvezető elmondta, hogy nekik a habtálcákat kellett elhagyniuk, melyre korábban zöldhagymát, darabolt és szeletelt pórét, valamint vegyes leveszöldség-csomagot tettek, majd befóliázták. Az áruházak többsége a tálcák helyett csokrosan ládában kéri a zöldhagymát, ám annak minősége így sokkal rövidebb ideig őrizhető meg, csomagolás nélkül ugyanis gyorsabban veszít a nedvességéből.

Az albertirsai Zöldpont 98 Kft. fűszernövényeivel számos áruházlánc kínálatában találkozhatnak a vásárlók az év minden szakában. A cserepes fűszernövények celofánhoz hasonló tasakban kerülnek forgalomba, csak míg a celofán anyaga BOPP, ez CPP, amire nem vonatkozik a most bevezetett tiltás, tudtuk meg Papp Ákos ügyvezetőtől. Ennek ellenére 2022-től ezt a csomagolást önkéntesen szeretnék lecserélni valami fenntarthatóbbra, hiszen a CPP csak akkor nem szennyezi a környezetet, ha szelektív hulladékgyűjtőbe kerül, azt azonban nem lehet tudni, hogy a vásárlók mekkora hányada figyel erre. Az új csomagolóanyag várhatóan papír, vagy kukoricakeményítőből készült műanyag lesz. A környezetbarát termékek a jelenlegi csomagolóanyagnál nagyjából 40 százalékkal drágábbak, a fűszerkertészet vezetője azonban bízik abban, hogy ezek az árak mérséklődnek, ha a fokozott igények kielégítésére nagyobb mennyiségben történik a gyártás.

Papp Ákos úgy véli, a vevőik számára fontos a környezettudatosság, így jó fogadtatása lenne az új csomagolásnak némi áremelés ellenére is. A kereskedők azonban nem teljesen osztják ezt a véleményt: ők attól tartanak, hogy a zöldfűszerek drágulása miatt egyes vásárlók lemondhatnak a termékről.

A cserepes zöldfűszerek csomagolása dekorációs célokat is szolgál, emellett információkat közöl a vásárlókkal. Nem utolsósorban pedig megvásárlásra alkalmassá teszi a terméket, hiszen e nyitott „tasakok” összefogják a benne lévő növényt, így sokkal egyszerűbb szállítani, mint a csupasz cserepeket, említette az ügyvezető.

A Trivega Kft. paradicsomai többségükben papírtálcán, kisebb arányban műanyag tálcán bio-PP fóliával kerülnek forgalomba. Egyik csomagolóanyag sem tartozik a most betiltottak közé, így a céget a mostani jogszabályi változások nem érintik, mondta lapunknak Nemes-Nagyné Vas Andrea, a cég ügyvezetője. Az összes általuk használt csomagolóanyag újrahasznosítható, amennyiben a vásárlók ezeket szelektíven gyűjtik.

Ezekre a műanyag tálcákra nem vonatkozik a tiltás
Ezekre a műanyag tálcákra nem vonatkozik a tiltás
A laskagombát termesztő Pilze-Nagy Kft. jelenleg PP és PE műanyag csomagolásokat használ, amelyeket a mostani változások nem érintenek, és szelektív gyűjtés esetén mindkettő újrahasznosítható, mondta Somosné Nagy Adrienn ügyvezető. A cégnél szeretik az innovatív és fenntartható megoldásokat, ezért az elmúlt öt évben is rengeteg csomagolóanyagot kipróbáltak, de technológiailag egyelőre egyik sem közelíti meg a most használt műanyagok tulajdonságait, ráadásul magasabb az áruk. A papírra nem térhetnek át, mert az átázik, a lebomló, de impregnált csomagolóanyagok pedig nagyon drágák jelenleg, így egyelőre megmaradtak a tesztelési fázisban. Indonéziából származó, pálmalevél alapú csomagolóanyagot is kipróbáltak a Pilze-Nagy Kft.-nél, ám ennek sem kicsi az ökológiai lábnyoma, lévén messziről kellene ideutaztatni. Az áruházláncok minél olcsóbban szeretnék megvásárolni a termékeket, hivatkozva a magyar fogyasztók árérzékenységére, emiatt az újfajta környezetbarát csomagolások jelenleg nem válthatják ki a továbbra is használható, alacsonyabb árú műanyagokat.
Laskagomba faládában
Laskagomba faládában
Amennyiben markáns fogyasztói szemléletváltás következne be, azaz a vevők hajlandók lennének többet kifizetni ugyanazért az áruért, mert az környezetbarát csomagolásban van, akkor gyorsabban terjedhetnének az új generációs anyagok. A magyar fogyasztó azonban nagyon árérzékeny, látható ez abból is, hogy akár tízszeresre is növekszik a gomba forgalma az áruházakban, ha akciósan, 20-25 százalékos kedvezménnyel kínálják, említette az ügyvezető.

