Back to top

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Az ősi kultúrákban a természethez kötődő szálak elválaszthatatlanok voltak az embertől, ezernyi megfejthetetlen rejtélyt őriznek, ahogyan a Bükkalján csúcsosodó misztikus kaptárkövek is.

Bizonyára már sokan hallották a kaptárkő-kifejezést, mely Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik településén, Szomolyán és környékén fellehető fülkés sziklakúpok elnevezése. Szomolyán 13 kaptárkövet ismerünk, melyek oldalfalába összesen 132 fülkét faragtak elődjeink. Ezek a titokzatos történeti emlékek a térségben több településen fennmaradtak: Siroktól, Eger határán és Cserépváralján keresztül, egészen Kácsig.

A Bükkalján összesen 41 helyszínen 82 sziklatorony található, amelyekben 479 faragott fülkét/ablakot számolhatunk össze.

Szórványosan az ország más területein is előfordul faragott fülkés szikla (például a Pilisben, Balaton-felvidéken stb.), de olyan gyakorisággal, mint a Bükk lábánál, sehol máshol.

A rejtélyes kőtornyokat szinte minden településen másként nevezik. A néphiedelem és a régészeti kutatók állásfoglalása nyomán a legismertebb kaptárkő-elnevezés mellett a vakablakoskő-, a püspöksüveg-, a bálványkő-, a köpüskő- kifejezés mind ugyanarra a kultúrtörténeti kőképződményre utal. Most egy kicsit megidézzük a múltat a kutatók szemüvegén keresztül.

Ablak a természetre

A Bükkalja a miocén kori vulkáni hamu lerakódásával jött létre, mely jellemzően riolittufa és ignimbrit alapkőzetet eredményezett. Ezt követően a felszínt a jégkorszak eróziós hatásai (víz, jég, szél stb.) formálták.

A természet erői a kőzetet felaprózták, majd a völgyekbe elhordva lerakták a szemcséket.

Ennek eredményeként kialakult a különleges sziklakúpokkal tarkított Bükkalja, mely a déli irányban elnyúló lankáival eléri az Alföld északi peremét.

A természet erői után az ember is formálta a sziklakúpokat, hiszen a köveken a mai napig jól felismerhető faragott, ablakszerű nyílások láthatók. Egy-egy kövön az ablakok – más szóval fülkék - száma nagyon eltér, egyiken 48 darabot is (Szomolya, Királyszéke) megszámolhatunk, kisebb köveknél pedig csak 3-5 ablak „nyílik az erdőre”.

A fülkék tájolása egészen változatos, szinte minden égtáj felé néznek. Átlagosan 60 cm magasak és 30 cm szélesek, de a sziklabelső felé többnyire kissé szűkülnek. Ettől azonban jóval nagyobb fülkék is megfigyelhetők, a legnagyobb ismert nyílás 112 cm magas.

Több fülkénél pedig még egy külső keretet is faragtak eleink, mely vélhetően valamilyen ajtó illesztésére szolgált, emellett néhány fülke hátfalán keresztalakzat is látható.

Saád Andor miskolci orvos és Korek József régész az 1960-as években ásatásokat végzett a szomolyai és cserépváraljai kaptárköveknél, ahol Árpád-kori edénytöredékeket és karddarabokat találtak.

Méhek lakása?

A csekély számú tárgyi lelet alapján a kutatók arra következtettek, hogy a fülkék a 11-15. században lehettek használatban, méghozzá sziklaméhészet céljából. Elméletük szerint az üregek hosszanti oldalához vezető bemetszések a méhek számára kialakított röpnyílások. Továbbá a sziklakúpok előtt kivájt mélyedésekhez futó csatornákkal csapadékvizet gyűjtöttek a méhek számára. Ezt a teóriát más kutatók több ok miatt cáfolják.

A fülkék tájolása, és a gyakori ferde, előrebukó kialakítása folytán a méhészeti cél megkérdőjelezhető.

Emellett az Árpád-kori írások csak a méhészet meghonosításáról szólnak, azonban a sziklaméhészet magyar gyakorlatát homály fedi.

A honfoglalás előtti időben őseink és más, a Kárpát-medencében portyázó népcsoportok bálványimádók, pogány vallásúak voltak. Kandra Kabos: Magyar Mythológia (1897) című könyvében ezt írja őseink hitéről: „…a fenmaradás reménye oly mélyen gyökerezik az emberi szívben, s a végkép megsemmisülés fogalma annyira érzelmeikbe ütközik, hogy minden népnél már a legrégibb időkben feltaláljuk a hitet az elköltözött lelkek fenmaradása iránt.”

A pogányok tehát mélyen hittek a lélekvándorlásban, ahogy írja Kandra: „…őshit, hogy a síron túl folytatja a lélek a földi életet.” A nagy ívű, részletes és egyben varázslatos mű a kaptárkövekre is kitér, amely során cáfolja a méhészeti elméletet. „És mert ilyen bemélyitések vannak az éjszakra néző oldalokon is, méhköpűknek tartani nem lehet. Nem lehet üregök csekély voltánál fogva sem, mely csak egy hamvvedert fogadhatott magában.

A záró tábla a nyomok szerint ékkel volt a nyílasra erősítve.

