Back to top

A tisztább levegő növelte a kukorica és a szója terméshozamát

A gazdálkodók mindig keresik a módját annak, hogyan növelhetik a terméshozamot. Néhány tényezőt azonban nem tudnak befolyásolni - például a körülöttük lévő levegő minőségét.

Egy Stanford vezette új tanulmány szerint azonban az 1999 és 2019 közötti szennyezéscsökkentés az említett időszakban a kukorica- és szójababhozam növekedésének mintegy 20 százalékához járult hozzá - ez évente mintegy 5 milliárd dollár értékű összeg.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett elemzésből kiderül, hogy négy kulcsfontosságú légszennyező anyag különösen káros a növényekre: kukorica- és szójatermés átlagosan mintegy 5 százalékos veszteségéért tehetők felelőssé a vizsgált időszakban. Az eredmények segíthetnek az amerikai mezőgazdaság javát szolgáló technológiai és politikai változtatásokban.

"A légszennyezés hatásait a múltban nehéz volt mérni, mivel két gazdálkodó egymástól akár csak 10 mérföldre is nagyon eltérő levegőminőséggel szembesülhet. A műholdak segítségével viszont képesek vagyunk nagyon finom mintázatokat mérni és feltárni a különböző szennyező anyagok szerepét" - mondta a tanulmány vezető szerzője, David Lobell, az Élelmezésbiztonsági és Környezetvédelmi Központ igazgatója.

A kutatás rávilágít a műholdak jelentős szerepére, amellyel a szennyezés hatásait olyan léptékben lehet megvilágítani, ami másképp nem lenne lehetséges.

Ez az erő még nagyobb értéket képviselhet azokban az országokban, ahol a levegő monitorozásához és a terméshozamra vonatkozó adatokhoz kevésbé férnek hozzá.

Valami van a levegőben...

A tudósok már régóta tudják, hogy a légszennyezés nagy dózisban mérgező a növényekre is, de azt nem, hogy a jelenlegi szintek mellett a mezőgazdasági termelők terméshozamai ezáltal mennyire károsodnak. A szennyezésnek a mezőgazdaságra gyakorolt általános hatása, valamint az egyes szennyező anyagok hatásai szintén ismeretlenek maradtak.

Lobell és a tanulmány társszerzője, Jennifer Burney a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem környezettudományi docense egy kilenc államból álló régióra (Illinois, Indiana, Iowa, Michigan, Minnesota, Missouri, Ohio, Dél-Dakota és Wisconsin) összpontosítva, amely az ország kukorica- és szójababtermésének nagyjából kétharmadát teszik ki, azt mérte fel, hogy az ózon, a szálló por, a nitrogén-dioxid és a kén-dioxid milyen hatással van a terméshozamokra.

Az ózon, a nitrogén és a szénhidrogének - például az autók kipufogógázában található szénhidrogének - között hő és napfény hatására létrejövő kémiai reakciók eredménye. A szálló por, a szennyeződés, a korom vagy a füst részecskéire utal. A nitrogén-dioxid és a kén-dioxid olyan gázok, amelyek elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok erőművekben és más ipari létesítményekben történő elégetése során kerülnek a légkörbe.

"Ezt a problémát nehéz volt kibogozni, mert a különböző típusú légszennyező anyagokra vonatkozó méréseink és a mezőgazdasági terméshozamokra vonatkozó méréseink térben nem fedték egymást."

- magyarázta Burney. "Az új, nagy térbeli felbontású adatokkal a terméshozamokat mind a szennyezésfigyelők, mind az ismert szennyezőanyag kibocsátó források közelében meg tudták vizsgálni. Ez bizonyítékot szolgáltatott a különböző szennyezőanyagok által okozott negatív hatások különböző nagyságrendűségére."

Lobell és Burney elemzésüket 1990-ig terjesztették ki, amikor a Kongresszus elfogadta a tiszta levegőről szóló törvény módosításait, amelyek jelentős levegőminőség javulást eredményeztek országszerte. A kutatók átnézték a régió több száz megfigyelőállomásából származó légszennyezési adatokat, az erőművek kibocsátására vonatkozó szövetségi adatokat, az erőművek körüli nitrogén-dioxid műholdas megfigyeléseit, a szövetségi felmérésekből és műholdfelvételekből származó terméshozam adatokat, valamint az időjárási adatokat, hogy figyelembe vegyék a terméshozam változásokat magyarázó, ismert vegetációs időszaki körülményeket.

Meglepő eredmények

Lobell és Burney meglepődtek azon, amit felfedeztek. Az eredményeik között szerepelt:

- a négy szennyezőanyag mindegyike negatívan hatott a kukorica és a szójabab terméshozamára és a terméshozam egyértelműen nőtt, minél távolabb termesztették a növényeket az erőművektől - különösen a széntüzelésű létesítményektől

- Az egyes szennyezőanyagok egyedi térbeli mintázatai lehetővé tették számukra, hogy az egyes szennyezőanyagok hatását olyan módon szétválasszák, ahogyan azt a korábbi tanulmányok nem tudták.