Érdemes még kiemelni azokat a műanyag poharakat, melyekre ráírják, hogy komposztálható, csak az marad le róluk, hogy ez nem házi, hanem bizonyos anyagoknál csak ipari körülmények között valósul meg, tehát itt a tájékoztatáson is van mit változtatni. A jelenleg is használható műanyag csomagolások sokkal kevésbé lennének környezetszennyezők, amennyiben tényleg szelektíven gyűjtenék és újrahasznosítanák a teljes mennyiséget, mondta Somosné Nagy Adrienn.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csapás a spanyol élelmiszer hamisítókra – 120-an börtönben

A spanyol Civil Gárda 120 személyt vett őrizetbe az OPSON X élelmiszer-hamisítás elleni nemzetközi művelet részeként végrehajtott 16 akció során - közölte a gárda főigazgatósága.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Címke jelzi a kolbászon, hogyan tartották az állatot

A Lidl állatjóléti címkével látja el a Metzgerfrisch márkanév alatt forgalmazott kolbászokat Svájcban. 2018-ban először a friss húsok kínálatában szerepelt a címke, most azonban további termékekre is kiterjesztik. Ezzel jelzik az ellátási láncban az állattartási előírások szintjét, valamint segítik a fogyasztókat a tudatos választásban.

Kolbászvilág az Ozsvárt-műhelyben

Klasszikus, csípős, bajor jellegű, nürnbergi, mustáros-majorannás, fehérborsos-mézes, rozmaringos, aszalt gyümölcsös, tört köményes, áfonyalekváros-chilis, zöldfűszeres-sajtos, aszaltparadicsomos-barnasörös – mindez csupán néhány a karmacsi székhelyű Ozsvárt Kolbászműhely ízesített kolbászai közül.

A Pepsi kiárusításba és terméktisztogatásba kezdett

A PepsiCo kedden bejelentette, hogy 3,3 milliárd dollárért eladja a Tropicana mellett több másik gyümölcslé márkáját. A francia PAI Partners magántőke-befektetési cég a felvásárló. A Pepsi azzal érvel, hogy egyszerűsíteni kívánja termékpalettáját és eltávolodna a magas cukortartalmú italoktól.

Egészséges nassolnivalók az olimpiai szurkoláshoz

Javában tart a XXXII. Nyári Olimpia Tokióban, itthon is sokan figyelik a versenyeket, várják az eredményeket, és persze szurkolnak a magyar sportolóknak. A szurkolás sokunk számára elképzelhetetlen nassolás, „csipegetés” nélkül, még akkor is, ha pontosan tudjuk: ez akár egészségtelen is lehet.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Füstfűszerek: mert a füst ízesít...

A szabad tűzön készült ételek teljesen más ízvilággal rendelkeznek, mint a konyhában készítettek. A húsok füsttel való tartósítása már hosszú múltra tekint vissza, de az ezzel kapcsolatos hagyományokat a kerti grillezéskor is alkalmazhatjuk.

Hová tűntek a pincérek? – A vendéglátóipar válsága

A koronavírus-járvány, a Brexit és az iparággal szembeni negatív hozzáállás mind hozzájárult a vendéglátásban dolgozó személyzet hiányához, de ennek ellenére az éttermek igyekeznek lépést tartani a világ újbóli megnyitásával.

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.