Szívesen csatlakozom Bartalos Gyula régész barátomhoz, ki ezeket az ősi vallás szent helyeinek tartja, mint temetőket.” Ez az elmélet ahhoz a tényhez is illeszkedik, hogy a hunok korában nagy hagyománya volt a halottégetésnek, melyet a máig élő közmondásunk is megőrzött: „Se híre, se hamva!”.

Tudjuk, hogy az ősi vallási szertartásokon a papok, a táltosok és a garaboncosok állati áldozatot mutattak be Isten tiszteletére. Ezek a szertartások a természetben, a nép által kiválasztott szent helyszínen zajlottak. A kereszténység meghonosításakor, 1092-ben ennek tiltásáról I. László király rendelkezett: megtiltotta, hogy a pogányok a forrásoknál, vizeknél, fáknál, köveknél áldozati szertartásokat végezzenek. Lehetséges, hogy az ablakos köveknél, mint egyfajta kőoltárnál bemutatott istentiszteletekre is vonatkozott a törvény? Vagy esetleg a vakablakokban bálványokat helyeztek el őseink? A kérdés máig megválaszolatlan.

Védett múlt

A rejtélyes múlt felfedése további régészeti feltárást igényelne, melynek alappillére, hogy a kaptárkövek állapotát megőrizzük. Hála a kutatóknak, köztük Saád Nándornak, 1960-ban az Országos Természetvédelmi Tanács természetvédelmi oltalom alá helyezte a kaptárköveket, így garantálva a kultúrtörténeti emlékek megőrzését.

Továbbá 2016-ban a Hungarikum Bizottság döntése által a Kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra bekerült a Hungarikum Gyűjteménybe.

Napjainkban pedig a Kaptárkő Egyesület kutatja a kultikus kövek történetét, és ismeretterjesztő előadásaival ápolja a bükkaljai kőkultúra hagyományait.

A kaptárköveket – a védettségük ellenére – magunk is felkereshetjük, talányos múltjuk beindítja a gyerekek fantáziáját, sőt talán a felnőttekét is. Ne csodálkozzunk hát, ha a köveknél töltött nap után a gyerekek mesébe illő dinótojásfészkekről, vagy boszorkánybarlangokról regélnek majd.

Vigh Ilona

EGERERDŐ Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdő és kerámia

Kezdhetnénk úgy is, hogy „ismert erdei körökben az az általános nézet” – de most nem Micimackóról és a mézről lesz szó, hanem arról, hogy a szentendrei Szilágyi család szereti az erdőt, és az ő kerámiáik is népszerűek erdész körökben.

A laborhús után itt a laborkávé

A kávéimádók hamarosan olyan fekete nedűt szürcsölhetnek, mely nem ültetvényről, hanem egy petricsészéből származik. A kutatók célja, hogy fenntarthatóbb módon állítsák elő a világszerte nagy népszerűségnek örvendő italt.

A földrengésektől jobban nőnek a fák?

A földrengések képesek épületeket ledönteni, azonban úgy tűnik, az erdő növekedését is segítik - még hacsak rövid ideig is. Egy véletlen szülte új kutatás szerint az erős rezgések miatt több víz kerül a fák gyökerei körüli talajba, amely serkenti a növekedésüket. Ennek pedig a nyoma van az évgyűrűkben is.

Intézményi napelempark létesült Alsóvadácson

A magyar kormányzat elkötelezett a fenntartható jövő érdekében végzett fejlesztések mellett - emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára szerdán az Alsóvadácsi Panzió és Turisztikai fogadópont energiaellátását biztosító napelem beruházás átadóján.

Rossz hír a Mikulásnak: rénszarvasra vadásznak a jegesmedvék

A norvégiai Svalbard félszigeten 2020 augusztusában különös eseménynek lehettek szemtanúi a Lengyel Sarkkutató Állomás tudósai. Rádión érkezett az üzenet, hogy jegesmedve bukkant fel a közelben. Az ott állomásozó Izabela Kulaszewicz egész nyáron látni szeretett volna egyet, így társaival megragadták a kínálkozó alkalmat.

Felismerni művében az alkotót

Igazán maradandót alkotni csak tehetséggel lehet. De hogyan lehet valami újat és egyedit belevinni egy olyan régi művészeti tevékenységbe, mint a festészet? A válasz az alkotó személyiségében és látásmódjában rejlik. Kísérletezni különféle technikákkal, megtalálni azt a módot, amitől az alkotás más lesz a többitől. Ezt érezhetjük, mikor tüzetesen mustráljuk Prihoda Judit festményeit.

Óriások közül kerül ki a jövő év rovara

Idén az év rovara jelöltjei Magyarország őshonos “óriás rovarai”, amik ugyan hatalmasak, mégis kevesen ismerik őket igazán. Az év rovara kampány célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre.

Szándékosan lett ennyi bölény a Kárpátokban

Tizenhat szakaszban telepítettek vissza 105 egyedet a Szárkő-hegységbe.

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok

Tizenhat év alatt 1600 védett madarat pusztítottak el orvvadászok 87 millió forintos kárt okozva ezzel; idén 18 esetben 224 védett madár, köztük 165 ragadozómadár esett szándékos vagy gondatlanságból elkövetett bűncselekmény áldozatául - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-t.

Védik a fákat és remek marketing eszköz - Digitális szórólapra vált az Auchan

A francia Auchan kiskereskedelmi vállalat fokozta a papírpazarlás elleni küzdelmét azzal, hogy bejelentette a digitális szórólapokra való áttérését az árak és promóciós ajánlatok közlésére.