A kutatók becslése szerint a négy szennyezőanyag okozta teljes termésveszteség átlagosan 5,8 százalék volt a kukorica és 3,8 százalék a szójabab esetében az elmúlt két évtizedben.

Ezek a veszteségek az idő múlásával csökkentek, ahogy a levegő egyre tisztább lett. Valójában a légszennyezés csökkenése hozzájárult a kukorica terméshozamának 4 százalékos és a szójabab terméshozamának 3 százalékos becsült növekedéséhez - ez a növekedés a kukorica teljes termésnövekedésének 19 százalékával, a szójabab teljes termésnövekedésének pedig 23 százalékával egyenlő az adott időszak alatt.

"Azt már tudjuk, hogy a tiszta levegőről szóló törvény több trillió dollárnyi előnyt hozott az emberi egészség szempontjából, ezért úgy gondolom, hogy ezek a milliárdos mezőgazdasági előnyök csak hab a tortán" - mondta Lobell. "De még ha ez csak egy kis része is a tiszta levegőből származó előnyöknek, elég nagy része volt annak, hogy képesek voltunk tovább növelni a mezőgazdasági termelékenységet."

Forrás: 
agdaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Év végére lelassul Kína szójabab-importja

Kína szójababimportja az idei első féléves rekordmennyiséghez képest meredeken lassulni fog év végére. Ez a tendencia szembemegy a legnagyobb globális szójavásárló tartós növekedésre vonatkozó várakozásokkal, valamint a piaci hangulatot is rontja.

Vékonyabb termékcsomagolás a fenntarthatóság jegyében

A Ferrero a beszállítóikkal együttműködve egy vékonyabb csomagolóanyagot fejlesztett ki, amely a szabványos fóliákhoz képest mintegy 20%-os csökkenést eredményez a műanyagfelhasználásban. Az új anyagot 2022-től vezetik be a kiválasztott termékeknél. Eleinte körülbelül 550 tonna anyagfelhasználás csökkenését fog eredményezni évente, ami a korábbi csomagoláshoz képest közel1450 tonna CO2-kibocsátás csökkentését jelenti.

Kiváló búzatermés, szomjazó kapásnövények

A magyar-szerb határtól délre nagyon száraz és meleg volt a nyárelő, ami kedvezett a kalászos gabonák és az olajrepce beérésének és betakarításának – viszont kis híján katasztrofális hatással volt a tavaszi vetésű haszonnövények fejlődésére nézve.

Alázat nélkül nincs eredmény

A magyar mezőgazdaság korosodó társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kap a generációváltás kérdése. Egyes gazdaságokban nincs, aki átvegye a cég vezetését, máshol az utódok mezőgazdasági érdeklődése hiányzik, de akadnak olyan szerencsés családi gazdaságok, ahol gördülékenyen zajlik a generációváltás. Így történt ez a Polyák családnál is, ahol egyértelmű volt, ki veszi át a gazdaság vezetését.

Fenntarthatóbb takarmányozás lárvákkal és rovarokkal

A kelet-lengyelországi Muchocin kísérleti halgazdaságában tartott tokhalak étrendje lárvából és más rovarfehérjéből áll. A kísérlet célja, hogy az eddigieknél fenntarthatóbb fehérjeforrásokkal váltsák ki a halak szokásos takarmányát. A kutatást a HiProMine nevű cég koordinálja.

Elektromos riadó a paradicsomban

Elektromos jelekkel riasztja a növény többi részét a paradicsom termése hernyófertőzéskor, derült ki egy nemrég végzett vizsgálatból.

„Karanténkutatás 2.0” - Élelmiszerfogyasztási szokások a Covid-19 járvány harmadik hullámában

Csaknem kétezren vettek részt a Nébih, a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet, valamint a TÉT Platform Egyesület második közös reprezentatív kutatásában 2021 májusában. A felmérésből kiderült, hogyan változtak a Covid-19 járvány első és harmadik hulláma között a háztartások élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásai.

Szúrós segítőtársak

A gyógynövények között többnek is van tövise vagy tüskéje, ami arra hivatott, hogy megvédje a növényt, ha már helyváltoztatásra, menekülésre nem képes. Ezek a harcias növények is számos hasznos hatóanyagot rejtenek.

Törzsültetvény régi fajtákból

Háromszázféle régi sváb alma- és körtefajtát őriznek meg a jövő nemzedékeinek a weihenstephan-triesdorfi alkalmazott tudományok egyetem (HSWT) gyümölcstermesztési kísérleti állomásán létrehozott 4000 négyzetméteres ültetvényben.